Elfoglalta püspöki székét Kovács Gergely, az erdélyi főegyházmegye új érseke

„Már akkor nagyon jó benyomást tett ránk Gergely atya megjelenése, beszéde, ő volt az őrzőangyalom” – mondja a székelyföldi idős asszony, majd büszkén azt is elújságolja, hogy annak idején a pápa által megszentelt olvasót kapott ajándékba Kovács Gergelytől. A gyulafehérvári várban álló Szent Mihály-székesegyház előtti tér zsúfolásig megtelt hívekkel az ünnepi szentmise idejére, a püspökszentelési és érsekbeiktatási szertartást a zarándokok kivetítőn keresztül követték. Az eseményen a több ezer hívőn kívül összesen 42 püspök – két bíboros, hét érsek, 21 püspök, 8 segédpüspök, 4 nyugdíjas püspök – vett részt, ugyanakkor a román és a magyar kormány képviselői, helyi és megyei tanácsosok, tanácselnökök, polgármesterek, parlamenti képviselők, diplomaták, felsőoktatási intézmények küldöttei, különböző lovagrendek tagjai jelenlétében szentelték püspökké Kovács Gergelyt.

Az egyházi ceremóniát vezető Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke magyar fordításban felolvasott beszédében azt hangsúlyozta, hogy Kovács Gergely több mint két évtizedes római szolgálata alatt megtapasztalta az egyház egyetemességét, megtapasztalta az új, digitális kultúrába való beilleszkedés szükségességét, és szülőföldjére hazatérve magával hozza a globális látásmódot és a nyitott lelkületet. Hozzátette: vegyes házasságból származó gyerekként magával hozza az ökumenizmustól átitatott személyes élettörténetét is. Kovács Gergelyt Gianfranco Ravasi bíboros, a nyugalomba vonult Jakubinyi György érsek és Miguel Maury Buendía érsek, bukaresti nuncius szentelte fel.

Az ünnepi szentmisén felolvasták a pápai kinevezési okmányt, elhangzottak a jelölt ígéretei, majd a felszentelendő püspök teljes önátadása kifejezésére földre borult. Következett a lelki hatalom közlésének kifejezését jelentő kézrátétel és a felszentelő ima: a szentelő püspök, Gianfranco Ravasi bíboros után valamennyi jelenlévő püspök rátette a kezét a szentelendő fejére, az ima alatta pedig nyitott evangéliumos könyvet tartottak Kovács Gergely feje fölé. (Küldetése az evangélium hirdetése lesz, ezért mintegy betakarták az evangéliumos könyvvel).

A püspökké felszentelt, érseknek beiktatott Kovács Gergely – elődje, a nyugalomba vonult Jakubinyi György és Miguel Maury Buendía érsek, bukaresti nuncius társaságában – ezután kivonult a székesegyház elé, köszöntve és megáldva az összesereglett híveket. Beiktatása után elmondott beszédében a saját kultúra és identitás megőrzésére, ugyanakkor a másság tiszteletben tartására biztatott Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek. Köszönetet mondott a Jóistennek, a szentatyának, ugyanakkor szeretettel köszöntötte többek között paptársait, volt szemináriumi évfolyamtársait, a szülővárosából, Kézdivásárhelyről érkezetteket, köztük az édesanyját. Kányádi Sándor verséből idézve elmondta: „Aki megért s megértet, egy népet megéltet”, majd kijelentette: Márton Áron pásztorbotját vette át, és a szentéletű püspök öröksége tiszteletre kötelezi. Az új főpásztor Áron püspök beköszöntő beszédéből idézve elmondta: „meg kell tanulnunk, hogy egymásért munkát vállaljunk és tudjunk együtt dolgozni az élet minden területén”.

„Együtt kell járnunk: megőrizve a saját kultúrát és identitást, de tiszteletben tartva a másságot, a mást, a másikat. Egymást tisztelve, megbecsülve és segítve, csak közösen és együtt tudunk Istennek tetszően dolgozni. Járjunk együtt!” – fogalmazott az érsek. Hozzátette, nem lehet annál tökéletesebb dicsőítést adni az Atyának, mint amit Jézus adott a kereszten, ahol teljesen kiüresedett, ahol engedelmes volt mindhalálig, tökéletesen az Atya akaratát tette. Ezért is választotta püspöki jelmondataként: „Őáltala, Ővele és Őbenne...”.

A köszöntőbeszédek során Erdő Péter bíboros, prímás arról beszélt, hogy a papnak, és főként a püspöknek az a feladata, hogy egyszerre képviselje a közelséget és a végtelen távlatot, átérezze a rá bízott nép örömeit, gondjait, helyzetének nehézségeit és szépségeit, ugyanakkor képviselje Jézus Krisztust. „Mert ő a kereszténység igazodási pontja: Jézus Krisztus valóságos történelmi személy, akinek volt hazája, népe, anyanyelve, kultúrája és vallási környezete. Ő az, aki nem csak arra bátorít, hogy bizalommal tekintsünk a magunk és a saját közösségünk, sőt az egész emberiség életére, hanem azt is megmondja, hogy ennek a bizalomnak alapja van” – hangoztatta az esztergom-budapesti érsek.

Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes olvasta fel. A kormányfő – sajnálatának adva hangot, hogy a püspökké szentelés és beiktatás ünnepi eseményén csak lélekben lehet jelen – mérföldkőnek tekintette, hogy a nemzeti összetartozás évében új érsek lép az erdélyi főegyházmegye élére. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy Kovács Gergelyt a legtöbben úgy ismerik, mint Márton Áron püspök boldoggá avatási eljárásának a posztulátorát, mindemellett olyan feladatokat is végzett Rómában, amelyek révén egyedülálló betekintést nyert a közép-európai népek kultúrájába és életébe. „Hálásak vagyunk a gondviselésnek, hogy széles körű tudásával és tapasztalataival mostantól már Erdély hitvalló püspökének egykori őrhelyén, és az általa kijelölt utat szem előtt tartva szolgálhatja az erdélyi katolikusok sokszínű közösségét” – fogalmazott levelében a miniszterelnök. Orbán Viktor a feladatokhoz bölcsességet és áldott szolgálatot kívánt az új érseknek.

Klaus Johannis államfő üzenetét Sergiu Nistor elnöki tanácsadó olvasta fel. Ebben az államfő Ferenc pápa tavalyi romániai látogatásán megfogalmazott üzenetét idézte, hogy tartsuk meg önazonosságunkat, de tegyünk meg mindent a jó együttélés érdekében. Johannis meggyőződését fejezte ki, hogy Kovács Gergely érsek ebben a szellemben végzi majd főpásztori munkáját, és biztosította a román állam támogatásáról. Irineu Pop gyulafehérvári ortodox érsek a keresztény egyházak egységére emlékeztetett. Kijelentette: ugyanannak a családnak, Ádámnak és Évának a leszármazottai, és ugyanannak a Krisztusnak a követői vagyunk. Krisztus pedig azt akarja, hogy kövessük őt, és egyek legyünk. Victor Opaschi román vallásügyi államtitkár beszédében megköszönte a leköszönő Jakubinyi György érsek hozzájárulását ahhoz, hogy Románia a felekezetközi béke és együttműködés példaországa lehetett az elmúlt időszakban. Az államtitkár az új érseket is a román kormány támogatásáról biztosította.

A szentelésen Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, továbbá Potápi Árpád János és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai, illetve egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is részt vett.

Kovács Gergely 1968-ban, Kézdivásárhelyen született vegyes felekezetű családban, és református édesapja után reformátusnak keresztelték. 16-17 éves korában saját elhatározásából tért át a római katolikus hitre. Szülővárosában érettségizett, teológiai tanulmányait 1987-ben Gyulafehérváron kezdte, majd 1990-ben Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként folytatta a Gregoriana és a Lateráni Pápai Egyetemen. Bálint Lajos érsek szentelte pappá szülővárosában 1993. július 3-án. Római tanulmányait egyházjogi doktorátussal fejezte be 1996-ban. Egy év marosvásárhelyi papi szolgálat után 23 évig dolgozott Rómában a Kultúra Pápai Tanácsának hivatalnokaként, 2012-től elvállalta Márton Áron püspök szentté avatási ügyének képviseletét is.

Kovács Gergely a Gyulafehérvári Főegyházmegye harmadik érseke, az 1011 éves egyházmegye 83., a második Gergely kereszt-, illetve a második Kovács családnevet viselő főpásztora. Ő a 16. székely, és a római Collegium Germanicum et Hungaricum alumnusai közül a tizedik püspök.