Ünneplő románok Gyulafehérváron 2028. december 1-jén
Fotó: Rostás Szabolcs
Mintegy 894 ezer lejt (mintegy 179 ezer euró) utal ki a Marcel Ciolacu vezette kormány a tartalékalapból a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmából Gyulafehérvárra tervezett rendezvények megszervezésére.
2024. november 14., 21:202024. november 14., 21:20
2024. november 14., 21:382024. november 14., 21:38
A kabinet csütörtöki ülésén elfogadott határozat szerint a Fehér megyei tanácsnak 394 ezer lejt, a gyulafehérvári önkormányzatnak pedig 500 ezer lejt utalnak ki erre a célra. Romániában dcember elsején az Erdély elcsatolásához vezető 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés évfordulóját ünneplik, amely kiáltványt fogadott el Erdély és a Román Királyság egyesüléséről.
Magyar politikusok azonban többször kifejezték az elmúlt évtizedekben, hogy a romániai magyarok számára december 1. nem ünnep, sőt többen gyásznapnak nevezték az évfordulót, ami rendszerint heves tiltakozást váltott ki a többségi politikusok részéről. Két évvel ezelőtt Csoma Botondnak, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjének a parlamenti felszólalása váltott ki felháborodást, a kolozsvári politikus ugyanis azt találta mondani: „Az erdélyi románok politikai és vallási vezetői nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó föld is, és ez tükröződött a gyulafehérvéri nyilatkozat szövegében”.
A beszéd közben a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) teljes frakciójával együtt kivonult az ülésteremből, Marcel Ciolacu jelenlegi kormányfő, a PSD elnöke – aki akkor az alsóház elnöki tisztségét töltötte be – ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ frakcióvezetőjének a hozzáállását, leszögezve: „Erdély román föld, ahol együtt élnek magyarok, zsidók, minden nemzetiség”.
Az utóbbi évek hagyományainak megfelelően Bukarestben nagyszabású katonai parádét rendeznek a nemzeti ünnep alkalmából a román hadsereg első világháborús véráldozata és katonai sikerei előtt tisztelgő diadalívnél. Ugyanakkor minden évben nagyszabású rendezvényt tartanak a 106 évvel ezelőtti román nemzetgyűlésnek otthont adó megyeszékhelyen, Gyulafehérváron is.
Ismét eljött december elseje, a hivatalos Románia pedig ismét csak a szokásos külsőségek mellett, a szokásos lózungokkal tömjénezi önmagát a „Nagy Egyesülésnek” nevezett 1918-as gyulafehérvári román népgyűlés évfordulóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!