A kolozsvári polgármesteri hivatal elutasítja a magyar nyelvhasználatnak a közintézményekben történő kiterjesztését
Fotó: Rostás Szabolcs
Anyanyelvhasználati jogot követel a kolozsvári magyarok számára a közintézményekben a Székely Figyelő Alapítvány. Az ügyben három éve pereskedő civil jogvédő szervezet cáfolja Emil Boc polgármester – ügyvédje által a csíkszeredai törvényszéken, illetve a marosvásárhelyi táblabíróságon tolmácsolt – elutasító állításait, miszerint a kolozsvári magyarok nem igénylik a magyar nyelv használatát.
2024. március 22., 19:032024. március 22., 19:03
2024. március 25., 12:352024. március 25., 12:35
Harmadik éve pereskedik Kolozsvár polgármesterével, Emil Bockal a Szekler Monitor (Székely Figyelő) Alapítvány. Mint ismeretes, hosszas bírósági eljárás után a kolozsvári városháza arra kényszerült, hogy a kincses város határában elhelyezze a háromnyelvű, román, magyar és német településjelző táblákat. A székelyföldi jogvédő alapítvány szerint azonban a 2001/215-ös törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó többi előírásait a polgármesteri hivatal már nem alkalmazta.
„A háromnyelvű településjelző táblák kihelyezését követően levelet küldtünk Emil Boc polgármesternek, amiben szorgalmaztuk, hogy a 215-ös számú közigazgatási törvény előírásai szerint a kolozsvári közintézményekre is kerüljön ki magyar felirat, a közintézményekben legyenek magyar nyelvű tájékoztató szövegek, illetve az ügyfelek használni tudják a magyar nyelvet a hivatali ügyintézés során” – összegzi a Kolozsvár polgármesteréhez intézett kérést Árus Zsolt, a székelyföldi alapítvány vezetője.
ezért a közigazgatási törvény ide vágó passzusainak alkalmazása nem kötelező érvényű az önkormányzat számára. A 2022-es népszámlálás adatai szerint a 286 598 lakossal rendelkező Kolozsvárt 33 603-an vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság kevesebb mint 12 százalékát jelenti.
A Székely Figyelő Alapítvány ezt követően indított peres eljárást a kolozsvári polgármesteri hivatal ellen a Hargita megyei törvényszéken, Csíkszeredában. Beadványukat azzal támasztották alá, hogy a közigazgatási törvény alkalmazási módszertanát tartalmazó 2001/1206-os számú kormányrendeletben tételesen Kolozsvár is szerepel azoknak az erdélyi településeknek a listáján, ahol az anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásokat alkalmazni kell. Ezt a jogszabályt azóta sem vonták vissza, következésképpen ma is hatályos. Árus Zsolt szerint egy megszerzett jogot nem lehet visszavonni, ezért Emil Bocot kötelezni kell a közigazgatási törvény alkalmazására.
A csíkszeredai törvényszék első fokon azzal az indoklással utasította el a székelyföldi alapítvány keresetét, hogy a perben nem lehet érintett, a székhelye nem Kolozsváron van bejegyezve. Az alapítvány fellebbezett, és a marosvásárhelyi táblabíróság helyt adott az erdélyi magyarság nyelvi jogaiért harcoló civil szervezetnek, az iratcsomó visszakerült a csíkszeredai törvényszékre. Második nekifutásra a csíkszeredai bírák azzal utasították el az alapítvány kérését, hogy a kincses városban már nem él húsz százaléknyi magyar, így nem is kérhető a magyar nyelvhasználat a közintézményekben.
Nehezen barátkoznak vele. A 2017-ben kihelyezett háromnyelvű helységnévtábla magyar felirata volt már lemázolva
Fotó: Facebook/Oláh Emese
Újabb fellebbezés után ismét a marosvásárhelyi táblabíróságra került az ügy, ahol idén március 18-án tartották az első tárgyalást. A kolozsvári polgármesteri hivatal képviseletében megjelent ügyvéd azzal az indokkal kért halasztást, hogy a hivatal a legfelsőbb bíróságon az ügy áthelyezését kérte.
Jelenleg mindkét peres fél a legfelsőbb bíróság döntésére vár, hogy helyt ad-e a kolozsvári polgármesteri hivatal kérésének, vagy Marosvásárhelyen folytatódik a per.
Árus Zsolt a Boc nevével fémjelzett adminisztráció félretájékoztatásáról számolt be a Krónikának. Kolozsvár polgármesterének képviseletében a hivatal jogásza azzal érvelt a bírósági perek során, hogy a magyarság számarányának csökkenése nem teszi indokolttá a törvény alkalmazását, másrészt
Árus Zsolt: „egy törvényt nem azért kell betartani, mert valaki kéri, hanem mert kötelező”
Fotó: Gergely Imre
„A polgármesteri hivatal érvelése nevetséges. Egy törvényt nem azért kell betartani, mert valaki kéri, hanem mert kötelező. Mi az érvényben levő romániai jogszabályokkal bizonyítottuk, hogy a 2001-es számú közigazgatási törvény előírásait a helyi önkormányzatoknak alkalmazniuk kell. A törvény nem írja elő, hogy ahol húsz százalék alá csökken a magyarság részaránya, ott le kell venni a kétnyelvű feliratokat vagy hogy a többi kisebbségvédelmi előírás is okafogyottá válna” – magyarázta lapunknak Árus Zsolt.
Az alapítvány jogi képviselője a bírósági tárgyalásokon azzal érvelt, hogy a Románia által is elfogadott 1201-es Európa tanácsi egyezmény hangsúlyozza: ahol jelentős számú kisebbség él – az ET-határozat nem említ számarányokat –, ott biztosítani kell az adott népközösség széleskörű anyanyelvhasználati jogát. A nemzetközi előírást Romániának is jóhiszeműen végre kell hajtania. Az elmúlt években az Európa Tanács többször is azt kérte a román kormánytól, hogy csökkentse a közigazgatási törvényben szereplő húsz százalékos küszöbértéket. Az erről szóló dokumentumokat az alapítvány csatolta az ügyiratcsomóhoz.
A per során a Székely Figyelő Alapítvány arra is hivatkozott, hogy
Árus Zsolt elismerte, hogy egy kolozsvári természetes személy vagy a kincses városban bejegyzett civil szervezet nagyobb eséllyel nyerhetne hasonló perben. Mint portálunknak fogalmazott, egy nagy számú magyar közösség jogairól van szó Erdély fővárosában, amihez Emil Boc polgármester ellenségesen viszonyul.
Ezentúl magyar nyelven is kötelezően feliratozni kell a kihelyezett emléktáblákat, köztéri alkotásokat, műemlékeket, amelyek a magyar közösséghez kötődnek valamilyen formában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!