Elévülésre hivatkozva utasította el a törvényszék Kiss Dénes Parászka Boróka elleni rágalmazási keresetét
Fotó: Képernyőmentés
Elévülésre hivatkozva alapfokon elutasította Kiss Dénesnek, a Marosvásárhelyi Rádió nyugalmazott munkatársának a volt kolléganője, Parászka Boróka ellen indított rágalmazási és kártérítési keresetét a marosvásárhelyi törvényszék. A felperesnek – akit Parászka fizikai bántalmazással vádolt meg hat évvel ezelőtt, de a nyomozó hatóság nem tartotta megalapozottnak az állítást – meggyőződése, hogy egykori rádiós munkatársának nem az igazságszolgáltatás, a vélt agresszor felelősségre vonása volt a célja, hanem a nyilvános morális lincselés és az áldozati szerepben tetszelgés. Kiss Dénes a Krónikával közölte, mérlegeli, hogy megfellebbezi-e az ítéletet.
2026. január 21., 15:452026. január 21., 15:45
2026. január 21., 19:362026. január 21., 19:36
Huszonnégy hónap és ötszöri halasztás elteltével hirdetett ítéletet a marosvásárhelyi törvényszék abban a perben, amelyet Kiss Dénes, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője indított kolléganője ellen, miután Parászka Boróka 2020-ban azt állította, hogy fizikailag bántalmazta. Kedden közzétett ítéletében a törvényszék közölte: helyt adott az alperes újságíró kérésének, miszerint az ügy elévült, emiatt elutasította a felperes Kiss Dénes rágalmazási és kártérítési keresetét.
Az erdélyi, sőt a magyarországi nyilvánosságban is nagy visszhangot kiváltó ügy hat évre nyúlik vissza: Parászka annak idején azt állította, hogy Kiss részéről 2020. április 7-én a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában verbális és fizikai agresszió érte. Az újságírónő kezdetben nem nevezte meg feltételezett támadóját, fotót tett közzé a véraláfutásos felkarjáról, majd a közmédia területi vezetőségéhez eljuttatott beadványában már konkrétan a kollégáját vádolta a fizikai agresszió elkövetésével.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni Parászka Boróka, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, aki közösségi oldalán tette közzé, hogy április elején „polgári, értelmiségi, keresztény, védett környezetben atrocitás érte”.
Kiss Dénes már annak idején cáfolta, hogy bántalmazta volna kolléganőjét, sőt szerinte a kolléganője volt, aki rátámadott, mégpedig egy adáskabin-foglalási félreértés nyomán. A történtekkel kapcsolatban Parászka, valamint a Marosvásárhelyi Rádió is rendőrségi feljelentést tett.
A vásárhelyi ügyészség három és fél év nyomozás után úgy ítélte meg, hogy nem lehet bizonyítani Parászka Boróka állításait. A nyomozó hatóság 2023. október 9-ei határozatából kiderül, hogy a sértett fél által megnevezett tanúk, Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztője és Kiss Csaba szerkesztő-műsorvezető az incidens idején nem tartózkodott a helyszínen, mindketten Parászkától értesültek utólag a történtekről, ezért részletekkel nem állt módjukban szolgálni.
Az ügyészség arra hivatkozva zárta le az ügyet, hogy nem lehet meggyőződéssel megállapítani, miszerint a felrótt cselekményeket a gyanúsított követte el, a sértett fél állításait nem támasztják alá egyéb bizonyítékok. Parászka nem fellebbezte meg az ügyészségnek az ügyirat lezárásáról szóló határozatát, ennek nyomán Szász Attila főszerkesztő felmondásra kérte az újságírót, és mivel beosztottja ezt megtagadta, felettese fegyelmi eljárást kezdeményezett Parászka ellen; ez idő alatt néhány hónapig a műsorai szüneteltek. Mindez 2023 végén történt, amikor újabb incidens is fűződött Parászka nevéhez: a szerkesztőségben éles vitába keveredett a napi hírszerkesztővel, az érintett pályakezdő férfi kollégája emiatt pánikrohamot kapott.
Nem találta bizonyítottnak az ügyészség Parászka Boróka újságíró vádját, miszerint kollégája, Kiss Dénes bántalmazta a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában.
A közrádió bukaresti vezetősége által lefolytatott fegyelmi eljárás végül nem javasolta Parászka munkaszerződésének felbontását, így az újságíró megőrizhette állását a marosvásárhelyi stúdiónál. Ahol egyébként – mint arról beszámoltunk – már jóval korábban súlyos nézeteltérésbe keveredett a munkatársaival, így a rádió magyar szerkesztőségének 18 főállású tagja közül tizenöten 2013-ban beadványban fordultak a területi stúdió vezetőségéhez, súlyos szakmai vétségekkel, minősíthetetlen magaviselettel vádolva kolléganőjüket. Beadványukat a vezetőség elutasította.
Kibékíthetetlennek tűnő ellentétek feszülnek a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségében az újságírók többsége és Parászka Boróka szerkesztő között.
2024 februárjában benyújtott keretében az újságíró annak megállapítását kérte a törvényszéktől, hogy kolléganője szerinte hamis és lejárató állításaival megsértette a jó hírnév, becsület és tisztesség védelméhez fűződő személyiségi jogát, ettől tiltsák el az alperest, és kötelezzék arra, hogy az erről szóló bírósági végzést erdélyi magyar portálokon, valamint a személyes Facebook-oldalán egyaránt tegye közzé. (Parászka először közösségi oldalán írt állítólagos bántalmazásáról). Kiss Dénes ugyanakkor 1000 lej anyagi és 25 ezer euró erkölcsi kártérítés kiszabását is kérte a törvényszéktől, amely azonban most eme kérését is elutasította.
Parászka Boróka, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa
Fotó: Parászka Boróka/Facebook
Kiss Dénes szerdán a Krónikának elmondta, az ítélet indoklásának ismeretében, az ügyvédjével történő egyeztetés után dönt arról, megfellebbezi-e az ítéletet. (Erre 30 nap áll rendelkezésére). Az újságíró fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a rosszhírnév-keltést jogtechnikailag vizsgálta a bírónő, nem érdemben, a mostani döntés pedig nem írta felül, hanem érvényben hagyta az ügyészség 2023-ban hozott végzését, melyben jogerősen ejtette Parászka Boróka vádját és megszüntette a büntetőeljárást Kiss ellen. Kiss meggyőződése szerint az igazságszolgáltatás képes lenne elkülöníteni a valóságot a manipulációtól, de értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a jogtechnika felülírja az érdembeli vizsgálódást, mintegy azt üzenve: megfelelő ravaszsággal és ügyvédi fogásokkal büntetlenül keltheti valaki irigyesei, szomszédai, főnökei, ellenségei rossz hírnevét.
„Beszédes, hogy az önáldozat semmiféle helyszíni kivizsgálást, rekonstrukciót nem kért, a két jelenlévő szemtanút sem idéztette be sem az ügyészségi kivizsgálásra, sem a bírósági tárgyalásra. Az ügyészség javamra hozott végzését sem fellebbezte meg. Mindezek mellett az általam indított rágalmazási pert azzal a bírónőhöz intézett kifogással próbálták leállítani, hogy már elévült a 2020-ban a Facebookon és szerte a médiában tett rágalmazás. Parászka célja nem az igazságszolgáltatás volt, a vélt agresszor törvény elé állítása és felelősségre vonása, elrettentő példa statuálása más agresszorok számára, hanem egyfelől a személyem elleni bosszúból kiötölt nyilvános morális lincselés és a munkám ellehetetlenítése, másfelől az áldozati szerepben való tetszelgés. Mindkettő sikerült” – vonta le a következtetést a törvényszéki ítélethirdetést követően Kiss Dénes, aki egyébként 35 év rádiózás után tavaly decemberben nyugdíjba vonult.
Kiss Dénes szerint az ügy rávilágít arra, milyen könnyen válhat bárki hamis vádak áldozatává
Fotó: Marosvásárhelyi Rádió/Facebook
„A posztvalóság korszakában immár Erdélyben is előfordul, hogy valódi agresszorok és manipulatív szereplők áldozatként tüntetik fel magukat, miközben ártatlan embereket bélyegeznek meg elkövetőként” – hangsúlyozta Kiss Dénes a szerdán közösségi oldalán posztolt közleményében. A meghurcolt újságíró azt üzeni mindazoknak, akik manipulatív módon használják a közösségi média felületeit, és azoknak is, akik ezeket fogyasztják:
„A nők elleni erőszak és bántalmazás ügye rendkívül fontos társadalmi kérdés. Éppen ezért veszélyes és káros, ha valaki ezt az ügyet személyes bosszúból, megtévesztésből vagy manipulációból használja fel, és így hamis vádakkal próbál meg férfiakat bántalmazónak beállítani. Ezzel nemcsak az ártatlanoknak okoz kárt, hanem a valódi áldozatok ügyét is rombolja” – nyomatékosítja Kiss Dénes, a Marosvásárhelyi Rádió nyugalmazott munkatársa.
Miközben éveken keresztül állást foglalt a nők elleni erőszakkal szemben, 2020-ban pedig fizikai agresszióval vádolta meg egyik férfi kollégáját a Marosvásárhelyi Rádiónál, Parászka Boróka tettlegesen bántalmazott egy nőt 14 évvel ezelőtt.
A Krónika 2023-ban feltárta, hogy miközben fizikai agresszióval vádolta meg férfi kollégáját a Marosvásárhelyi Rádiónál, Parászka Boróka 2009-ben tettlegesen bántalmazott egy nőt. Az áldozat részletesen beszámolt lapunknak a vele szemben alkalmazott erőszakról, amiért elmondása szerint pénzbírsággal sújtották az újságírót. Parászka Boróka megkeresésünkre nem volt hajlandó érdemben beszélni a történtekről, viszont „zaklatónak, megszállottnak” nevezte a Krónika vezető szerkesztőjét. A Krónika vezető szerkesztője a történtek nyomán a Magyar Újságírók Romániai Egyesületéhez (MÚRE) fordult, amely elmarasztalta a marosvásárhelyi újságírót; az újságírószervezet etikai bizottsága megállapította, hogy Parászka sajtóetikai vétséget követett el, és nemcsak etikai, hanem szakmai hitelessége is megkérdőjelezhető.
Elmarasztalta Parászka Boróka újságírót a MÚRE a Krónika vezető szerkesztője által emelt panasz nyomán. Az újságírószervezet etikai bizottsága megállapította, Parászka sajtóetikai vétséget követett el, és szakmai hitelessége is megkérdőjelezhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
A romániai városoknak 2027. augusztus 25-éig ki kell jelölniük az alacsony vagy zéró kibocsátású övezeteket.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás