Fotó: Biró István
Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: a szakiskolák számát azért csökkentették, mert a 2008/2009-es tanévre meghirdetett osztályokat sem sikerült teljesen betölteni. Megtudtuk ugyanakkor, a Bihar, Szatmár és Hargita megyében az új beiskolázási terv nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb gimnáziumi 9. osztály indul a 2009/2010-es tanévben, mint egy évvel korábban. A javaslatban még így is héttel több kilencedik osztály szerepel, mint amennyit a 8. osztályos gyerekek létszáma indokolttá tesz, az intézmény ezzel az intézkedéssel próbálja kivédeni a még ennél is drasztikusabb kínálatcsökkentést, amit egyébként az indokolna, hogy tavalyhoz képest több mint háromszázzal kevesebben kezdték meg szeptemberben a 8. osztályt. Míg az elmúlt évben 2300-an végezték el a nyolcadik osztályt, idén már csak 1977 nyolcadikos szerepel a nyilvántartásokban. Az oktatási minisztérium jóváhagyása előtt álló tervben hetvenöt kilencedik osztály szerepel, és az uniós előírás szerint betartották a 60/40 százalékos arányt a középiskolai – gimnáziumi, szakképző, művészeti, sport – és a háromszakaszos szakiskolai osztályok száma között.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő arra hívta fel a figyelmet, hogy szociológiai tanulmányok szerint 2025-re 30 százalékkal csökken a 14 és 18 év közötti diákok száma, ez Kovászna megyében öt, 400 fős iskolával jelent kevesebbet.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség által összeállított, a 2009/2010-es tanévre vonatkozó beiskolázási terv szerint a 6192 nyolcadik osztályos tanulót 221 osztályba osztanák el. Ebből 163 gimnáziumi és 58 szakiskolai osztály. A megye tanintézményeiben tanuló 659 magyar diák számára szeptembertől 20 gimnáziumi és 4 szakiskolai osztályt indítanak, kettővel kevesebbet, mint a 2008/2009-es tanévben. „Szó sincs diszkriminálásról, azért indítunk kevesebb szakiskolai osztályt a magyar anyanyelvűek számára, mert a tavaly meghirdetett helyeket nem tudtuk betölteni” – magyarázta a Krónikának Péter Tünde helyettes főtanfelügyelő.
„Érthetetlennek és megdöbbentőnek találom a beiskolázás körül kialakult helyzetet Maros megyében. Nem értem, hogyan fajult el ennyire a helyzet, hiszen rájuk is ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint ránk” – fejtette ki véleményét a Krónikának Bartolf Hedvig, a Hargita megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője. Mint mondta, Hargita megyében a 2009/2010-es beiskolázási terv nagyon hasonlít az előző tanévihez, a különböző tannyelvű osztályok elosztásánál lényeges szempont volt, hogy minden magyar ajkú, illetve román anyanyelvű gyereknek biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Az osztályok számát és létszámát a tanintézmények vezetőivel, illetve a polgármesterekkel folytatott konzultációkat követően határozták meg. Ennek értelmében a tanfelügyelőség honlapján is közzétett adatok szerint Hargita megyében 71 magyar és 17 román 28-as létszámú osztály indítását tervezték a gimnáziumi, illetve szakközépiskolai oktatás számára. Csík körzetben 27 magyar és 7 román tannyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai osztályt terveztek, Gyergyóban 13 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály lesz, Székelyudvarhely körzetben pedig 24 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály indul.
Még nem hagyták jóvá a 2009/2010-es tanév Bihar megyei beiskolázási terveit, de nem tervezik a magyar osztályok számának csökkentését – tájékoztatta a Krónikát Daniel Negrean, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség szóvivője. A 2008/2009-es tanévben 26 magyar tannyelvű kilencedik osztály indult a megye gimnáziumaiban és a szakiskolákban, ugyanennyit kértek a következő tanévre is. A megyében egyébként összesen 785 magyar tannyelvű osztály működik, elsőtől az esti tagozatosok 13. osztályát is beleértve. Amennyiben az első, ötödik vagy kilencedik osztályokban nem lesz elegendő számú diák az osztály beindításához, úgy a tanév elején elképzelhető, hogy összevonásokra kerülhet sor, de jelenleg szó sincs a magyar tannyelvű osztályok számának csökkentéséről Bihar megyében – szögezte le Negrean.
„Előzetes számításaink szerint idén több helyet biztosítunk majd a középiskolában, mint ahány nyolcadikos végzősünk van” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László helyettes főtanfelügyelő. A középiskolák a 2009/2010-es tanévre román szakra 2763, magyarra 1102, német tagozatra pedig 55 helyet fognak meghirdetni. A megyei közoktatásban jelenleg 2745 román, 1090 magyar és 55 német anyanyelvű végzős általános iskolás tanul. „Eddigi tapasztalataink szerint a végzősök 4, 5 százaléka kiesik, nem folytatja tanulmányait, így ezek a beiskolázási számok bőven kielégítenek minden igényt. Előfordul, hogy más megyékből, esetleg országból is lesznek tanulóink, de soha nem jönnek annyian, hogy fennakadást okoznának a helyek elosztását illetően” – tette hozzá a helyettes főtanfelügyelő. Kónya szerint az idei tanévben tavalyhoz képest csaknem 300 diákkal kevesebb ül az iskolapadban, és a felmérések szerint a jövőben még nagyobb arányban csökken majd a tanulók száma. A nagyobb középiskolákban általában ugyanannyian jelentkeznek minden évben, így azokban jövőre sem hirdetnek meg kevesebb helyet. A partiumi megyében 1990-től 35 ezerrel csökkent a beiskolázott gyerekek száma, azaz 100 ezerről 65 ezerre esett vissza a beíratott iskolások összlétszáma. A szakember elmondta: idén 35-37 magyar és 260 román gyerekkel kevesebb jár iskolába, mint tavaly. Átlagosan az általános iskolások végzősei közül 60-70 diák külföldi iskolákban vagy más megyében folytatja líceumi tanulmányait, és megközelítőleg 50-en jönnek máshonnan Szatmár megyébe. Kónya szerint ebben a tanévben eddig 160 gyerek jött haza, többségében külföldi iskolákból, hogy szatmári tanintézményben folytassa megkezdett tanulmányait. „Szinte naponta jön egy-két szülő, és beíratja gyerekeit a megye valamelyik iskolájába. Ezeknek a tanulóknak próbálunk helyet találni. Vannak olyan osztályok, ahol a törvény megszabta maximumot még nem érte el a tanulók létszáma, máshol pedig azért ürülnek iskolapadok, mert kimaradoznak gyerekek” – részletezte Kónya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Eltekintve attól, amiről mások döntöttek helyettünk, eltekintve a ránk zúduló szerencsétlenségektől, be kell vallanunk, hogy néha magunknak is ártottunk” – jelentette ki Ilie Bolojan.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – közölte a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Két halálos áldozatot követelő baleset történt vasárnap délután az 1C jelzésű országúton, a Kolozs megyei Kackó közelében.
Az oktatási minisztérium közölte, mikor lesznek szünidők és szabadnapok a 2025–26-os tanévben Romániában.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Látogatottsági adatok