
Nagy Emese, Mihályfalvi Katalin, Sólyom Réka és Markó Bálint beszélt a Bölcs Diákok vetélkedőről
Fotó: Bede Laura
Az aktuális környezetvédelmi problémákra, a természeti értékek fontosságára hívja fel a középiskolás tanulók figyelmét a tizedik alkalommal szervezendő Bölcs Diákok vetélkedő.
2019. október 15., 18:592019. október 15., 18:59
2019. október 15., 19:132019. október 15., 19:13
Örökségünk a Föld címmel rendezik meg a Bölcs Diákok országos szintű vetélkedő jubileumi kiadását 2019. október és 2020. augusztus között – jelentették be a szervezők kedden a kincses városi sajtótájékoztatón. A Communitas Alapítvány a Kolozsvári Református Kollégium és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közreműködésével bonyolítja le a tizedik vetélkedőt.
– fogalmazott Sólyom Réka programkoordinátor. Hozzátette, a vetélkedőre 3-4 fős, középiskolás diákok alkotta csapatok jelentkezését várják egy vezetőtanár kíséretében november 4-ig a www.bod.communitas.ro oldalon.
Kifejtette, az egy évet felölelő interdiszciplináris vetélkedőnek négy fordulója van: az első három forduló online zajlik, a diákok egy rendszerbe feltöltik a megoldott feladatlapokat, és ugyanitt értesülnek majd pontszámaikról. Az első három forduló összesített eredményei alapján, illetve a verseny szabályzatának megfelelően a legjobb tíz csapat kerülhet be az elődöntőbe, innen pedig a legjobb négy csapat jut be a döntőbe. A verseny végén
Mihályfalvi Katalin tanárnő, a feladatlapok összeállítója elmondta, idén környezetvédelmi problémákkal foglalkoznak, ezekre szeretnénk felhívni a diákok figyelmét játékos feladatok során. „Célunk az lenne, hogy megismertessük a diákokkal a szelektív hulladékgyűjtés folyamatát, az újrahasznosítást. Pedagógusként azt tapasztaltam, hogy a középiskolában nincsenek olyan tantárgyak, illetve iskolán kívüli tevékenységek, amelyek a környezetvédelemre összepontosítanak” – részletezte a tanárnő. Hozzátette, ezért a verseny indulásakor az első feladatlapon egy olyan felmérést végeznek, amely alapján megtudhatják, hogy ebben a témában milyen hiányosságokkal küzdenek a közoktatási intézmények és diákok. „Azt szeretnénk elérni, hogy egy fenntartható fejlődési elv alapján tudjanak élni a diákok, Földünk természeti erőforrásait úgy használják ki, hogy az utódgenerációk is saját szükségleteiknek megfelelően tudjanak élni” – hangsúlyozta Mihályfalvi Katalin.
Arról is beszámolt, hogy
Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese és a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Kar tanára nagyon szerencsésnek tartja a témaválasztást, hiszen ez a kérdéskör lehetővé teszi azt, hogy a diákok feladatszerűen szembesüljenek értékeinkkel, ezek megvédésével. „Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez a generáció egyébként is nagyon fogékony arra, hogy különböző szociális, társadalmi tevékenységekbe beleszóljon és aktív résztvevője legyen. Nagyobb érdeklődés övezi azokat a tevékenységeket, amelyek arról szólnak, hogy ők valamit javíthatnak, alakíthatnak a társadalmi, vagy természeti környezetükön” – mutatott rá az egyetemi tanár, akinek személyes kedvence a tábor helyszíne, és úgy gondolja, hogy a Duna-deltába mindenkinek el kellene látogatni legalább egyszer.
Nagy Emese bölcs diák a múlt évi tapasztalatit megosztva csapattársai nevében is elmondta, számukra nagy élményt jelentett kilencedikesekként részt venni a vetélkedőn. „Olyan versenytársakkal ismerkedtünk meg, akik nem ellenfelekként tekintettek ránk, hanem barátokként, akik ugyanabban a témában és ugyanazokkal a kérdésekkel foglalatoskodnak mint mi. Remélem, idén is eljutunk legalább a táborig” – fogalmazott a Kolozsvári Református Kollégium tanulója.
A szervezők arról is beszámoltak, hogy évente átlagosan 90-100 csapat nevez be a vetélkedőre, tehát 400-500 diák vesz részt. Körülbelül 12 megyéből jelentkeznek, a legtöbben Maros megyéből, de sokan versenybe szálnak Hargita, Kolozs, Szilágy, Bihar, Szatmár megyéből is.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!