Erdély és Moldva között is százhatvannal száguldhat a vonat majd valamikor

Az erdélyi szakasz esetében 2022 elején kötöttek szerződést a megvalósíthatósági tanulmány és a műszaki tervek elkészítésére áfa nélkül 29,6 millió lej értékben. A Kisilvától a Suceava megyei Pojorâta településig tartó második (106 km), illetve a Pojorâta és Suceava közti harmadik rész (85 km) is 2022-ben kapott tervezőt.

Bár a nyerteseknek 23 hónap állt rendelkezésükre, az eredetileg megszabott idő nem bizonyult elégnek, hosszabbítást kértek. Az erdélyi szakasz esetében már csaknem három év is eltelt, míg a CFR odáig jutott, hogy a következő lépésben összeállítsa a környezetvédelmi engedély kérvényezéséhez szükséges iratcsomót, melyet az előírásoknak megfelelően közvitásra bocsátottak. Az érdeklődők hozzászólásait a környezetvédelmi ügynökség Beszterce-Naszód megyei kirendeltségénél, a CFR székhelyén vagy az érintett önkormányzatoknál várják – tájékoztatott a Clubferoviar.ro szakportál. Egyébként hasonló stádiumban van a harmadik szakasz is.

A megvalósíthatósági tanulmányokban célja a műszaki, üzemeltetési, gazdasági, pénzügyi, környezetvédelmi, valamint az éghajlatváltozás és a környezeti hatások szempontjából optimális megoldás meghatározását keresték.

Románia gazdasági versenyképességének javítása, valamint a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) szállított utasok és áruk számának, mennyiségének növeléséhez szükséges feltételek megteremtése.

A kiírás szerint a projekt fontos konkrét célok elérését is előirányozza:

• a forgalom sebességének növelése és ennek következtében a menetidő csökkentése az Apahida–Suceava szakaszon;
• az utazási feltételek javítása és a biztonság növelése a környezeti hatásoknak az európai követelményeknek megfelelő kezelése mellett.
• az utazók számának növelése, beleértve a turistákat is, valamint a belföldi és nemzetközi áruszállítás volumenének gyarapítása.

A vonal az európai TEN-T hálózat része, és két európai folyosót köt össze az Apahida és a Fehér megyei Újkoslárd (Tövis), illetve a Suceava és Pașcani közötti szakaszokkal kiegészülve: a Rajna–Duna folyosó északi ágát (Kürtös–Arad–Újkoslárd–Segesvár–Brassó–Bukarest–Konstanca) és a korábbi IX. páneurópai folyosót (Giurgiu–Bukarest–Ploiești–Focșani–Bákó–Pașcani–Iași–Ungheni).

Mint ismeretes, Romániában jó ideje nagyszabású vasútfelújítási munkálatok zajlanak, ám a korszerűsítés során óriási késéseket halmoznak fel. Miközben tavaly is folytatódott a romániai vasút „öncsonkítása”, idén sem számíthatunk jelentős előrelépésekre a felújított, átadott új sínpárok terén – vonta le a lehangoló következtetést a tavalyi évet kiértékelő, illetve az ideire előretekintő, Erdélyt nagymértékben érintő elemzéseiben a Pro Infrastruktúra Egyesület.

Kolozsvár esetében már jelentős korszerűsítési-villamosítási munkálatok zajlanak a Nagyvárad, és a magyar határ felé húzódó vonalon, ahol emiatt jó ideje teljesen leállt a közlekedés. Amint arról beszámoltunk, szakaszonként jelentősen eltér a Kolozsvár és Nagyvárad–magyar határ közti vasútvonal felújítási munkálatainak stádiuma. A legjobban Kolozs megyében állnak, viszont itt is kérdéses, hogy sikerül-e tartani a szigorú határidőt az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként finanszírozott, Erdélyt és a Partiumot Magyarországgal és a Nyugattal összekötő vasútvonal korszerűsítése-villamosítása során.

korábban írtuk

Vonat elé leguggolni: az „önpusztító” román vasút fejlesztéseiről

Miközben tavaly is folytatódott a romániai vasút „öncsonkítása”, idén sem számíthatunk jelentős előrelépésekre a felújított, átadott új sínpárok terén.

korábban írtuk

Még messze a fény a vasúti alagút végén Kolozsvár és a magyar határ között

Szakaszonként jelentősen eltér a Kolozsvár és Nagyvárad–magyar határ közti vasútvonal felújítási munkálatainak stádiuma.