2011. május 18., 08:032011. május 18., 08:03
Ugyanis míg az elmúlt hét és fél évben csak elvétve történt ilyesmi, az utóbbi fél esztendőben számos magyar vonatkozású emlékművet rongáltak meg Nagyváradon. „Ha román jellegű szobrokkal, emléktáblákkal is történt volna hasonló, azt gondolhatnánk, hogy véletlen a dolog, de mivel kizárólag a magyar közösség számára fontos emlékműveket rongáltak meg, jóindulattal is csak arra következtethetünk, hogy szándékos provokációról van szó, ami ellen hatékonyan fel kell lépnünk” – szögezte le Biró Rozália.
Összesen 29 váradi emlékmű szerepel az önkormányzat ingatlankezelőségétől kikért listán, és ezek közül mindössze öt magyar: Ady Endre és Szigligeti Ede mellszobra, a Szacsvay-szoborcsoport, Lorántffy Zsuzsanna szobra, illetve Petőfi Sándor mellszobra – mondta el Sárközi Zoltán helyi önkormányzati képviselő, a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány soros elnöke. Látható tehát, hogy számos köztéri szobor és emléktábla nem szerepel a nyilvántartásban, ezért az alapítvány arra kéri a történelmi egyházakat és azokat a civileket, akik emlékműveket állítanak, segítsenek kataszterbe venni a náluk leltáron lévőket. A tervek szerint a félig városi, félig megyei tulajdonú alapítvány kapná meg a karbantartás és az őrzés jogát ezekre.
Első körben tíz magyar és tíz román köztéri emlékhelyet kameráznának be közpénzből, emellett a legfontosabbak esetében szó van arról is, hogy bevonnák őket egy olyan vegyi anyaggal, ami könnyen letörölhetővé tenné a festéket, ha valaki bemázolná. Ehhez azonban először is pontosan kell tudni, melyik szobor hová tartozik – érdekesség például, hogy amikor a Szent László-szobrot 1923-ban elszállították a főtérről, ki is került a városi adatbázisból, és valószínűleg jelenleg már a római katolikus püspökség leltárában szerepel. Azért is fontos tisztázni a tulajdonviszonyokat, hogy később a rongálások miatt feljelentést tehessenek a rendőrségen, magyarázta Sárközi Zoltán.
Nem hivatalos értesülések szerint a rongálásokat az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) román szélsőjobboldali civil szervezet vállalta magára. Sárközi szerint nem az a lényeg, hogy a magyarság féljen tőlük, hanem hogy a maga útját járja.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!