
Zákonyi Botond nagykövet és a kitüntetettek: Markó Hajnal, Csendes Lajos, Lucian Nastasă-Kovács és Rezi Elek
Fotó: Horváth László
Egyházi, politikai, kulturális és ifjúsági projekteket felválló, a közösségért és az intézményrendszerek kiépítéséért sokat tevékenykedő erdélyieknek adtak át magyar állami kitüntetéseket Kolozsváron.
2018. május 05., 11:592018. május 05., 11:59
2018. május 05., 12:012018. május 05., 12:01
A közösségépítés, az intézményfejlesztés és a román–magyar kapcsolatok ápolása jegyében adtak át magyar állami kitüntetéseket pénteken délután Kolozsváron. A kolozsvári főkonzulátusnak az Agapé szálló rendezvénytermében tartott ünnepségén Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete
Kovács Sándor, a teológiai intézet professzora, Rezi Elek egykori tanítványa laudációjában úgy fogalmazott: a kitüntetett „nem kispályás", ha beáll egy csapatba, nemcsak a 90 percet játssza végig, hanem a hosszabbításra is marad energiája. Rámutatott: a korábban szerkesztőként és jegyzőként is tevékenykedő Rezi Elek, aki több mint 100 tanulmány és 10 könyv szerzője, hitt és hisz abban, hogy az unitárius közösség várát nemzedékről nemzedékre fell kell építeni. Kovács Sándor hangsúlyozta:
A Lucian Nastasă-Kovácsot méltató laudációjában Csucsuja István történész, egyetemi tanár azt emelte ki: a múzeumigazgató mindig fennkölt eszméket és gondolatokat vallott az „országaink közötti" intézményes kapcsolatok vonatkozásában. A méltató hangsúlyozta: a többek között Budapesten, Párizsban és Tel-Avivban oktatott Nastasă-Kovács mindig is az egyenlőség és az esélyegyenlőség szószólója volt. Múzeumigazgatóként arra törekedett, hogy kiszűrje a politikai behatást, ennek jegyében felvállalta az évtizedek óta a raktárban porosodó tárlati anyagok felleltározását és kiállítását, a Bánffy-palotában működő intézményt pedig „ténylegesen a kulturális megnyilatkozások helyszínévé tette".
„Arra kell törekednünk, hogy összehozzuk a jó dolgokat” – fogalmazott a múzeumigazgató, aki arra is kitért, hogy a kolozsvári főkonzulátus anyagi és más jellegű támogatása nélkül számos projekt nem valósulhatott volna meg az általa vezetett intézményben. Nastasă-Kovács egyúttal „különleges kiállításra" hívta a jelenlevőket: május 16-án Árkossy István Kolozsváron született festőművész, grafikus alkotásaiból nyílik tárlat a múzeumban.
Fotó: Horváth László
A Csendes Lajos koltói polgármestert méltató Varga Károly nyugalmazott református lelkész úgy fogalmazott: az elöljáró – akinek ez immár a harmadik mandátuma – megbizatását nem uralkodásnak, hanem szolgálatnak tekinti az építő- és a közösségszervező munkában is. A laudációban a teljesség igénye nélkül megemlítette, hogy
Varga Károly arra is kitért: a polgármester mindig is a községben élő magyar, román és roma közösség közötti harmónia megteremtésére törekedett, komoly felzárkóztató munkát folytatott és folytat. Rövid köszönetnyilvánításában Csendes Lajos hangsúlyozta: a magyar állami kitüntetés „még többre kötelez".
Markó Hajnal „igazi pionírja a nagybányai ifjúsági és kulturális életnek és a romániai magyar cserkészprogramnak" – fogalmazott laudációjában Bálint Lajos Lóránt, a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) elnöke. Mint kifejtette: a kitüntetett több mint 25 éve vezeti a nagybányai cserkészcsapatot, ezalatt több száz fiatallal szerettette meg a tevékenységet.
ahol minden korosztály megtalálja a kedvére való elfoglaltságot. „Kollegáinak azt tanította meg, hogy merjenek nagyot álmodni" – fogalmazott a cserkészszövetség elnöke.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
szóljon hozzá!