Marosvásárhelyen Erdély legkorszerűbb orvosi és gyógyszerészeti kutatóközpontjának az építését kezdik el a közeljövőben. Az uniós alapokból létesülő kardio-neurológiai intézet a helyi orvosi egyetem mellett jön létre.
2014. július 31., 19:482014. július 31., 19:48
Az építkezési és felszerelési költségek megközelítik a 10 és félmillió eurót, melynek mintegy 80 százalékát az uniós programokon keresztül biztosítják, a fennmaradó összeget pedig a kormány utalja ki.
A több mint négyezer négyzetméter összfelületű, ötszintes épületben tíz különböző laboratórium kap helyet, többek között immunológiai, kromatográfiás, sejtvizsgálati, imagisztikai, genetikai és molekuláris.
A laborok közül egynéhányban olyan szerteágazó vizsgálatokat is tudnak majd végezni, melyeket eddig csak a fővárosban vagy külföldön végeztek el. Ugyanakkor az intézet keretében DNS- és őssejtbank is létesül. Utóbbira – mely hiánypótló Romániában – azért van szükség, mert egyre több anya folyamodik gyermeke megszülése után külföldi bankokhoz. A kutatóközpontban országos premierként beindul a szív-ér rendszeri genetikai megbetegedések kockázatainak a felmérése, valamint a veleszületett szívbetegségeket tanulmányozó program.
„Célunk egy, a térségben teljesen egyedülálló kiválósági központot létrehozni, amely újralendítheti a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kutatási tevékenységét. Komoly lehetőséget és kihívást fog jelenteni a jelenlegi és leendő kutatóinknak, ahová mesteriző és doktoráló diákjainkat is visszavárjuk” – mondta az egyetem rektora, Leonard Azamfirei.
Az intézményvezető reményei szerint a kutatóközpont átadására már jövő év késő őszén sor kerülhet. Elmondta, egyeztetett Remus Pricopie oktatásügyi miniszterrel, aki arról biztosította, hogy a tárca rendelkezik a beruházáshoz szükséges húszszázalékos önrésszel. Az új épület az egyetemi campus területén kap helyet, a befejezetlen fedett uszoda tőszomszédságában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!