Kelemen Hunor RMDSZ-elnök helyes útnak tartja a kormányzati szerepvállalást
Fotó: RMDSZ
Az elmúlt négy esztendő eredményeit és kudarcait értékelte beszámolójában az RMDSZ 16. kongresszusán, Temesváron Kelemen Hunor, a szövetség elnöke. A sikerek között a kormányzati munkát emelte ki, kudarcként pedig a szórványban elszenvedett választási veszteségeket.
2023. április 29., 12:492023. április 29., 12:49
2023. április 29., 13:182023. április 29., 13:18
„A világ alapjaiban változott meg, gyors ütemű átalakulásban van, váratlanabbnál váratlanabb kihívások és feladatok elé állítja az egyéneket, a családokat, a kisebb és nagyobb közösségeket. Egyelőre csak azt tapasztaljuk, hogy a változás részesei vagyunk, több a bizonytalanság, mint a bizonyosság, és még messze van az a pillanat, amikor egy új világrend megszilárdult keretei között tervezhetjük a jövőnket” – fogalmazott az RMDSZ 16. kongresszusának résztvevőihez intézett beszámolójában Kelemen Hunor szövetségi elnök szombat délelőtt Temesváron.
Az elmúlt négy év eredményeiről szólva úgy fogalmazott, „bátran állíthatjuk, hogy kitűzött célunkat követtük, eredményeink, ahogy mondani szokás, maguktól beszélnek. Az út, amelyet választottunk, járható, és ami legalább ennyire fontos: folytatható és akár szélesíthető, mert vannak szövetségeseink és partnereink, akikkel ezen az úton haladunk, és vannak eszközeink, amelyek alkalmasnak bizonyultak mind a védekezésre, a tűzoltásra, mind az építkezésre és a remény megerősítésére”.
Kelemen az eredmények között említette, hogy sikerült megőrizni az európai parlamenti képviseletet, és kiemelte az erdélyi magyarság szempontjából eredményes önkormányzati és parlamenti választásokat 2020-ból.
Az eredmények közül a Marosvásárhelyen aratott győzelemnek örültünk a legjobban, hiszen 20 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét magyar polgármestere legyen a városnak” – fogalmazott az RMDSZ vezetője.
Kelemen szóba hozta a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét is, ahol a Maros megyei tanfelügyelőség nem hagyja jóvá azt, hogy a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ideiglenesen a Bolyai Farkas Gimnázium alegységévé váljon, és ezzel a városi iskolahálózat része legyen.
Fotó: RMDSZ.ro
,,Amikor egy közhivatalnok, egy főtanfelügyelő önkényesen, következmények nélkül elutasíthatja, megakadályozhatja az egyház, a helyi közösség, a szülők és az önkormányzat jogos és jogszerű kérését egy iskola létrehozására, akkor mi is, sokakkal egyetértésben jogosan kérdezzük, hogy hányadán állunk Romániában a jogállamisággal” – jelentette ki a román kormány miniszterelnök-helyettese, aki úgy fogalmazott, rajtunk múlik, hogy az „összes rosszindulat és szabotázs” ellenére eredményesek leszünk-e.
A kudarcokról szólva Kelemen Hunor megemlítette Székelykeresztúr ,,elvesztését” – mint ismeretes, a Hargita megyei kisváros polgármesteri székét az Erdélyi Magyar Szövetség képviselője nyerte el.
Megvizsgáltuk az okokat, és ahol szükséges volt, elvégeztük a szervezeti korrekciókat” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. A jelkép- és anyanyelvhasználat kapcsán indított számtalan perről szólva elmondta: egyértelművé kell tenni a különbözőképpen értelmezhető törvénycikkeket, hogy „egyetlen bíróság se érvényesíthesse a saját elképzeléseit a törvény helyett”.
A kormányzásról szólva Kelemen úgy fogalmazott, hogy ,,választóink nagy többsége megértette és támogatta ezt az irányt, így rögtön a választások után, 2020 decemberében elkezdtük a kormányalakítási tárgyalásokat”. A második koalíciós kormány munkáját az RMDSZ elnöke sikeresnek tartja. ,,A szociológiai méréseink szerint a romániai magyarok bő kétharmada is hasonlóképpen vélekedik” – fogalmazott a poltikus, aki kitért a kisebbségi törvénytervezetre is, amely a koalíciós egyezség, így a kormányprogram része. ,,A háború itt sem segített nekünk.
mert pillanatok alatt fölélednek a régi félelmek, előítéletek és magyarellenes hangulat kelthető általuk. Nem mondtunk le, és nem is mondunk le erről a célunkról, de nem is akartunk egy borítékolható kudarcot” – magyarázta az RMDSZ elnöke a kisebbségi törvénytervezet hosszú évek óta húzódó agóniáját.
Fotó: RMDSZ
Az ukrajnai háború kapcsán az RMDSZ elnöke azt mondta, mindenkit foglalkoztat, hogy mikor lesz vége a háborúnak. ,,Mindig tűzszünettel és mindig békekötéssel ér véget. Ez a háború is véget fog érni valamikor. Reméljük, hogy minél hamarabb, hiszen minél tovább tart, annál nagyobbak lesznek a veszteségeink, annál több a halál és a pusztítás. Az erdélyi magyarok egyébként – de ha szabad így mondani, a Kárpát-medencében általában –, az elmúlt száz évben egyetlen háborúból sem nyertek semmit. Mindegyikből csak veszítettek, azaz veszítettünk. Tehát mi bizonyosan abban vagyunk érdekeltek, hogy ne háború, ne konfliktus, ne halál és pusztítás legyen, hanem legyen együttműködés, béke, építkezés, az életnek legyen perspektívája” – érvelt Kelemen Hunor.
A magyar kormánypártokkal ápolt viszonyról Kelemen úgy fogalmazott, hogy ,,egy erős partneri és egymás érdekeit figyelembe véve és tiszteletben tartva olyan stratégiai együttműködést alakítottunk ki, amire nem volt példa. Ezt – bár volt rá jó néhány erős próbálkozás –, senki és semmilyen körülmények között nem tudta megbontani”.
Az erdélyi magyar politikai élet „RMDSZ-en kívüli szereplőiről” azt mondta, hogy az RMDSZ-t mindig az a szándék vezérelte, hogy erős képviselete legyen az erdélyi magyarságnak. Szavai szerint nem volt könnyű döntés 2009-ben, 2016-ban, de 2020-ban sem, azonban mindhárom együttműködési formát jó döntésnek tartja.
Bukaresti kormányzati partnerei és a román államfő az együttműködés fontosságát hangsúlyozó üzenetekkel üdvözölték pénteken Temesváron az RMDSZ 16. kongresszusát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!