2013. január 25., 07:402013. január 25., 07:40
A mozgalom létrehozói sajnálják, hogy előbb jutott el lapunkhoz az információ, mint a párt vezetőjéhez és Kövér László tiszteletbeli elnökhöz. A lapunk birtokába került dokumentum tizenegy aláírója az egységes nemzeti érdekképviselet létrehozását tűzte ki a mozgalom fő céljául. Ez a pártérdekeken felülemelkedve a nemzeti értékeket tekinti elsőbbrendűeknek.
Az aláírók ugyanakkor arra kérnek fel minden egyes magyar politikai és civil társadalmi szervezetet, hogy soraikban is hasonló mozgalmat hozzanak létre az együttműködés megvalósítása érdekében. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Oldal Egységéért mozgalom kezdeményezői nem örültek, hogy a kézjegyükkel több mint tíz nappal ezelőtt ellátott dokumentum lapunk birtokába került.
A megszólaltatottak közül ugyan senki sem tagadta le aláírását, azonban amint mondták, nem szerették volna, ha ilyen hamar fény derül kezdeményezésükre. Az egyik, neve elhallgatását kérő nyilatkozó elmondta: előbb a Magyar Országgyűlés élén álló Kövér László tiszteletbeli elnöknek szerették volna bemutatni elképzeléseiket.
Kérdésünkre, hogy miként fog reagálni a párt országos vezetősége egy ilyen felhívásra, az egyik aláíró, Vass Imre, a Maros megyei szervezet ideiglenes elnöke úgy vélekedett, hogy a mozgalom létrejötte nem ellentétes az MPP érdekeivel. „Ebben a pártban sokan sürgetik, hogy a nemzeti oldal fogjon össze. Ez még nem jelentené azt, hogy az MPP feladja az önállóságát” – hangsúlyozta Vass, majd megkérdezte, hogy „muszáj erről írni az újságban?”
„Ez nem ment ki a sajtónak!” – ez volt Farkas Csaba első reakciója. A párt volt alelnöke, aki Biró Zsolt ellenfele volt az őszi kongresszuson, úgy tudja: sokan egyetértenek a tizenegyük által aláírtakkal, azonban megtorlásoktól tartva nem vállalják véleményüket. Kérdésünkre, hogy szankciókra vagy akár kizárásra számíthatnak-e azok, akik felvállalják a mozgalmat, Farkas nemmel válaszolt. „Nyomásgyakorlásra lehet számítani, de nem hinném, hogy kizárásokra vetemedne az amúgy is gyenge legitimitású vezetőség” – vélekedett az orvos-politikus.
Megítélésében az MPP amúgy is elindult a szétesés útján. Ha most húsz, harminc vagy száz embert kirúgnak a pártból, a vezetők még inkább megnehezítik a szervezet helyzetét. „Meg kell próbálnunk a nemzeti oldalt egységesíteni, mert másik járható utunk nincs. Vagy összefogunk, vagy az RMDSZ felszalámizza a polgári pártot. Láttuk, hogy mi történt a decemberi választásokon, amikor az RMDSZ az MPP-t a néppárt ellen fordította” – nyilatkozta Farkas.
Az MPP marosvásárhelyi szervezete nyilvánosan is felvállalta a tizenegy polgári vezető által támogatott eszmék népszerűsítését. A Varró István ideiglenes elnök által vezetett szervezet aláírásgyűjtést szorgalmaz az egységes nemzeti keresztény oldal létrejöttéért. „Az elmúlt hét eseményei igazolták, hogy hozzánk hasonlóan sem az EMNP, sem más magyar civil szervezetek (HVIM, EMI) nem a magyarországi MSZP-vel közös akcióterv szerint akarják megvalósítani az elmaradt erdélyi magyar rendszerváltást” – áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.
Kérdésünkre, hogy mit értenek az egységes nemzeti érdekképviselet létrehozásán, közeledést a néppárthoz, esetleg fúziót, a megbízott elnök egy nagyon tág fogalommal válaszolt: „Nyitottak vagyunk arra, hogy történjenek lépések, hogy bármi is legyen.” Kérdésünkre, hogy tulajdonképpen mi legyen ez a „bármi”, Varró csak annyit mondott, hogy ő személy szerint a fúzió híve, bár tisztában van azzal, hogy jelen pillanatban ez teljesen elképzelhetetlen.
„Mi a drága jóisten jött létre?” – kérdezett vissza Biró Zsolt, amikor a mozgalom nevét említettük. Az országos elnök semmit nem tudott a dokumentumról, a mozgalomról és annak célkitűzéseiről. Szerinte az MPP-nek egyáltalán nincs szüksége ilyesmire, mivel ő maga is a nemzeti oldal megerősödését tűzte ki célul. „Az, amit a dokumentum tartalmaz, teljesen fölösleges – vélekedett, miután ismertettük a tizenegy aláíró által megfogalmazottakat. – Ezek az emberek nyitott ajtókat döngetnek. Már a párt korábbi vezetőségének is az volt az elképzelése és terve, hogy egy, pártok fölött álló nemzeti szövetséget vagy válogatottat hozzunk létre.”
Biró Zsolt szerint a mozgalom második célkitűzése az elsőnél is értelmetlenebb. Szász Jenő korábbi elnök utódja nem érti, miért a polgári párt feladata lenne másokat is hasonló mozgalmak létrehozására sarkallni.
Amint arról beszámoltunk, az EMNP az elmúlt hétvégén közleményben üdvözölte, hogy az MPP vezetőinek egy csoportja nyílt levélben tudatta hajlandóságát a két jobboldali alakulat közötti együttműködésre. Toró T. Tibor elnök úgy fogalmazott, „az autonómiapárti MPP nyitott kapukat dönget a néppártnál”, hiszen céljaik közösek.
Az erdélyi jobboldal összefogását illetően Biró Zsolt, a polgári párt elnöke korábban úgy nyilatkozott, egy ilyen tömörülés csak abban az esetben képzelhető el, ha a jobboldali pártok az MPP zászlaja alatt egyesülnek.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.