Hirdetés

Ditrói szienitbánya: újabb Verespatak?

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Környezetbarát létesítményt ígér a környékbeli lakosságnak az olasz beruházó Szienitbánya létesítését tervezik a Hargita megyei Gyergyóditró közelében levő Újhavason. Bár a befektető, az olasz Gruppo Minerali bányavállalat szórólapokkal, fényképekkel és filmmel is megpróbálta meggyőzni a lakosságot a létesítmény környezetbarát voltáról, a környékbeliek tiltakoznak a beruházás ellen. Az Újhavas gyomrában ugyanis az üveg- és kerámiagyártásban felhasznált szienit mellett radioaktív anyagok is találhatók, amelyek a kitermelés során felszínre kerülhetnek. A helybéliek emellett létező és tervezett turisztikai beruházásaikat is féltik.

Jánossy Alíz

Jánossy Alíz

2006. május 29., 00:002006. május 29., 00:00

A Gyergyóditró közelében létesítendő szienitbánya megnyitása ellen tiltakoznak a helység lakosai: egyesek környezetszennyezéstől, többek között radioaktív sugárzástól tartanak, mások létező vagy tervezett turisztikai beruházásaikat féltik. A befektető, az olasz Gruppo Minerali bányavállalat környezetbarát bányát, munkahelyek létesítését, gazdasági fellendülést ígér a környékbelieknek. Bardocz Ferenc polgármester támogatja a hatmillió eurós befektetést: ő ugyanis Olaszországban győződött meg a cég által létesített bányák környezetbarát voltáról.
A szienitben gazdag Újhavas lábainál húzódó, mára elnéptelenedett Cengellér helység környékét Csendes-völgyként is emlegetik a helybéliek. A Szent Gellért püspökről elnevezett, a gyergyói székelyek által Cengellérként ismert helység hajdanán valószínűleg virágzó település volt: ezt bizonyítja a még meglévő kápolna és a parányi temető, amely fölött az 1980-as évekig turulmadaras emlékmű őrködött. Egy éjszaka azonban a turul helyére vörös csillag került, amelynek eltüntetéséről az 1989-es fordulat után a ditróiak gondoskodtak. A turul ugyan nem került vissza a helyére, ám az utóbbi években a vidék fejlődésnek indult; sokan azt állítják, hogy ez a mitikus madár szellemének tulajdonítható. Cengelléren látványesztena létesült, ahol az egykor őshonos szürkemarha, a mangalica és a gyimesi rackajuh újrahonosításával próbálkozik a lelkes vállalkozó. A hegy oldalában erőgépek dolgoznak: itt ugyanis turisztikai központ épül, közben készül a szürkemarhák téli szállásául szolgáló istálló is. Távolabb több kis tóból álló haltenyészet, illetve kemping épül; a minden igényt kielégítő házikók szomszédságában a tervek szerint termálvizes strandot is létesítenek. A völgy bejáratánál pedig tárt kapukkal várja a turistákat a környék egyik legmodernebb szálláshelye, az Erdős panzió.

Olasz előírások szerint
épülne a bánya
A létesítmények fölött azonban ott magaslik az üveg- és kerámiagyártás alapanyagául szolgáló szienitásványban gazdag Újhavas. A geológiai mérések szerint az Újhavas gyomra 27,5 millió tonna szienitet rejt, amelyből több mint 18 millió tonna bizonyítottan kitermelhető. A Gyergyóditró melletti szienittartalék tisztaságában és koncentráltságában a norvégiai ásvánnyal vetekszik. „Romániai geológusok szakkönyveiből értesültünk a tartalék létezéséről; többek között Emil Constantinescu egykori államfő geológiai témájú írásai tartalmaznak megbízható és pontos adatokat” – magyarázza Rocco Mazzatura, a Gruppo Minerali cég projektmenedzsere, aki arra is kitér, hogy az általa képviselt cég Mexikóban, Bulgáriában, Indiában, Brazíliában, Tunéziában és Olaszország nyolc különböző pontján folytat kitermelést.
Mazzatura szórólapokkal, illetve CD-n és DVD-n rögzített képekkel és filmmel próbálja meggyőzni a környékbelieket arról, hogy az általa képviselt bányavállalat környezetbarát módon termelné ki az ásványt. „Ne úgy képzeljék el a tervezett ditrói bányát, mint amilyeneket itt a környéken, például Vasláb térségében látni lehet: ezek mintapéldái annak, hogyan nem szabad bányát létesíteni” – szögezi le a cég képviselője. Hozzáfűzi, hogy a létrehozandó felszíni fejtést, valamint a meddőhányót fákkal ültetnék körül, a keletkező por terjedését pedig modern, vízfüggönyös eljárással akadályoznák meg. A zajártalom kiküszöbölésére szintén korszerű módszereket alkalmaznának. „Olaszországban sokkal szigorúbbak a környezetvédelmi előírások, mint Romániában, mi pedig az otthoni elvárásokhoz igazodunk” – szögezi le Mazzatura, akinek állítását Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármester is alátámasztja.

Holdbéli táj?
„Kezdetben magam is szkeptikus voltam, ám miután elutaztam Olaszországba, és láttam a Gruppo Minerali által létesített bányákat, támogatom a kitermelést” – jelenti ki a polgármester, aki a község gazdasági fellendülését reméli a beruházástól. A polgármesteri hivatal által 1500 példányban sokszorosított, a helység lakosainak szétosztott tájékoztató levélből az is kiderül, hogy a létesítendő bányavállalat a kezdeti időszakban 25, a fejtés beindítása után pedig 200 személyt alkalmazna. A kitermelésből származó meddőanyagot – amely útburkolatok feltöltésére vagy építkezési célokra használható – az olasz cég ingyen a környék lakóinak rendelkezésére bocsátja. A szórólap részletesen ismerteti az ásvány kitermelésének és szállításának körülményeit, de kitér az esetleges radioaktív sugárzásra is. „A társaság sugárzásmérő műszereket vásárol majd, amelyekkel bármikor ellenőrizni lehet a sugárzás esetleges megjelenését” – áll a szórólapon.
A radioaktív anyagok jelenlétéről megoszlanak a szakvélemények; a környékbeli geológusok egyike sem akart érdemben nyilatkozni. A ditrói lakosok viszont a közeli, nemrég bezárt orotvai urániumbánya kapcsán rendelkeznek tapasztalatokkal a radioaktivitást illetően. Többen is elképzelhetőnek tartják, hogy a hegyet megbontva radioaktív izotópokban gazdag rétegek kerülhetnek a felszínre. „Ha sugárzó anyag kerül a felszínre, az olasz cég elmegy, mi pedig maradunk a felszíni radioaktív anyaggal, és holdbéli tájjá silányul az egész környék” – hangzott el azon a gyűlésen, amelyet múlt héten szerveztek a bánya megnyitását ellenző ditrói lakosok. A Kovács Árpád vezette ülésen közel ötven, Gyergyóditróért felelősséget érző személy vett részt. A hozzászólók közül többen is nehezményezték, hogy a meddőhányót a turisztikai beruházások szomszédságában lévő területen, az egykori cengelléri temető és kápolna közelében hoznák létre. A gyűlésen felszólalók nem bíznak az olasz cég ígéreteiben, miszerint külön úton, a községet kikerülve szállítanák a vasúti állomásra a kifejtett kőzetet; féltik az út közelében lévő házakat, amelyek megrepedhetnek a többször tíztonnás tehergépkocsik okozta rezgések miatt. A helyi méhész- és vadászegyesület képviselője a vadállományt félti, amelyet a robbantások zaja elűzne a környékbeli erdőkből.

Népszavazás dönt
A beruházás ellenzői szerint az olasz cég nem becsületes úton jutott hozzá a tervek szerint meddőhányóként szolgáló területhez. Többen is tudni vélik, hogy a terület ditrói tulajdonosától egy salamási lakos vásárolta meg az ingatlant lovarda létesítésére, később azonban eladta azt a bányavállalat képviselőjének. A felszólalók Puskás Imrét, a közbirtokosság elnökét vonták felelősségre azért, mert hosszú távú szerződést kötött az Újhavas bérbeadását illetően. Puskás Imre kifejtette, a szerződést nem az ő elnöksége idejében kötötték; azt azonban biztosnak tartja, hogy elődje a közbirtokosság tagjainak tudtával írta alá a megállapodást.
A több mint háromórás tanácskozás végén a jelenlévők két memorandumot fogalmaztak meg és írtak alá: kérik, hogy a csíkszeredai környezetvédelmi hivatal ne bocsássa ki a Ditrãu Mining Corporation Kft. (a Gruppo Minerali helyi képviselete) által kért környezetvédelmi engedélyt. Az indoklásban a robbantásos kitermelés ártalmaira való hivatkozás mellett kitérnek a radioaktivitás kérdésére is: „Tudományos munkák bizonyítják, hogy az a masszívum, amelynek része a kitermelés körzete is, radioaktív uránt, tóriumot és káliumot tartalmaz” – áll a tiltakozásban. A gyűlés résztvevői ugyanakkor sürgetik a bányanyitás kérdésével kapcsolatos referendum kiírását. Gyergyóditró helyi tanácsa ugyanis a népszavazás kiírása mellett döntött; emellett határozat született arról is, hogy az önkormányzat szórólapokon tájékoztatja a lakosságot a beruházás negatív következményeiről.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa

Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra
2025. november 20., csütörtök

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára

Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára
2025. november 20., csütörtök

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF

Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca

Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca
2025. november 20., csütörtök

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában

Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában
2025. november 20., csütörtök

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került

Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Szórványban is lehet jövőt tervezni – Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a dél-erdélyi magyarságról

A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.

Szórványban is lehet jövőt tervezni – Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a dél-erdélyi magyarságról
2025. november 19., szerda

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt

A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt
2025. november 19., szerda

Erdélyi arcképcsarnok: kiállítás nyílik Kolozsváron a magyar tudomány napja alkalmából

Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.

Erdélyi arcképcsarnok: kiállítás nyílik Kolozsváron a magyar tudomány napja alkalmából
Hirdetés
Hirdetés