Óraszám-csökkentés: szakemberek szerint a tananyagot kellene szűkíteni a tantárgyak „mellőzése” helyett

Ez magyar tagozaton kiegészül heti négy-öt tanórával, hiszen a magyar diákok órarendjében még heti négy magyar nyelv és irodalom, valamint például hetedik osztályban a kisebbségi történelem is szerepel. A módosítás azt eredményezi, hogy jövő tanévtől a diákoknak hetente átlag öt órával kell kevesebbet maradniuk az iskolában, ám a kivitelezés továbbra is rengeteg kérdést vet fel. Abban ugyan mindenki egyetért, hogy a diákok jelenleg túlterheltek, ám nem az a megoldás, ha tantárgyakat dobnak ki, hanem ha csökkentik a tananyagot és az elvárásokat.

Tananyagcsökkentés nélkül nem lehet

Tananyagcsökkentés nélkül felesleges, sőt a helyzetet súlyosbítja a kerettanterv átrendezése – szögezte le lapunk megkeresésére Ferencz S. Alpár. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke tévesnek, szakmaiatlannak tartja, ha az új miniszter az eddig alkalmazott intézkedéssorozatban gondolkodik, „egyszerű kivonással próbálja ezt a házi feladatot megoldani”, mert ez

Gyermekközpontú megközelítésre, tehermentesítésre van szükség, de a pedagógusok tevékenységét is biztosítani kell – részletezte az RMPSZ alelnöke. Rámutatott, a jelenlegi helyzetben, amikor nincs elég fizika-, matematika-, kémia-, biológiatanár, de más szakokon sem bővelkednek szakemberben, egy átgondolatlan kerettantervi reform teljes káoszba taszítja a közoktatási rendszert.

– mondta Ferencz S. Alpár.

A délutáni foglalkozás lenne a megoldás

Egyetértünk azzal, hogy a gyerekeket tehermentesíteni kell, de először meg kell találni a módját, és csak azután szabad hozzálátni a végrehajtásnak, jelen esetben pedig éppen fordítva történik – szögezte le lapunknak Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezet Hargita megyei területi vezetője. „Régóta vita folyik arról, hogy a tanórák számát csökkenteni kell, hogy a diákok túl sokat ülnek az iskolában, túl nagy a tananyag, nem érünk rá játékosan tanítani, megkedveltetni a gyerekkel a tantárgyat, az iskolát, de ezt nem lehet így megoldani” – szögezte le az érdekvédelmi szervezet vezetője. Szerinte

„Hiába engedik ki az elemi tagozatos gyereket 12 órakor az iskola kapuján, ha a szülei 16 óráig dolgoznak. Most is van délutáni foglalkozás, after school, de azt a szülők fizetik. Egy olyan államnak, amelyiknek fontos a jövő, a következő nemzedék, biztosítania kellene ezeket a szolgáltatásokat”– mondta a pedagógus. Kocs Ilona úgy véli, ha gyerekek délután testmozgással, játékkal töltenék az időt, megoldanák a házi feladatot, megtanulnák a leckét, még a több kilogrammos iskolatáskát sem kellene hazacipelniük, a probléma minden vetülete meg lenne oldva. Mindezt azonban csak úgy lehet kivitelezni, ha szellősítik a tananyagot, és megfelelő finanszírozást biztosítanak a rendszernek.

Csak tünetet enyhítene a minisztérium

Törvény kötelezi a minisztériumot a tanórák számának csökkentésére, erre a tananyag csökkentése a megoldás, ám ezt „fizikai lehetetlenség” egy év alatt érdemben megoldani – szögezte le megkeresésünkre Kőrösi Kristóf, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) alelnöke. Véleménye szerint nyomás nehezedik a minisztériumra, ezért valószínűleg ebben a helyzetben a legkisebb negatív hatással járó megoldást választották. Azaz kivesznek néhány tantárgyat, hiszen ha csak egy-egy órát vesznek el a különböző tárgyakból, ugyanazt a tananyagot már nem lehetne kevesebb időbe beleszorítani. Érdemben ezzel nem oldanak meg semmit, hiszen ha törölnek tantárgyakat, csökken ugyan az óraszám, de a megmaradt tantárgyak esetében továbbra is meg kell küzdeni a túl nagy anyaggal – részletezte az OMDSZ alelnöke. Szerinte növelni kellene a pedagógusok autonómiáját, hiszen jelenleg a tananyag 25 százaléka van a belátásukra bízva, így nem tudják a gyerekek, az osztály színvonalához igazítani. Újra nem a betegséget gyógyítják, hanem csak egy tünetet próbálnak megszüntetni – összegzett Kőrösi Kristóf.