
Nincs kin számonkérjék a kommunizmus idején szövetkezetekbe kényszerített kisiparosok
örökösei a közösbe bevitt családi vagyon elkobzását. Számos olyan örökös él, akit 27 év alatt sem kárpótoltak a családot ért anyagi veszteségért, és egyre kisebb az esély, hogy erre valaha sor kerül. A témával évekig foglalkozó Antal István volt Hargita megyei parlamenti képviselő a Krónikának úgy nyilatkozott, sosem kapták meg a szükséges parlamenti támogatást ahhoz, hogy tisztázzák a nyoma veszett szövetkezeti vagyon sorsát.
2017. március 07., 12:232017. március 07., 12:23
2017. március 07., 15:482017. március 07., 15:48
Nincs kin számonkérjék a kommunizmus idején szövetkezetekbe kényszerített kisiparosok örökösei a közösbe bevitt családi vagyon elkobzását. Számos olyan leszármazott él, akit 27 év alatt sem kárpótoltak a családot ért anyagi veszteségért, és egyre kisebb az esély, hogy erre valaha sor kerül.
A székelyudvarhelyi Bordás József édesapjától az 50-es években kobozták el az akkori kommunista hatóságok cipészműhelyének felszerelését, és kényszerítették be az akkor alakult cipészszövetkezetbe. Itt még évtizedeken keresztül az édesapja által „bevitt\" cipőfelsőrész-varró gépeikkel, kaptafákkal dolgoztak, amelyek ellenértékét soha nem fizették ki a családnak. „Édesapám alapító tagként került be, évtizedeken keresztül ő volt a főmester. A 70-es évekig ott volt, de nyugdíjasként is bedolgozott, mert szükség volt a szakmai tudására\" – mesélte a Krónikának a székelyudvarhelyi férfi, aki szerint a városban akkor híres cipészgeneráció dolgozott, akik tanították is a szakmát.
Elmondta, a szövetkezettel nemcsak édesapja, maga is pórul járt: fodrászként 29 évig fizette a tagsági díjat, de a végén alig látott valamit a befizetett összegből. „Évekig építettük a szövetkezetet, aztán amikor eljöttünk, nem kaptunk semmit\" – jegyezte meg keserűen a férfi. Hozzátette, ma az is gondot okoz, hogy akik még emlékeznek a történtekre, lassan kihalnak, így már nem maradt, aki kérje az egykori vagyont.
Odalett a családi arany
A szintén székelyudvarhelyi Csizmadia Zsolt édesapjának, Csizmadia Jánosnak órás-, ékszerész- és látszerészműhelye volt a Kossuth utcában, szintén egész vagyonával volt kénytelen belépni a szövetkezetbe, ahol 1972-ig dolgozott. „Az égvilágon semmit sem kaptunk vissza, holott volt szó róla, hogy vissza fogják adni\" – mondta a Krónikának Csizmadia Zsolt, aki szerint családjától annak idején egész vagyonnyi aranyat koboztak el. Elmesélte, édesapját rendszeresen elvitték a rendőrök Segesvárra vagy Székelykeresztúrra, és addig verték, míg aranyat nem adott nekik.
„A családi ékszereknek körülbelül felét odaadta a rendőröknek, amiről néha kapott papírt, de inkább nem\" – fogalmazott Csizmadia Zsolt, hozzátéve, ily módon 200-300 grammnyi aranyat vehettek el a családtól, ami ma is kész vagyonnak számít. Hozzátette, a 90-es évek végén szó volt arról, hogy a Román Nemzeti Bank aranyban kárpótolja majd a pórul jártakat, és bár a pénzintézet marosvásárhelyi fiókjához benyújtotta a kérést, emlékei szerint válaszra sem méltatták. Csizmadia Zsolt nemcsak édesapja révén áldozata a szövetkezeti rendszernek, maga is tagja volt, de nem kapott anyagi juttatást a tagságért. „Nagyon kevesen élünk még olyanok, akik megéltük ezt, és emlékezünk is rá\" – fogalmazott a férfi, aki szerint helyzetüket nehezíti, hogy nem tudják iratokkal bizonyítani igazukat.
Megvolt a lehetőség?
Antal István volt Hargita megyei parlamenti képviselő – aki tíz évig foglalkozott a szövetkezeti vagyon kérdésével a bukaresti törvényhozásban – a Krónikának kifejtette, az egykori részvényeseknek és örököseiknek a 2005-ös szövetkezeti törvény adott lehetőséget a kárpótlásra. A jogszabály kimondta, hogy minden egykori szövetkezetet újra kell alakítani, legyen az kisiparosi vagy fogyasztási, a helyieknek 8, a megyeieknek 12, míg az országos szövetkezeteknek – mint a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (UCECOM) volt – 18 hónapnyi időt adott erre. Miközben a kommunizmusban a kisiparosokat a megyei szövetkezetekbe kényszerítették be, az új jogszabály fontos kitétele volt, hogy nem volt kötelező a megyei szövetkezeti társuláshoz csatlakozni, a hasonló tevékenységet folytató kisiparosok akár a megyehatárokon átnyúlva is szövetkezhettek volna egymással – hangsúlyozta a volt RMDSZ-es honatya.
A törvény a kárpótlásra is lehetőséget teremtett, magyarázta Antal István, aki szerint az egykori kisiparosok úgy is dönthettek, hogy kiválnak az újraalakult szövetkezetből, és így megkaphatták annak a vagyonnak az ellenértékét, mellyel egykoron beléptek. A jogszabály továbbá arra kötelezte a megyei egységeket, hogy igény szerint átadja a vagyont az újonnan alakult helyi szövetkezeteknek. Ez azonban a legtöbb helyen nem történt meg, mivel Antal szerint a megyei szövetkezetek „nagyon gyorsan megmozdultak\", és többek között Hargita megyében is meggyőzték a helyieket arról, hogy csatlakozzanak a megyei egységhez. „Csak pár szövetkezet tartotta meg az önállóságát, a többiek betagolódtak\" – magyarázta Antal, jó példaként említve Kovászna megyét, ahol 18 önálló szövetkezet jött létre. A csatlakozott szövetkezetekkel ugyanis általában az történt, hogy a vezetőség kivárt míg a tagok nyugdíjba vonultak, majd „szétszedte\" a vagyont.
„Magam is úgy jártam, hogy a szüleimtől örökölt szövetkezeti tagsági díj a zsebemben maradt\" – mondta az egykori RMDSZ-es honatya, aki szerint az illető szövetkezet vagyonát átvitték egy betéti társaságba. Számos hasonló példa akad. Előfordult, hogy nem tájékoztatták megfelelően a tagokat az újjáalakításról, vagy nem hagyták szavazni a nyugdíjasokat – akik valójában ismerték a helyzetet –, arra hivatkozva, hogy „passzív tagok\". „Ha rendesen újraszervezték volna a szövetkezeteket, akkor most nem lenne baj\" – jelentette ki Antal István, aki úgy véli, annak idején nem kapta meg a megfelelő támogatást ahhoz, hogy képviselőként hatékonyabban képviselje ezt a kérdést. „A Székelyföld valamennyi szövetkezetének a képviselői kellett volna támogassák az ügyet, és akkor ténylegesen a jogos tulajdonosok vehették volna át a szövetkezeti vagyont\" – jelentette ki a képviselő. Elismerte, vannak falvak, ahol azt sem tudják, ki a szövetkezeti elnök, de számos szövetkezeti ingatlan van bérbe adva.
„Akkor kellett volna lépni\"
Antal István szerint a kárpótlás nélkül maradt örökösöknek a szövetkezeti törvény megjelenése után kellett volna lépniük, ügyvédet kellett volna fogadjanak. „Akkor kellett volna cselekedni, amikor a törvény megjelent, hiszen az utódok örökösként teljes jogú szövetkezeti tagok voltak azzal a vagyonnal, amellyel a szüleik beálltak\" – mutatott rá a volt képviselő, aki szerint már késő visszaigénylési kérést benyújtani, hiszen „már minden időből kifutottak\". Elmondta, bár az említett 2005-ös törvény megjelenése után is többször próbálkozott azzal, hogy tisztázzák a nyoma veszett szövetkezeti vagyon sorsát, az erre irányuló kezdeményezéseik nem kapták meg a szükséges parlamenti támogatást.
Jelenleg azt tervezi, hogy Lia Olguţa Vasilescu jelenlegi munkaügyi miniszternek is továbbítja a képviselői munkássága során összeállított vaskos dokumentációt, hátha kezd vele valamit a tárcavezető. „Ha már 25 évvel ezelőtti eseményeket is kivizsgálnak, jó lenne ezt is megpróbálni\" – fogalmazott Antal István, elismerve, hogy bonyolult kérdésről van szó, amelyhez nagyon sok érdek fűződik.
„A szövetkezet sem létezik\"
Erdei-Dolóczki István parlamenti képviselő – aki 2000 és 2004 között az ipari bizottság tagjaként maga is részt vett a 2005-ös szövetkezeti törvény kidolgozásában – is úgy nyilatkozott lapunknak, nem tartja kivitelezhetőnek a hoppon maradt szövetkezeti tagok kárpótlását. Elmondta, ma már a költségvetési bizottság tagja, így nem foglalkozik a kérdéssel, szerinte az iratok hiánya nehezíti meg a kárpótlási folyamatot. „Édesapám is így állt be a szövetkezetbe kisiparosként, belekényszerítették, de erre vonatkozó dokumentumot magam sem találtam\" – mesélte a Szatmár megyei honatya, aki szerint a kisvárosban, Tasnádon emlékeznek rá, hogy ez így történt, de „az semmit sem ér\".
Olyan esetről is van tudomása, amikor egy gazda a cséplőgépét adta oda, hogy ne kerüljön kuláklistára, és megőrizte a jegyzőkönyvet, a rendszerváltás után pert indított, és alapfokon nyert, de a szövetkezet fellebbezett. „Sokszor maga a szövetkezet sem létezik. Ez a legnagyobb probléma, hogy nincs, kin számonkérni a vagyon elkobzását\" – fogalmazott az RMDSZ-es honatya. Erdei-Dolóczki István kétli, hogy a rendszerváltás után 27 évvel sikert lehet elérni ebben az ügyben. Kérdésünkre elmondta, nincs tudomása arról, hogy valamelyik kollégája törvénytervezetet kezdeményezne a témában.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
szóljon hozzá!