Ditrói szienitbánya: újabb Verespatak?

A Gyergyóditró közelében létesítendő szienitbánya megnyitása ellen tiltakoznak a helység lakosai: egyesek környezetszennyezéstől, többek között radioaktív sugárzástól tartanak, mások létező vagy tervezett turisztikai beruházásaikat féltik. A befektető, az olasz Gruppo Minerali bányavállalat környezetbarát bányát, munkahelyek létesítését, gazdasági fellendülést ígér a környékbelieknek. Bardocz Ferenc polgármester támogatja a hatmillió eurós befektetést: ő ugyanis Olaszországban győződött meg a cég által létesített bányák környezetbarát voltáról.
A szienitben gazdag Újhavas lábainál húzódó, mára elnéptelenedett Cengellér helység környékét Csendes-völgyként is emlegetik a helybéliek. A Szent Gellért püspökről elnevezett, a gyergyói székelyek által Cengellérként ismert helység hajdanán valószínűleg virágzó település volt: ezt bizonyítja a még meglévő kápolna és a parányi temető, amely fölött az 1980-as évekig turulmadaras emlékmű őrködött. Egy éjszaka azonban a turul helyére vörös csillag került, amelynek eltüntetéséről az 1989-es fordulat után a ditróiak gondoskodtak. A turul ugyan nem került vissza a helyére, ám az utóbbi években a vidék fejlődésnek indult; sokan azt állítják, hogy ez a mitikus madár szellemének tulajdonítható. Cengelléren látványesztena létesült, ahol az egykor őshonos szürkemarha, a mangalica és a gyimesi rackajuh újrahonosításával próbálkozik a lelkes vállalkozó. A hegy oldalában erőgépek dolgoznak: itt ugyanis turisztikai központ épül, közben készül a szürkemarhák téli szállásául szolgáló istálló is. Távolabb több kis tóból álló haltenyészet, illetve kemping épül; a minden igényt kielégítő házikók szomszédságában a tervek szerint termálvizes strandot is létesítenek. A völgy bejáratánál pedig tárt kapukkal várja a turistákat a környék egyik legmodernebb szálláshelye, az Erdős panzió.

Olasz előírások szerint
épülne a bánya
A létesítmények fölött azonban ott magaslik az üveg- és kerámiagyártás alapanyagául szolgáló szienitásványban gazdag Újhavas. A geológiai mérések szerint az Újhavas gyomra 27,5 millió tonna szienitet rejt, amelyből több mint 18 millió tonna bizonyítottan kitermelhető. A Gyergyóditró melletti szienittartalék tisztaságában és koncentráltságában a norvégiai ásvánnyal vetekszik. „Romániai geológusok szakkönyveiből értesültünk a tartalék létezéséről; többek között Emil Constantinescu egykori államfő geológiai témájú írásai tartalmaznak megbízható és pontos adatokat” – magyarázza Rocco Mazzatura, a Gruppo Minerali cég projektmenedzsere, aki arra is kitér, hogy az általa képviselt cég Mexikóban, Bulgáriában, Indiában, Brazíliában, Tunéziában és Olaszország nyolc különböző pontján folytat kitermelést.
Mazzatura szórólapokkal, illetve CD-n és DVD-n rögzített képekkel és filmmel próbálja meggyőzni a környékbelieket arról, hogy az általa képviselt bányavállalat környezetbarát módon termelné ki az ásványt. „Ne úgy képzeljék el a tervezett ditrói bányát, mint amilyeneket itt a környéken, például Vasláb térségében látni lehet: ezek mintapéldái annak, hogyan nem szabad bányát létesíteni” – szögezi le a cég képviselője. Hozzáfűzi, hogy a létrehozandó felszíni fejtést, valamint a meddőhányót fákkal ültetnék körül, a keletkező por terjedését pedig modern, vízfüggönyös eljárással akadályoznák meg. A zajártalom kiküszöbölésére szintén korszerű módszereket alkalmaznának. „Olaszországban sokkal szigorúbbak a környezetvédelmi előírások, mint Romániában, mi pedig az otthoni elvárásokhoz igazodunk” – szögezi le Mazzatura, akinek állítását Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármester is alátámasztja.

Holdbéli táj?
„Kezdetben magam is szkeptikus voltam, ám miután elutaztam Olaszországba, és láttam a Gruppo Minerali által létesített bányákat, támogatom a kitermelést” – jelenti ki a polgármester, aki a község gazdasági fellendülését reméli a beruházástól. A polgármesteri hivatal által 1500 példányban sokszorosított, a helység lakosainak szétosztott tájékoztató levélből az is kiderül, hogy a létesítendő bányavállalat a kezdeti időszakban 25, a fejtés beindítása után pedig 200 személyt alkalmazna. A kitermelésből származó meddőanyagot – amely útburkolatok feltöltésére vagy építkezési célokra használható – az olasz cég ingyen a környék lakóinak rendelkezésére bocsátja. A szórólap részletesen ismerteti az ásvány kitermelésének és szállításának körülményeit, de kitér az esetleges radioaktív sugárzásra is. „A társaság sugárzásmérő műszereket vásárol majd, amelyekkel bármikor ellenőrizni lehet a sugárzás esetleges megjelenését” – áll a szórólapon.
A radioaktív anyagok jelenlétéről megoszlanak a szakvélemények; a környékbeli geológusok egyike sem akart érdemben nyilatkozni. A ditrói lakosok viszont a közeli, nemrég bezárt orotvai urániumbánya kapcsán rendelkeznek tapasztalatokkal a radioaktivitást illetően. Többen is elképzelhetőnek tartják, hogy a hegyet megbontva radioaktív izotópokban gazdag rétegek kerülhetnek a felszínre. „Ha sugárzó anyag kerül a felszínre, az olasz cég elmegy, mi pedig maradunk a felszíni radioaktív anyaggal, és holdbéli tájjá silányul az egész környék” – hangzott el azon a gyűlésen, amelyet múlt héten szerveztek a bánya megnyitását ellenző ditrói lakosok. A Kovács Árpád vezette ülésen közel ötven, Gyergyóditróért felelősséget érző személy vett részt. A hozzászólók közül többen is nehezményezték, hogy a meddőhányót a turisztikai beruházások szomszédságában lévő területen, az egykori cengelléri temető és kápolna közelében hoznák létre. A gyűlésen felszólalók nem bíznak az olasz cég ígéreteiben, miszerint külön úton, a községet kikerülve szállítanák a vasúti állomásra a kifejtett kőzetet; féltik az út közelében lévő házakat, amelyek megrepedhetnek a többször tíztonnás tehergépkocsik okozta rezgések miatt. A helyi méhész- és vadászegyesület képviselője a vadállományt félti, amelyet a robbantások zaja elűzne a környékbeli erdőkből.

Népszavazás dönt
A beruházás ellenzői szerint az olasz cég nem becsületes úton jutott hozzá a tervek szerint meddőhányóként szolgáló területhez. Többen is tudni vélik, hogy a terület ditrói tulajdonosától egy salamási lakos vásárolta meg az ingatlant lovarda létesítésére, később azonban eladta azt a bányavállalat képviselőjének. A felszólalók Puskás Imrét, a közbirtokosság elnökét vonták felelősségre azért, mert hosszú távú szerződést kötött az Újhavas bérbeadását illetően. Puskás Imre kifejtette, a szerződést nem az ő elnöksége idejében kötötték; azt azonban biztosnak tartja, hogy elődje a közbirtokosság tagjainak tudtával írta alá a megállapodást.
A több mint háromórás tanácskozás végén a jelenlévők két memorandumot fogalmaztak meg és írtak alá: kérik, hogy a csíkszeredai környezetvédelmi hivatal ne bocsássa ki a Ditrãu Mining Corporation Kft. (a Gruppo Minerali helyi képviselete) által kért környezetvédelmi engedélyt. Az indoklásban a robbantásos kitermelés ártalmaira való hivatkozás mellett kitérnek a radioaktivitás kérdésére is: „Tudományos munkák bizonyítják, hogy az a masszívum, amelynek része a kitermelés körzete is, radioaktív uránt, tóriumot és káliumot tartalmaz” – áll a tiltakozásban. A gyűlés résztvevői ugyanakkor sürgetik a bányanyitás kérdésével kapcsolatos referendum kiírását. Gyergyóditró helyi tanácsa ugyanis a népszavazás kiírása mellett döntött; emellett határozat született arról is, hogy az önkormányzat szórólapokon tájékoztatja a lakosságot a beruházás negatív következményeiről.