2012. november 27., 07:462012. november 27., 07:46
„Elsősorban a prefektúrára haragszunk, mert kötelessége lenne utánajárni a törvénytelenségeknek” – nyilatkozta a Krónikának Adorjáni László lelkész, aki szerint a kormányt képviselő intézménynél a szemükre is vetették, hogy „mit akadékoskodnak”. A beadványra csak a polgármesteri hivatal válaszolt a 30 napos határidőn belül.
A többi hatóság figyelemre se méltatta az egyházközséget annak dacára, hogy a „műemlék templomra rátelepedő, hozzá nem illő épület tervének újragondolását” kérő beadványban felhívták a figyelmet arra, hogy „az építkezés nem csak a gyülekezet megtévesztésével, hanem más törvényes előírások kijátszásával kapott jóváhagyást”. Adorjáni hozzátette, a kolozsvári magyar közvélemény nem kellően tájékozott, hiszen sokan azt hiszik, a szóban forgó telek az egyházközség tulajdona, és ők bocsátották a tanügyminisztérium rendelkezésére.
Pedig a templom mögötti telek nem az egyházközség tulajdona, 1964-ben a kommunista rezsim kényszerítésére adták át az államnak „adomány” címén. Bár az egyházközség 1991-ben visszaigényelte, és 2003-ban pert indított a kikényszerített adományozás megsemmisítéséért, valamennyi pert elveszítettek a hazai fórumokon, 2007-ben pedig a strasbourgi emberjogi bíróság is elutasította keresetüket. A területen a tanügyi tárca sportcsarnokot és irodahelyiségeket építene.
A Kolozs megyei hatóságok tavaly júliusban leállították az építkezést a templom mögötti telken, mert nem végezték el az előírt régészeti feltárásokat. A Kolozs, Bihar és Szilágy megyei területi műemlékvédelmi bizottság korábban már háromszor megtagadta az engedélyt a tárcától, melyet végül az országos testület bocsátott ki. A régészeti mentesítő bizonylat kiadása után a munkálatok folytatódtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok