Ellenszer gyorshajtásra

„Valószínűleg kiiktatták a jármű sebességszabályozóját, amely nem engedi túllépni a megadott sebességkorlátot” – magyarázza a monitor fölé hajolva Florin Goia felügyelő, a megyei közlekedésrendészet parancsnokhelyettese.

Ehhez hasonló jelenet naponta százával játszódik le a kolozsvári közlekedési rendőrök szeme láttára, mióta június 28-án videokamerával ellátott radarkészülékeket helyeztek el Kolozsvár és Torda között. Az azóta eltelt tizenkét nap során több mint 85 ezer sebességtúllépést regisztrált az öt traffipax, amelyből három Tordatúron, egy-egy pedig Pusztaszentmártonon és Koppándon méri az arra elhaladó gépkocsik sebességét. Tordatúron a község mindkét bejáratánál felszereltek készüléket, sőt a Torda felőli oldalon elhelyezett két kamera mindkét irányban figyeli a forgalmat; Pusztaszentmártont a falu közepén Kolozsvár irányába néző, Koppándot pedig a kincses város felőli bejáratnál Torda felé néző kamerával látták el.

Nem csoda hát, ha ezeknek a Kolozs megyei településeknek a határában néhány napja immár másodpercek alatt lelassítanak az óránként átlagban száz kilométeres sebességgel száguldó gépkocsik. Néhányan – többnyire a más megyékből származó sofőrök – a megengedett ötven kilométer/órásnál jóval nagyobb sebességgel húznak el a belső sávban, ám aki rendszeresen járja ezt az útszakaszt, az tudja: a megyei rendőrkapitányság székhelyén számítógépek képernyőin követik a közlekedést, és sebességtúllépés esetén küldik is haza a pénzbüntetésről, valamint büntetőpontok odaítéléséről szóló jegyzőkönyvet. A készülékek üzembe helyezését követően a közlekedési rendőröknek a szája is tátva maradt, hiszen az első időszakban naponta több mint tízezer szabálytalanságot rögzítettek a kamerák, gyakorlatilag senki nem tartotta tiszteletben a sebességkorlátozást. „Az első öt nap mérlege: 54 ezer büntetés, ennek hatására egy hét elteltével kissé megcsendesedtek a sofőrök” – számol be az eddigi tapasztalatokról lapunknak Florin Goia felügyelő.

A Kolozs megyei közlekedésrendészet parancsnokhelyettese többek között azzal magyarázza a kihágások számának enyhe csökkenését, hogy a sajtó többször cikkezett a felszerelt radarkészülékekről, így az említett útszakaszon rendszeresen közlekedők már nem tapossák túlzottan a gázpedált.

Miközben a radarkészülékek éjjel-nappal működnek, a rendőrség Albac utcai központjában mindössze azokról a gépkocsikról készített felvételek láthatók, amelyek átlépték a megengedett sebességhatárt. A kamera felvétele alapján azonosítják a gépkocsi rendszámát, majd felszólítást küldenek a tulajdonosnak: nevezze meg, hogy az adott időpontban ki ült a kocsi volánjánál. Ennek alapján kikeresik a személyi adatait a jogosítvánnyal rendelkezők adatbázisából, és postázzák neki a közlekedési szabályok áthágásáról szóló jegyzőkönyvet, mely a büntetőpontokat és a büntetés értékét tartalmazza. Abban az esetben, ha a gépkocsi tulajdonosa öt napon belül nem küldi vissza a dokumentumot, 9 és 20 közötti büntetőpontot rónak ki rá. A külföldön bejegyzett gépkocsik esetében a jármű adatait az országos közlekedésrendészet bukaresti parancsnokságára továbbítják, ahonnan az illető ország rendőrségére küldik a Romániában elkövetett kihágásról szóló dokumentumot. A büntetést mindenképpen behajtják a külföldi állampolgároktól is, akiknek az összeget megadott romániai bankszámlára kell átutalniuk. Mint ismeretes, településen belül Romániában az óránkénti 50 kilométeres, azonkívül pedig száz kilométeres a megengedett sebességhatár, és a közlekedésrendészeti szabályzat (KRESZ) annyiban engedékeny az autósokkal, hogy büntetést csak abban az esetben ír elő a járművezetőnek, ha több mint tíz kilométerrel meghaladja a sebességkorlátozást.

Florin Goia Kolozs megyei felügyelő a Krónikának elmondta: noha sokan kifogásolják, hogy mindössze ötven kilométeres sebességgel lehet haladni a Kolozsvárt Tordával összekötő négysávos út számos helységet átszelő szakaszán, a hatóságnak nem áll szándékában megemelni a megengedett sebesség felső határát. „Még így is csak akkor állítjuk ki a jegyzőkönyvet, ha meghaladta az óránkénti hatvan kilométert. Ugyanakkor szeretnénk, ha a gépkocsivezetők lecsillapodnának, és felhagynának a száguldozással, hiszen egyesek úgy vezetnek, akár az őrültek” – szögezi le Florin Goia. Méltatlankodását azzal támasztja alá, hogy a június végén felszerelt kamerák már olyan járművezetőt is befogtak, aki 182 kilométerrel száguldott Kolozsvár felé – azóta természetesen már bevonták a jogosítványát. A Kolozs megyei parancsnokhelyettes szerint a legtöbb közlekedési balesetet az ilyen felelőtlen sofőrök okozzák. A kincses város és Torda között az elmúlt időszakban nagyon sok súlyos, több alkalommal halálos áldozatot is követelő baleset történt, amelyhez többek között az vezet, hogy a nagy sebesség miatt a gépkocsik a kanyarokban kicsúsznak az úttestről, vagy a figyelmetlen előzések, a kanyarok rövidre vágása nyomán belerohannak a szemből közlekedő járműbe. „Ha két gépkocsi 50 kilométer/órás sebességgel egymásba szalad, az annyit jelent, mintha százzal rohanna a betonfalba. Ilyen balesetet ritkán úsznak meg élve az autó utasai” – ad sofőrriasztó példát Florin Goia felügyelő, hozzátéve: ha a gépkocsivezetők betartanák a sebességkorlátozást, akkor valamennyi közlekedő autós biztonságban érne haza a családjához. A Kolozs megyei közlekedésrendészet parancsnokhelyettese szerint a sávokat elválasztó műanyag oszlopocskákat is azért helyezték el több helyen, mert óvatosságra inti a gépkocsivezetőket. Egyébként a térfigyelő kamerák felszerelése óta egyetlen komoly közlekedési baleset sem történt a Kolozsvár–Torda közötti útszakaszon, azelőtt azonban – az elmúlt két év statisztikái szerint – összesen 28 halálos áldozatot szedtek az ütközések. A forgalmi rendőrség szerint egyébként a közeljövőben újabb kamerákat szerelnek fel az E60-as eme szakaszán, immár lakott településen kívül is, sőt az sem kizárt, hogy Kolozsvár utcáit is ellátják néhány kamerás traffipaxszal.

Különben a radarkészülékkel ellátott térfigyelő kamerákat a kolozsvári Codec Kft. szerelte fel. A cég a Kolozs megyei közlekedésrendészettel és a megyei önkormányzattal kötött három évre szóló együttműködési szerződést, amely szerint a büntetésekből befolyó összeg 49 százaléka a vállalkozás számláját gazdagítja. A tanács egyébként nem írt ki versenytárgyalást az üzletre; Marius Nicoară megyei tanácselnök egy helyi lapnak azt nyilatkozta: azért fordultak közvetlenül ehhez a céghez, mivel a készülékek beszerzésére és működtetésére irányuló felhívásukra senki nem jelentkezett.