
Civil kezdeményezésre emléktáblát állítottak kedden a Házsongárdi temetőben az 1944 októberében munkaszolgálatra a Szovjetunióba elhurcolt ötezer kolozsvári magyar és német férfinak.
2014. október 15., 12:452014. október 15., 12:45
Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház püspöke beszédében az egy héttel ezelőtt tartott holokauszt-megemlékezésre utalva kijelentette, hogy a kolozsvári magyarság a zsidósággal együtt „megpróbált sorsközösséget” alkot.
A püspök úgy vélte, hogy a múltba tekintés nem siránkozás, hanem bátor tett, mert akik emlékeznek, azok a dolgok átértékelésével új perspektívákat adhatnak az új nemzedékeknek.
A püspök szerint a mindenkori zsarnokok azt gondolták, hogy az emlékezés hordozóinak a megsemmisítésével az emlékezés tárgya is megszűnik, és az emlékezés nélkül gyökértelenné, manipulálhatóvá válik a közösség.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke – Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere által felolvasott – üzenetében arra figyelmeztetett, hogy „a sokszorosan meghurcolt, sokszoros erőfeszítéssel talpra álló közösségeket megilleti a sokszoros tisztelet”. Kelemen Hunor úgy fogalmazott: „Amikor ezek a közösségek jogokat követelnek maguknak, nem kiváltságok birtokosai akarnak lenni, hanem jogos tulajdonosai azoknak az identitásukhoz tartozó eszközöknek, amelyek az elszenvedett veszteségek jogán kijárnak nekik”.
Benkő Levente történész, újságíró a táblaavatón arról beszélt, hogy a zsidók deportálása és Kolozsvár amerikai bombázása után a 15 és 50 év közötti magyar és német férfiak elhurcolása volt a harmadik tragédia, mely hetven évvel ezelőtt megrázta Erdély fővárosát. Hozzátette, az elhurcoltak kétharmada odaveszett a „vörös birodalom” kényszermunka-táboraiban, a túlélők pedig csak 5-6 év múlva, legyengülve, betegen tértek vissza családjaikhoz.
A történész arra emlékeztetett, hogy az elhurcoltak között volt Járosi Andor kolozsvári evangélikus lelkész is, aki zsidókat bújtatott lakásában, ahová német tisztek voltak beszállásolva. Bejelentette, megalapították a szovjet elhurcolások kolozsvári emlékbizottságát, és a most felavatott kőtábla helyén 2015 októberében emlékművet állítanak.
A Házsongárdi temető evangélikus egyházi tulajdonban levő parcelláján avatott – Gergely Zoltán szobrászművész által tervezett – háromnyelvű kőtáblát az erdélyi történelmi magyar egyházak elöljárói áldották meg.
A hetven évvel ezelőtti szovjet elhurcolásokat október 16–19. között emlékkonferencián idézik fel Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem aulájában.
Egy héttel ezelőtt a Kolozsvárról hetven éve elhurcolt 18 ezer zsidó emlékére avatták fel az ártatlanság emlékművét az evangélikus püspökség udvarán.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!