„Ma már nem különböző autonómiatervezetekről szóló elméleti viták fontosak, hanem az, hogy legyen mögöttük politikai erő”
Fotó: Beliczay László
Az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek képviselői megállapodtak arról, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről.
2019. július 26., 20:272019. július 26., 20:27
A közös cselekvési terv kidolgozását Szili Katalin miniszterelnöki megbízott jelentette be pénteken Tusnádfürdőn, az általa létrehozott erdélyi autonómia-kerekasztal tagjaival folytatott pódiumbeszélgetésen, amelyre a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében került sor. A cselekvés összehangolásáról egy nappal korábban egyeztek meg a pártok és szervezetek képviselői.
Elmondta: a felek abban is megegyeztek, hogy
A pénteki pódiumbeszélgetésen Szili Katalin megállapította: az erdélyi magyarság nem érheti el a kívánt autonómiáját anélkül, hogy képviselői párbeszédet folytatnának a román politikai osztállyal. Kéréssel fordult a román politikusokhoz, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, hiszen – meglátása szerint – a magyar ügy megnyugtató rendezése Románia prosperitásához vezet.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke elmondta: az SZNT megalakulásakor azt is célul tűzte ki, hogy a Székelyföld önálló fejlesztési régió legyen, így érthető, hogy nemcsak Bukarestben, hanem Brüsszelben is próbál tenni céljai eléréséért. Arra biztatott mindenkit, hogy támogassa aláírásával a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke maga is a román-magyar párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Megállapította: a magyarok egymás között egyre többet beszélnek az autonómiáról, de a románokkal egyre kevesebbet. Sajnálatosnak tartotta, hogy az EMNT által szervezett konferenciákon csak román értelmiségiekkel sikerül párbeszédet folytatni, és a gondolatok nem jutnak el a román politikai osztályig. Hozzátette: az is hiányérzetet szül Székelyföldön, ha Magyarország és Románia külügyminiszterei találkoznak, és nincsen szó megbeszélésükön az autonómiáról.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke az erdélyi magyar autonómiaharc három évtizedét számba véve arra a következtetésre jutott, hogy
A Magyar Polgári Párt (MPP) tagjaként az RMDSZ parlamenti frakciójában politizáló Kulcsár Terza József kijelentette: kész negyedszerre is benyújtani a parlamentben az autonómiatervezetet, és reméli, hogy ezúttal nem egyedül írja alá a törvénytervezetet, mint a 2018-as benyújtáskor.
Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke úgy vélte: ma rosszabb a nemzetközi környezet az autonómia elfogadtatására, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt volt. A spanyolországi vagy Egyesült Királyságbeli folyamatok után ugyanis nehéz azzal érvelni, hogy az autonómia stabilitást hoz a térségbe. Székely István közölte: az RMDSZ döntött arról, hogy akkor nyújtja be autonómiatervezetét a parlamentben, ha azt látja, hogy legalább egy politikai alakulat támogatja, hogy érdemi vitát folytassanak a témáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!