Hirdetés

Elöregedve újjászülető falu

•  Fotó: Boda Gergely

Fotó: Boda Gergely

Háromszék első turisztikai településévé nyilváníthatják a kúriáiról híres Bikfalvát. Egyszerű falusi házak és új, fényűző hétvégi palotácskák, panziók és patinás kisnemesi kúriák. Kihaltnak tűnő utcák és csendes hétköznapok után hirtelen kétszeresére gyarapodó lakosság a zajos hétvégeken – ilyen látvány és hangulat jellemző Háromszék egyik legkisebb falujára.

Gazda Árpád

2007. május 25., 00:002007. május 25., 00:00

A visszásnak is tűnő sokszínűségben a Kárpát-kanyar, pontosabban a Bodzai-hegyek ölelésében meghúzódó, az erdélyi falvak legtöbbjéhez hasonlóan elöregedett Bikfalva arra törekszik, hogy saját örökségét felhasználva, újra régi fényében pompázzék. A Sepsiszentgyörgytől mindössze tizenöt kilométerre elhelyezkedő, alig háromszázötven lelket számláló, kúriáiról és udvarházairól híres magyar falut az elmúlt években fedezték fel maguknak a tehetősebb háromszékiek, brassóiak és külföldiek. Ennek következtében Bikfalva mára „hétvégi paradicsommá” vált, ahol vállalkozók, orvosok, ügyvédek és tanárok vásároltak és újítottak fel kúriákat, vagy építettek házakat.

A Háromszék és Barcaság határán lévő sepsiszéki falu a Háromszék déli határát őrző települések egyike volt a 19. században. A hivatalosan először az 1334. évi pápai tizedjegyzékben említett települést bő száz évvel ezelőtt még hivatalnokok, állami tisztviselők és középnemesek lakták. Ma pedig újabb tartalommal igyekeznek feltölteni a formát mindazok, akik a közösség életében cselekvő szerepet vállalnak. Olvassa el  riportunkat!

 

 

Háromszék első turisztikai településévé nyilváníthatják a kúriáiról híres Bikfalvát

 

Elöregedve újjászülető falu

 

Hétvégenként szinte megduplázódik a Kovászna megyei Bikfalva lakossága: több száz nyaraló-tulajdonos érkezik barátaival a településre, akiket a helybéliek „hétvégi bikfalviak”-ként emlegetnek. „A tizenkilencedik században még több mint ezer lakosa volt a falunak, de mára alig háromszázötvenen maradtak, és igen kevés a fiatal. Az elmúlt években viszont felfedezték maguknak a települést a tehetősebb sepsiszentgyörgyiek, brassóiak, és több külföldi is vásárolt már itt házat vagy kúriát” – mondja Sántha Imre református lelkész, aki szerint mára „hétvégi paradicsommá” vált Bikfalva. „Olyankor mindenhol szól a fülemnek kedves vagy éppen idegen zene” – mondja Sántha, aki szerint a nyaralók többsége nem kapcsolódik be a közösség életébe. Uzon nagyközség bikfalvi alpolgármestere, Ábrahám Csaba szerint a „jövevények” csak jót hoztak, hiszen tehetős emberek vásároltak vagy építettek házakat, épülnek a panziók, a megvásárolt régi kúriákat az új gazdák felújítják. Így nem mennek tönkre a régi épületek, és a lakosság is keresethez jut, hiszen a munkálatokat helyi alkalmazottak végzik.

Reneszánsz vonósnégyes kolomphanggal

Az egyik jövevénycsalád a Kerezsi tanárházaspáré. Kerezsi János, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Gimnázium igazgatója és felesége már nem „hétvégi bikfalviak”. Tizennyolc éve vásárolták meg a Török-kúriát, amelynek egykori állapotára jellemző, hogy a hatalmas vendégszobában a régi gazda krumplit tárolt. „Az újraépítéskor minden munkafázisnál vigyáztunk arra, hogy a ház eredeti jellege megmaradjon, ezért kikértük műépítész barátaink tanácsát” – mondja Kerezsi János. Kerezsiék nyolcévi munka után költöztek be, és a falu művelődési életének fő szervezőivé váltak. Kerezsi János 34 nyilvántartott bikfalvi kúriáról tud, ezeket az örökösök vagy a tehetős vásárlók újították fel, de sajnos némelyiknek nem tartották figyelemben eredeti jellegét. Az egyik ház zsindelytetőzetét például bádogra cserélték, a másik boltíves mennyezetébe lépcsőfeljárót vágtak. „Költségesebb megőrizni a ház egyéniségét, mint újraépíteni azt, de az jöjjön ide, aki nemcsak befektetésnek, hanem otthonának tekinti a falut” – mondják Kerezsiék.

Ennek érdekében a helybéliekkel összefogva három éve megalapították a Bikkmakk Egyesületet. Ezerötszáz kötetes könyvtár mellett teleházat és e-Magyar pontot rendeztek be, megtanították az időseket világhálón levelezni külföldre ment gyermekeikkel, de a kicsik is kedvükre játszhatnak a számítógépeken. Kerezsi János és Sántha Imre éppen a június 2-ára és 3-ára tervezett Bikfalvi Napokat szervezi, amelynek keretében fúvós, menettáncos és lovas-hintós felvonulás mellett régizene-hangversenyt és képzőművészeti kiállítást is tartanak. Sántha Imre szerint a helybelieket először a kíváncsiság vonzotta a vonósnégyes- vagy a spirituálékoncertekre, majd megszerették a műfajokat, és ma már szívesen eljárnak a hangversenyekre. Kerezsiék például több éve saját portájukon adnak otthont a reneszánsz napoknak. Kinyitják a nagykaput, a nagyérdeműt betessékelik az udvarra, az előadók pedig a tornácon zenélnek. A hatás akkor a legvarázslatosabb, amikor a vonósnégyes előadásába belesimul az úton elvonuló tehéncsorda kolomphangja.

Ráduly István, Uzon község polgármestere szerint ilyen adottságokkal Bikfalvát hamarosan Háromszék első turisztikai falujává minősíti a kormány. Úgy véli, az épített örökségre vonatkozó elvárásoknak megfelel Bikfalva, s mert az épületek többségéből a közeljövőben panzió lesz, a település annak a kitételnek is meg fog felelni, hogy a lakosság egy része a turizmusban dolgozzon.

Bikfalva kövei

Az 1989. decemberi rendszerváltozás után Erdélyben újra napvilágot láttak a kommunizmus idején, karhatalmi parancsra bevakolt feliratok és kövek – a magyarság „születési bizonyítványai”. Így került elő a bikfalvi iskola falán az a kőtábla, amely tanúsítja, hogy volt idő, amikor az erdélyi magyar település önerejéből is képes volt építkezni, az évszázados kőtábla szerint ugyanis a tanodát a falu közössége Magyarország ezeréves fennállásának emlékére építette 1896-ban. Hogy milyen gazdasági erőt képviselt, mennyire volt tehetős a több nagy- és középbirtokos közösség lakta falu egykoron, azt a kurtanemesi udvarházak és kúriák is tanúsítják, amelyek ma már a műemlékvédelmi nyilvántartásban szerepelnek.

Ilyen ódon épület az 1793-ban épült, árkádos kőtornácával, oszlopaival pompázó Simon-ház vagy a vele egykorú, barokk ívekkel díszített Zsigmond Ödön-féle ház és a rozettás gerendákkal épített Dénes Lajos-féle lak. A szakértők szerint ezek a bikfalvi épített örökség legjelentősebb darabjai, de nem kevésbé értékes a valamivel későbbi, a 19. század elejének építészetét és hangulatát idéző Harkó-, Zátyi-, illetve az úgynevezett háromkaréjos barokk oromfallal ellátott Vén Ábrahám-féle ház sem. Nem kevésbé látványos a régen védelmi célt szolgáló református vártemplom: a patinás építmény lőréses várfalának maradványai a 16–17. századból valók, ám annak nagy részét 1863-ban, az új templom építésekor lebontották. A szintén lőrésekkel ellátott, védelmi célt szolgáló, 1450 és 1501 között épült öreg tornyot egyedülállóként tartják számon Háromszéken. Szintén becses a műkincsként számon tartott, ma is szolgálatban álló, latin és magyar nyelvű körfelirattal ellátott, 1640-ben készült harang. Egyébként a régi, késő gótikus templom helyett azért kellett 1863-ban újat építeni, mert az akkori közel 1200 lelkes gyülekezet már nem fért el a régiben. A templomépítést sürgette az is, hogy 1861-ben a gyülekezet új orgonát készíttetett, amely azonban méretei miatt nem fért el a régi istenházában. Az új hajlék azonban – Debreczeni László, Erdély templomrajzoló vándorgrafikusa szerint – a régi templom 15. és 18. századi falrészeit is tartalmazza. A kisszámú helyi románság számára 1936–39-ben bizánci kupolás ortodox templom épült.

Benkő Levente, Kovács Zsolt

Lovas jövevények

A román ajkúak bikfalvi, tágabb vonatkozásban erdélyi betelepedésének történetét egyébként humoros monda is őrzi. A szomszédos román falu, Dobolló lakosai is mosolyogva mesélik, hogy hajdanában az egyik óriás lova úgy legelt a Pójás-réten, hogy egyik lába a Bikfalva erdőrengetegében található Csiga várán, másik a Décse kövének nevezett sziklán állt. A paripa áthajolt a Kárpátok gerincén, és Havasalföld füvét harapdálta. Az alföldi román gazdák megelégelték a paripa garázdaságát, és cibálni kezdték a sörényét. Egy bögöly viszont belecsípett a paripa Erdély felől álló farába, mire a ló hirtelenjében hátrakapta a fejét, s a sörényébe kapaszkodó románokat áthajította Erdélybe.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 21., péntek

Kerékpárutak a gátakon: befejezés előtt a vízügyi megaprojekt

A beruházás 192 kilométeren valósul meg, többségében Bihar megyében, kisebb szakaszokkal Arad és Szatmár megyében. A kerékpárutak kialakítása mellett a beruházás árvízvédelmi célokat is szolgál, és a munkálatok közel 98 százalékban befejeződtek.

Kerékpárutak a gátakon: befejezés előtt a vízügyi megaprojekt
Hirdetés
2025. november 21., péntek

Szószegéssel vádolja az EMSZ az RMDSZ-hez átállt gyergyószentmiklósi polgármestert

Élesen elítéli, és súlyos felelőtlenségnek tekinti az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gyergyószentmiklósi szervezete Nagy Zoltán polgármester bejelentését, miszerint megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét.

Szószegéssel vádolja az EMSZ az RMDSZ-hez átállt gyergyószentmiklósi polgármestert
2025. november 21., péntek

Szili Katalin: ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát

A jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni, és ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Székelyudvarhelyen.

Szili Katalin: ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát
2025. november 21., péntek

Erdély, Partium, Bukarest: új gépkocsikkal segíti a magyar kormány az evangélikus szórványszolgálatot

Kolozsváron adták át pénteken a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásának köszönhetően vásárolt hat új szolgálati gépkocsit.

Erdély, Partium, Bukarest: új gépkocsikkal segíti a magyar kormány az evangélikus szórványszolgálatot
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa

Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa
2025. november 20., csütörtök

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra
2025. november 20., csütörtök

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára

Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF

Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF
2025. november 20., csütörtök

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca

Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca
2025. november 20., csütörtök

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában

Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában
Hirdetés
Hirdetés