
71 éves korában elhunyt Jancsó Árpád
Fotó: Facebook/Nagy-György Tamás
Egy hónappal a 71. születésnapja után elhunyt Jancsó Árpád temesvári műszaki helytörténész, út-, híd- és vasútépítő mérnök, több tucat helytörténeti könyv szerzője. A súlyos betegséggel küzdő szakember halálhírét Nagy-György Tamás temesvári építőmérnök, egyetemi tanár osztotta meg.
2025. április 16., 09:592025. április 16., 09:59
2025. április 16., 12:052025. április 16., 12:05
A kedden elhunyt Jancsó Árpád a Temesvár melletti Felsőbencseken (Bencecu de Sus) született 1954. március 14-én. Szülei tanítók voltak Temesváron. Alap- és középfokú tanulmányait a Temesvári Magyar Líceumban végezte, a Temesvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán szerzett út-, híd- és vasútépítő mérnöki oklevelet 1979-ben. Ettől kezdve a tartományi útigazgatóságnál dolgozott a kivitelezésben és tervezésben.
A 2000-es években több ösztöndíjprogram révén külföldön képezte magát tovább, számos romániai és magyarországi konferencián vett részt, 2006-ban védte meg doktori értekezését. Az MTA külső köztestületi tagja volt, emellett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Építési- és Építészeti Szakbizottsága, az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság is a soraiban tudhatta, alapítója volt a temesvári egyetemi oktatók és tudományos kutatók egyesületének (TECHNÉ).
Főbb kutatási területe volt a magyar műszaki (főleg építészeti) alkotások a Trianon után Romániához került vidékeken, a Bánság közlekedési rendszere, műszaki emlékeink feltárása, megőrzése, megismertetése. Fontosnak tartotta a magyar műszaki nyelv ápolását, szenvedélyesen kutatta és írt a Bánság vasútjainak, a bánsági utak és hidak történetéről.
40 műszaki-ipartörténeti könyvet jegyzett, amelyek magyarul, románul és németül jelentek meg, a Krónikának legutóbb 2024. november 1-jén nyilatkozott, amikor arról írtunk, hogy a temesvári önkormányzat felújíttatja a Gyerekpark és a Ligeti út közötti gyalogoshidat, amit a magyar köznyelvben (tervezője, Polen János után) „Jani bácsi hídjának” neveznek.
Jancsó Árpád halálhírét Nagy-György Tamás temesvári építőmérnök, egyetemi tanár osztotta meg a Facebook-oldalán. Többek között így fogalmazott róla:
Jancsó Árpád legújabb könyvének bemutatóját húsvét utánra tervezték, de már a következő kötete is tördelésre vár. „És még legalább 20 kötetnyi munkát készített elő” – tette hozzá Nagy-György Tamás.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!