Képünk illusztráció
Nyolc helyen végeznek házkutatást kedden a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) ügyészei a Máramaros megyei Felsővisó városban és Leordina községben abban az ügyben, amelyben több személyt azzal gyanúsítanak, hogy 12 és 18 év közötti német fiatalokat tartottak rabszolgasorban, kimerítő fizikai munkát végeztetve velük több helyi lakos gazdaságában egy úgynevezett „rehabilitációs program” keretében – adta hírül az Agerpres.
2019. augusztus 27., 18:542019. augusztus 27., 18:54
2019. augusztus 27., 18:582019. augusztus 27., 18:58
A DIICOT közleménye értelmében 2014-től kezdődően 2019. augusztusáig nyolc gyanúsított személy, közöttük egy német házaspár szervezett bűnbandát alakított emberkereskedelem céljával. A gyanú szerint több, 12 és 18 év közötti német fiatalt tartottak fogva és dolgoztattak a német állampolgárok által kidolgozott és koordinált, engedélyezett „rehabilitációs program” paravánja mögött. Az átnevelő program arra volt hivatott, hogy „reintegrálja” a fiatalokat társadalomba.
A fiataloknak nem engedték meg, hogy Németországban levő családjaikkal, vagy a román hatóságokkal, sőt, bármilyen személlyel kommunikáljanak, miközben a
„Nevelési célzattal” büntetésekben részesítették őket, zárkába zárták, vagy a fagyban, esőben tartották őket. A kiskorúakat emiatt komoly trauma érte, egyeseknek közülük öngyilkos szándékaik is voltak – állítják a DIICOT ügyészei.
Az ügyészek rámutatnak még, hogy
Az eddigi információk szerint azonban az egyesületnek csak formális szerepe van a projekt lebonyolításában, amelyet a munkaügyi minisztérium engedélyezett 2016. februárjától 2021. februárjáig.
A projekt hivatalos programja szerint a fiataloknak különböző szabadidős és nevelő jellegű tevékenységeken kellett volna részt venniük szakemberek – pedagógusok, pszichológusok – vezetésével.
„A valóságban az áldozatok nem folytathatták tanulmányaikat, meg kellett szakítaniuk az esetleges orvosi kezelésüket, elvették tőlük a személyazonossági igazolványukat és javaikat (főleg az elektromos készülékeket, melyekkel felvehették volna a kapcsolatot a külvilággal)” – mutat még rá a DIICOT.
A kiskorúak egy részét azonosították és ideiglenesen átadták a Máramaros megyei gyermekvédelmi hatóságnak.
A DIICOT főügyészének rendeletére az ügyészség központi szerve átvette az ügyet a Máramaros megyei ügyosztálytól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!