Fotó: Gyermek Jézus Otthon
Gyermekotthonként és a nehéz sorban élő székelyhídi gyerekek napközis központjaként működik a dévai Szent Ferenc Alapítvány által 11 éve haszonbérleti szerződés keretében működtetett székelyhídi Stubenberg-kastély, amelynek megvásárlására készül a szervezet. Az otthont irányító, magyarországi származású Tóth Andrea és munkatársai számára a gyereknevelésen túlmenően az elhivatottság is lényeges, az az elvük, hogy a gyerekekkel sokat kell beszélgetni, ez a gyereknevelés alapja.
2021. június 19., 09:142021. június 19., 09:14
2021. június 25., 18:172021. június 25., 18:17
Tóth Andrea fogad a székelyhídi Gyermek Jézus Központ udvarán, ahol a nappali ellátórendszerben az iskolai oktatás után érkező, hátrányos helyzetű családok gyerekeivel együtt tanul az otthon 11 állandó lakója. A frissen fedett kastély új tetőzete kissé „korrigálja” a romos állapotban levő épület kinézetét, de ahogy betérünk a szépen felújított alagsorba, más világ fogad.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 2010-ben kapta meg 49 évre haszonbérleti szerződés keretében a Stubenberg-kastélyt a székelyhídi polgármesteri hivataltól. A történelmi család örökösei minden igazságszolgáltatási fórumon elveszítették visszaigénylési perüket, így a műemlék épület és kastélykert a magyar többségű – a közigazgatásilag hozzá tartozó falvakkal együtt több mint 11 ezer lakosú – Bihar megyei kisváros önkormányzatának tulajdonába került.
A Stubenberg-kastély tágas udvara. A dévai alapítvány szeretné megvásárolni a birtokot
Fotó: Makkay József
Az otthon vezetője körbevezet az épületben, amelyben korábban a Petőfi Sándor Gimnázium diákjai tanultak, de a magyar oktatási intézmény számára 2008-ban átadták az új ingatlant. A Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett dévai alapítvány az elmúlt évtizedben lakhatóvá tette a kastélyt: mindenekelőtt újrafedte, hogy megakadályozza a beázástól. A déli szárny felújított belső része, illetve a keleti szárny korszerűsített alagsora az új konyhával, ebédlővel és fürdőszobákkal kényelmes helyet biztosít az itt lakó gyerekek számára.
Mire a tágas ebédlőben helyet foglalunk, már véget ért a gyerekek ebédje, így a két szociális pedagógus és az önkéntes felszusszanhat, és a délutáni programra összpontosíthatnak. A szülő szólal meg bennem, amikor megkérdezem, hogyan tudnak ennyi gyerekkel boldogulni. Tóth Andrea nem szülő, de mint fogalmaz, sokszor megkérdezik tőle az anyukák is, hogyan bírnak ennyi gyermekkel, amikor nekik egy-kettővel is nehéz.
Böjte Csaba egy szárhegyi rendezvényen. A dévai Szent ferenc Alapítvány vezetője havi rendszerességgel ellátogat Székelyhídra is
Fotó: Makkay József
„Bennünket sokat segít a megfelelő képzés és a szakirodalom ismerete. Itt nem úgy működik, hogy a hétéves gyerekről tíz év múlva tudjuk meg, milyen a tizenhét évessel boldogulni. Minden korosztályból származó gyerek van nálunk” – magyarázza az otthon vezetője, aki a legfontosabb teendőnek a megfelelő kommunikációt tartja.
A Szent Ferenc Alapítvány otthonaként szoros kapcsolatot ápolnak a helyi önkormányzat szociális ügyekért felelős munkatársával, illetve a megyei gyermekvédelmi igazgatóság illetékeseivel, akik havi rendszerességgel felkeresik a székelyhídi otthont is, hogy a helyszínen tájékozódjanak munkájukról. Andrea szerint jó a kapcsolat az állami szervekkel. Amikor az állami gyermekvédelmi ellátórendszerbe magyar anyanyelvű gyerek kerül, ma már értesítik az alapítvány közelben levő otthonát, és a hét év fölötti gyereket gondozásba adják. Bihar megyében Székelyhídon, Nagyváradon, Gálospetriben és Nagyszalontán működtet gyermekotthont a dévai alapítvány.
A romániai gyermekvédelmi törvények szigorodásával gyakran a polgármesteri hivatalok bejelentése nyomán szállnak ki a gyerekvédelmi hatóságok az érintett családokhoz, ahol leggyakoribb gond a verbális és a testi erőszak. Ami rendszerint élhetetlen körülményekkel és mélyszegénységgel társul.
„Az alapítvány hálózatában működő gyerekotthonok lakói elsősorban szociális árvák, azaz egyik vagy mindkét szülei élnek, de a gyermekvédelem megvonja tőlük a gyereknevelés jogát. Sok esetben alkoholista és agresszív szülő(k)ről van szó. A szülők később felügyelet mellett látogathatják a gyereket, de nem vihetik haza” – magyarázza a szociális pedagógus. Vannak esetek, amikor utólagos ankéttal a gyermekvédelem lehetővé teszi az újbóli „családegyesítést”.
Tóth Andrea szerint minden gyereknek megvan a külön története, amelyet csak úgy lehet megérteni, ha ismerjük a gyökereket, azaz a családi hátteret. Az otthonba került gyermekek többségét az otthoni körülményekhez képest összehasonlíthatatlanul jobb környezet fogadja, ahol a nevelők részéről törődést és szeretetet kapnak. A Gyermek Jézus Központ vezetője szerint az iskolában is figyelemmel követik tanulóik sorsát. Megtörtént, hogy az osztályban egy-két diák csúfolta az otthon bentlakóit, szemükre vetve, hogy nincsenek szüleik. Ilyenkor elbeszélgettek az osztályfőnökkel és az érintett diákokkal, illetve a gyerekeket szüleikkel együtt meghívták a gyerekotthonba, hogy jobban megismerjék egymást. Ez a módszer hatásosnak bizonyul a felmerülő problémák kezelése terén.
Természetesen a gyerekekkel együtt lakó nevelők élete nem könnyű. A főiskolai, egyetemi végzettséget megkövetelő nevelői állás az alapítványnál nincs „túlfizetve”. Tóth Andrea szerint ezt egyszerű munkahelyként nem is lehet vállalni: ez szolgálat. „Aki nem így fogja fel, annak nem a Szent Ferenc Alapítványnál van a helye” – fogalmaz a székelyhídi otthon vezetője. A nevelői állásokra nem könnyű elhivatott embereket találni.
A német-angol szakos nyelvész közben elvégezte a szociális pedagógiát is, hogy alkalmazottja lehessen az alapítványnak. A váltás azért sem volt könnyű, mert magyarországi szülei és baráti köre elfogadhatatlannak tartotta döntését.
Tóth Andrea magyarországi karrierjét felmondva érkezett Erdélybe
Fotó: Makkay József
A székelyföldi otthonokból egy éve Székelyhídra került Andrea úgy fogalmaz, ő hívő ember, ahogyan az alapítvány munkatársainak a többsége is. „Aki ide elszegődik, az nagyon alapos személyiségfejlődésen megy keresztül. Megváltozik az értékrendje és az élethez való hozzáállása. Én elhivatottságot éreztem erre, ezért döntöttem úgy, hogy magyarországiként áttelepszem Erdélybe” – beszél életének elmúlt másfél évtizedét meghatározó döntéséről.
A beszélgetésnek hamarosan vége szakad, mert a gyerekcsapat Andrea vezetésével kerti munkára készül, a tágas telken gyümölcsös és zöldséges is van. A gyerekeket nem csak a konyhában sürgölődni és a szobájukat rendben tartani tanítják meg, hanem a ház körüli teendőket is elsajátítják. Mint a normális családokban nevelkedő gyerekek.
A Stubenberg-kastély jövője
A székelyhídi polgármesteri hivatal tulajdonában lévő Stubenberg-kastélyt nyilvános árverés keretében szeretné értékesíteni a helyi önkormányzat. A dévai Szent Ferenc Alapítvány már jelezte, hogy megvásárolná és felújítaná a műemlék épületet. A liciten minden bizonnyal a kastélyban gyerekotthont működtető szervezet az esélyes vásárló. A Székelyhídon megjelenő Ér hangja című havilap májusi számának nyilatkozó Béres Csaba polgármester a kastély értékesítésével kapcsolatban úgy fogalmaz, a potenciális vevőnek legalább tízéves „szociális szolgáltatói akkreditációval” kell rendelkeznie és országos szinten legalább öt helyszínen kell engedélyezett szociális szolgáltatásokat nyújtania. Emellett a vevőnek arra is el kell köteleznie magát és intézményét, hogy az ingatlanban húsz évig gyerekvédelmi központot működtet. A polgármesteri hivatal azt is előírja, hogy a vevőnek fel kell újítania az épületet és a kastélyparkot, ahol a város évente négy alkalommal szervezhet majd rendezvényeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt tíz évben példátlan mértékű fejlesztések valósultak meg az erdélyi református egyházban a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Kolumbán Vilmos József püspök szerint a beruházások messze túlmutatnak az épületek felújításán.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!