
Csomortányi István, Biró József Attila és Mezei János
Fotó: Rab Zoltán
Hárompárti egyezséget szeretett volna az önkormányzati választásokra készülő Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt, de a párbeszéd és az esetleges politikai egyezség helyett az RMDSZ megpróbálta „felszalámizni” a két jobboldali alakulatot – állítja az MPP, illetve az EMNP vezetője, Mezei János és Csomortányi István.
2020. augusztus 16., 12:332020. augusztus 16., 12:33
2020. augusztus 16., 12:412020. augusztus 16., 12:41
Hárompárti egyezséget szeretett volna kötni a szeptember 27-ei helyhatósági választásokra a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt az RMDSZ-szel, de utóbbi még a tárgyalás lehetőségét is elutasította – rója fel a legnagyobb romániai magyar politikai alakulatnak a két kisebb párt vezetője. Mind Mezei János, mind Csomortányi István határozottan állítja, hogy a valós magyar–magyar összefogás meghiúsítója a Kelemen Hunor által vezetett RMDSZ.
Az Erdélyi Magyar Szövetségbe (EMSZ) tömörülő nemzeti oldal ennél súlyosabb vádat is megfogalmazott a hétvégén Marosvásárhelyen.
Mint mondták, legtöbbjük visszautasította, akadtak viszont olyanok is, akik opportunizmusból örültek, hogy felkerülhetnek a nagyobbik romániai magyar párt listájára. „Az RMDSZ igyekezett minket szalámiként felszeletelni, amikor külön-külön próbált egyezségre jutni embereinkkel. Büszke vagyok arra, hogy a legtöbben elutasították az ajánlatot” – nyilatkozta Csomortányi, aki
Mezei János elmondta, ha kevesen is, de egyesek mégiscsak engedtek a csábításnak – főként a háromszéki kollégák közül. A fúzióra készülő két kisebb alakulat vezetője egyetértett abban, hogy – öröm az ürömben – az átállók távozásával egy letisztulási folyamat is végbement.
Fotó: Rab Zoltán
Az Erdélyi Magyar Szövetség vádjaira az RMDSZ országos alelnökét és egyben szóvivőjét, Hegedüs Csillát szerettük volna reagáltatni, a kolozsvári politikus azonban azzal hárított, hogy ő nem tud semmiféle beszervezési „akcióról”.
– ígérte pénteken a Krónikának Hegedüs Csilla.
A nyárádszeredai Biró József Attila egyike azoknak a polgári párti önkormányzati képviselőknek, akik azt állítják, hogy az RMDSZ befutó helyet kínált a saját listáján. Biró négy évvel ezelőtt a szövetség és az MPP között kötött egyezség révén a tulipán égisze alatt került a Maros Megyei Tanácsba. Amint lapunknak elmondta, bár mindvégig jól együttműködött az RMDSZ-es kollégáival, soha nem adta fel identitását.
– szögezte le. Ezt 2016-ban a megyei önkormányzati testületben dolgozó kollégái is tudomásul vették, és tiszteletben tartották. Azzal, hogy elutasította az RMDSZ idei ajánlatát, a nyárádszeredai képviselő jelentős kockázatot vállalt: a kevésbé esélyes, ugyanakkor a pártszövetségekre érvényes 8 százalékos választási küszöböt átlépni kényszerülő EMSZ színeiben készül megméretkezni.
Fotó: Rab Zoltán
A politikai egyezség hiánya nem akadályozza meg az Erdélyi Magyar Szövetséget abban, hogy Maros megyében és Marosvásárhelyen az RMDSZ polgármester-, illetve megyeelnökjelöltjét támogassa – nyilatkozták az EMSZ társelnökei. „Jó mozgósítás és teljes egység mellett garantált lett volna a magyar jelölt sikere. Rajtunk kívül álló okokból mégsem született egyezség, ennek ellenére mi nem állítunk jelöltet, hanem a közösségi érdeket nézve, megnyitjuk a pályát Péter Ferencnek.
– szemléltette a kialakult álláspontjuk fontosságát Csomortányi. A néppárt elnöke úgy vélte, sokkal szerencsésebb és hatásosabb lett volna, ha ezt a bejelentést Péter és az RMDSZ jelenlétében tehették volna meg, de a „nagyobbik testvér” mindezt nem tartotta fontosnak.
Fotó: Rab Zoltán
Mint ismeretes, Marosvásárhely esetében már hónapokkal ezelőtt hasonló döntés született: a nemzeti oldal nem indít polgármesterjelöltet, inkább az eredetileg az RMDSZ által megnevezett, de függetlenként induló Soós Zoltánt támogatja. Az EMSZ viszont itt is saját tanácsosi listával jelentkezik.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
1 hozzászólás