Gazda István, Kolumbán Vilmos József, Diósi Dávid és Szilvágyi Zsolt a temesvári beszélgetésen
Fotó: gerhardus.ro
A mai korszellemről tartottak eszmecserét római katolikus és református lelkészek, teológusok Temesváron.
2024. október 02., 19:402024. október 02., 19:40
2024. október 02., 19:412024. október 02., 19:41
A napjainkat meghatározó, nem egyszer a személyes hitet próbára tevő ideológiákról, a református és a római katolikus egyház mai szerepéről is szó esett azon a temesvári beszélgetésen, amelyen katolikus és református teológusok, lelkészek vettek részt. Amint a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye honlapján olvasható beszámolóban szerepel, a hétvégén zárult Temesvári Magyar Napok rendezvénysorozatába illeszkedett a kerekasztal-beszélgetés.
Az esemény moderátora Szilvágyi Zsolt római katolikus plébános és Gazda István református lelkész, meghívottai pedig prof. dr. Kolumbán Vilmos József, teológiai tanár, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese és dr. Diósi Dávid, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának dékánja voltak.
Szó esett a történelmi körülmények alakulásáról, a múlt világ- és társadalomformáló eseményeinek örökségéről, azok mai napig éreztetett hatásáról, gazdasági háttérről, a napjainkat meghatározó, nem egyszer a személyes hitet próbára tevő ideológiákról, a református és a római katolikus egyház szerepéről.
„Annyira felgyorsult világban élünk, hogy nem csak az idős nem érti meg a fiatalt, hanem a fiatal sem érti már meg a nála néhány évvel fiatalabbat. Korunknak több jellegzetessége van, például az, hogy a hangsúly áttevődött az ÉN-re. Vagyis: ne valaki mondja meg nekem, hogy mi az igaz, mi a szép, mi a jó, hanem én magam szűröm át, és határozom meg. Ez természetesen ahhoz vezet, hogy jelenleg mindenkinek igaza van, illetve, hogy két – szubjektív – igazság nyugodtan tud létezni egymás mellett” – fejtette ki Dr. Diósi Dávid. Arról is szólt, hogy a vallásosság teljesen más, mint ezelőtt harminc-negyven évvel: régebben elképzelhetetlen volt, főleg faluközösségekben, hogy valaki ne menjen el vasárnap a templomba. Ez mára megváltozott.
Fotó: gerhardus.ro
Szóba került a gender-kérdés és a család kérdése is, az, hogy ki kivel köthet házasságot. Dr. Kolumbán Vilmos József arról beszélt, hogy a református egyház számára a Szentírás szerint kötelező tanítani. „Azért tartom ezt fontosnak elmondani, mert a kérdés veleje itt az, hogy az egyház mit mond és mit gondol például a házasságról. Amikor Isten megteremtette az embert, elhangzik egy felszólítás is, amely úgy szól, hogy sokasodjatok és szaporodjatok és töltsétek be a földet, uralkodjatok a teremtett világon. Nyilván szaporodni és sokasodni csak az tud, aki erre biológiailag képes.
Hozzátette, azért tartja ezt fontosnak kiemelni, mert amikor az egyházakon kívül vagy akár azon belül is kezdtek erről beszélni, akkor történt egy ferdítés, amely abban áll, hogy a házasság – vagy a férfi és a nő kapcsolata – alapvetően nem a fajfenntartásról szól. „Pedig az Úristen azért adott férfi illetve női nemi jelleget az embernek, hogy biztosítsa a fajfenntartást, vagyis az emberiség túlélését” – mondta Kolumbán.
Jubileumot ünnepelnek a kolozsvári ferencesek annak emlékére, hogy 300 éve telepedtek vissza a kolozsvári Óvárban található templomba és kolostorba, ahol az azt megelőző időszakokban több rend és felekezet is működött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!