Elszaporodtak a kóbor kutyák Máramarosszigeten

A városban ugyanis az elmúlt időszakban elszaporodtak a gazdátlan ebek, mivel betelt a helyi önkormányzat által működtetett menhely. Nicolaie Şteţca állatorvos kétszázra saccolja a kóbor kutyák számát, mások szerint ennek több mint duplája kószál az egész város területén.

A közmeghallgatáson Vasile Ştefanca kórházigazgató rámutatott, hogy 2010-től 413 kutyaharapásos személyt kezeltek a kórház sürgősségi osztályán. A páciensek egyharmada gyermek volt. Ugyanakkor elmondta, hogy egy kutyaharapás csupán kezdeti kezelése átlag 80 lejébe kerül a kórháznak. Az állatvédők egyébként megkérdőjelezik, hogy ebben a több mint 400 esetben kizárólag kóbor kutyák okozta harapásokról van szó, szerintük ugyanis többször fordul elő, hogy egy kutya saját gazdáját támadja meg.

A közel húsz felszólaló máramarosszigeti polgár véleménye megoszlott. Egyesek az elaltatást vélik végleges megoldásnak, mások pedig keményen harcolnak ellene, mondván, hogy az elaltatás embertelen, költségesebb, mint az ivartalanítás. Többen úgy tudják, hogy az ebeket a szomszédos megyékből szállítják a városba. „Rengeteg a kutya a bevásárlóközpontok és a tömbházak környékén. Pár tömbházlakó eteti is a gazdátlan négylábúakat, de ettől még nem viselkednek felelősen. A kutyáknak a helye ketrecben van, láncon, de mindenképpen az udvaron, és semmiképp se az utcákon” – fogalmazott az egyik idős felszólaló. Ioan Mariş vállalkozót három hónappal ezelőtt harapta meg egy kutya. „Felháborító, hogy a sürgősségen még tetanusz elleni oltás sem volt. Nem hagyhatjuk, hogy Máramarossziget utcáit ellepjék a kóbor kutyák. Nincs annál nagyobb szégyen, amikor az ideérkező turisták a gazdátlan, kóborló ebeket fényképezik” – mutatott rá a vállalkozó, aki nyíltan az elaltatás mellett voksolt.

A kutyamenhelyen naponta jelen vannak a Máramarosszigeti Állatbarát-egyesület önkéntesei. Ez a nonprofit szervezet szerzi be különböző támogatásokból a kutyák eledelét. Ennek elnöke, Corina Petrovai felszólalásában több, általuk végzett felmérés eredményeit mutatta be. „Az egyik felmérésben 564 megkérdezett személyből 532 az ivartalanítás mellett szavazott, csupán húszan altatnák el a kutyákat. Már többször bebizonyosodott, hogy ivartalanítás után a kutyák már nem verődnek falkákba, így már nem jelentenek veszélyt a járókelőkre. Ugyanakkor az elmúlt években Törökországban és Bulgáriában masszív elaltatási kampány folyt, azonban ez mégsem vezetett a kutyák teljes eltűnéséhez, a régiek helyét ugyanis újak vették át” – jelezte az elnöknő.

Egy másik önkéntes, Csernátoni József arra figyelmeztetett, hogyha kiirtjuk a kutyákat, akkor elszaporodnak a macskák és a patkányok.

Azzal mindenki egyetértett, hogy a kóbor kutyáknak valóban nincs helyük az utcán, pontos kimutatást kell róluk készíteni, meg kell őket jelölni, és állandó felügyelet alatt kell tartani. Eugenia Godja polgármester elmondta, hogy idén egész biztosan nincs pénz a jelenlegi menhely kibővítésére vagy újabb építésére, így átmeneti megoldásként azt javasolta, hogy a jelenlegi menhely mellé húzzanak egy kerítést, és oda szállítsák a kóbor kutyákat. A közmeghallgatáson elhangzott véleményeket összegezni fogják, és a következő tanácsülésen megtárgyalják.