
A 2011-ben rögzített népszámlálási adatok szerint Gyergyócsomafalván a magyar etnikumú lakosság aránya 99,8 százalék
Fotó: Facebook/Gyergyócsomafalva község
Elmarasztalta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a románok hátrányos megkülönböztetése miatt a 99,8 százalékban magyarok által lakott Gyergyócsomafalva polgármesteri hivatalát, amiért csak magyar nyelven adja ki a község közlönyét.
2019. augusztus 20., 16:572019. augusztus 20., 16:57
2019. augusztus 20., 17:082019. augusztus 20., 17:08
A határozatról a feljelentő Dan Tanasă blogger, a magyar feliratok és szimbólumok elleni pereskedéseiről elhíresült Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) alapító elnöke számolt be a blogján kedden.
Dan Tanasă bejegyzésében kifogásolja, hogy a testület nem szabott pénzbüntetést a községházára, szerinte ez annak tulajdonítható, hogy Asztalos Csaba, a CNCD elnöke „védelmezni akarta” a Hargita megyei község RMDSZ-es polgármesterét. A 2011-ben rögzített népszámlálási adatok szerint Gyergyócsomafalván a magyar etnikumú lakosság aránya 99,8 százalék. A több mint 4300 lakosú településen tíz román nemzetiségű személyt számoltak meg.
Márton László Szilárd polgármester kedden az MTI-nek elmondta: nem tudja pontosan, ki vallotta magát románnak a településen, de
Hozzátette: őket hivatalos levélben kérdezte meg, hogy igénylik-e a Csomafalvi Hírlap román nyelvű kiadását, és még nem kapott választ a kérdésre. Hozzátette azonban, a rendőr és felesége is beszélik a magyar nyelvet.
Márton László Szilárd elmondta: a Csomafalvi Hírlapot havonta-kéthavonta adják ki, amikor elég közölni való közérdekű információ gyűlt össze. Ebben a község pénzügyi helyzetéről, az elhalálozásokról, születésekről, a helyi eseményekről számolnak be. A közérdekű helyi információkat tartalmazó lapot a község valamennyi portáján ingyenesen bedobják a postaládába.
A polgármester közölte: nem kapott még tájékoztatást a diszkriminációellenes tanács határozatáról, és kíváncsian várja a határozat indoklását. Ez alapján döntenek majd arról, hogy megtámadják-e az elmarasztaló határozatot a bíróságon.
„Nevetséges és felháborító az egész” – minősítette a helyzetet Márton László Szilárd polgármester. Korábban a 99,2 százalékban magyarok által lakott Gyergyóremete polgármesterét marasztalta el hasonló okból a CNCD. Lapunk szerette volna kikérni a gyergyócsomafalvi rendőrőrs parancsnokának a véleményét az ügyben, tételesen azt, hogy diszkriminálva érzi-e magát a kizárólag magyar nyelven terjesztett községházi közlöny miatt. A községi rendőrségnél azonban a Krónikát arról tájékoztatták, hogy a parancsnok szeptemberig pihenőszabadságát tölti, más pedig nem nyilatkozhat a sajtónak.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
1 hozzászólás