A helyi rendőrség bevonásával igyekszik megtisztítani Szatmárnémeti köztereit a gazdátlan autóktól a város vezetősége.
2015. március 05., 13:382015. március 05., 13:38
Tavaly összesen 203 esetben indítottak eljárást az úttesten, parkolókban vagy zöldövezeten felejtett tragacsok miatt a megyeszékhelyen. A helyi önkormányzat keretében működő rendőrség jelentéséből kiderül, az esetek 70 százalékában a hatósági felszólítást követően a járművek gazdái, a fennmaradó 30 százalék esetében pedig a közterület-fenntartó szállítja el a kocsikat.
„Kaptam egy levelet a polgármesteri hivataltól, melyben kilátásba helyezték, hogy elviszik az autómat. Ekkor döntöttem el, hogy leadom ócskavasnak” – mondta el lapunknak Zsolt, akiben a hatósági fellépést követően tudatosult, hogy az autója tulajdonképpen roncs. Mint elmondta, átadta az autót egy vaskereskedésnek, így kapott érte 300 lejt, ráadásul megúszta a bírságot és a szállítási díjat is.
Amint a rendőrség egyik munkatársától megtudtuk, időnként átfésülik a város egy-egy részét és az elhanyagolt, láthatóan használaton kívüli autókon elhelyeznek egy figyelmeztető levelet. Öt nap elteltével ellenőriznek, és ha még mindig ott találják a kocsit, értesítik a polgármesteri hivatalt, mely ajánlott levélben küld felszólítást a tulajdonosnak. Ha a következő 10 nap alatt sem tűnik el az autó, a közterület-fenntartó elszállítja azt. A telepükről 15 napon belül váltható ki a járgány, és ha ez nem történik meg, egy vonatkozó jogszabály értelmében a kocsi az önkormányzat tulajdonába kerül, mely ócskavasként értékesíti.
Különben az autó-visszaigénylés nem olcsó mulatság: a szállítási költség és a különféle illetékek összege elérheti a kétezer lejt, így sokan inkább lemondanak a kocsijukról, ha kevesebbet ér. A rendőrség szerint az akciót folytatják, ennek keretében idén 40 elhagyatott járgány szélvédőjére került felszólítás. Emellett néhány, tavaly nyilvántartásba vett ügyön is dolgoznak, mivel egyes esetekben nem könnyű a tulajdonos beazonosítása.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
szóljon hozzá!