Szárnyas halvadász. Európában mintegy kétmillió kormorán él, és évente 300 ezer tonna halat fogyaszt el
Fotó: Farkas Emőd
Felmentést kért az Európai Bizottságtól a kormoránvadászat tilalma alól Petre Daea mezőgazdasági miniszter, aki szerint a kárókatonafélék mérhetetlen károkat okoznak a halászoknak. A tárcavezető lépése azért is ellentmondásos, mert halastavat működtető lánya közvetlen haszonélvezője lenne az intézkedésnek.
2019. július 12., 15:482019. július 12., 15:48
Jelentős mértékben ritkítanának az országban fészkelő kárókatona-populáción a román hatóságok, amelyek ellenben a lakosságra Erdély számos megyéjében egyre nagyobb veszélyt jelentő medveállományhoz nem mernek hozzányúlni. Petre Daea mezőgazdasági miniszter bejelentette, Románia felmentést kért a kormoránvadászat tilalma alól az Európai Bizottságtól, szerinte ugyanis
A kormoránok túlszaporodása ellen már korábban is kikelt tárcavezető a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta: az ornitológusok és egyetemi oktatók állításával ellentétben az országban nem 9500, hanem mintegy százezer példányt számlál a kárókatona-állomány, és szerinte az volna az ideális, ha a létszámuk nem haladná meg a néhány ezret. „Nem hagyhatunk védelem nélkül mintegy százezer romániai halászt, akinek a tevékenysége mintegy félmillió emberre bír kihatással. Ennek a madárnak nincs természetes ellensége, így évente 30 ezer tonna halat fal fel nálunk, közben az embereknek más munka után kell nézniük” – panaszolta Petre Daea, hozzátéve: Románia az egyetlen az EU tagállamai közül, amely egyszer sem kért még felmentést a kormoránok kilövésének tilalma alól, miközben 22 tagállam legalább egyszer.
A román mezőgazdasági miniszter emlékeztetett az Európai Parlamentben 2008-ban túlnyomó többséggel megszavazott, az európai „kárókatona-invázió” ellen sürgős intézkedések foganatosítását követelő határozatra.
Ez meghaladja Francia-, Spanyol-, Olasz-, Német-, Cseh- és Magyarország akvakultúra-ágazaton belüli együttes haltermelését. Az EP szerint kimutatható, hogy a madarak tartós károkat okoznak a vízi kultúrákban, számos vadon élő halfaj állományában és az egyes területek növényzetében is. Az uniós képviselők ezért európai szinten összehangolt kárókatonaállomány-kezelési intézkedéseket és tervet követeltek az EB-től, lehetővé téve olyan ellenintézkedések foganatosítását, amelyek nem veszélyeztetik az uniós madárvédelmi irányelvet.
Románia tehát a súlyos károkozást megállapító EP-határozatra hivatkozva kért most engedélyt Brüsszeltől a kormoránok ritkítása érdekében, ami a szárnyasoknak a halállományban és a halgazdálkodásokban okozott pusztítását tekintve akár indokolt is lehet. Petre Daea – aki hónapokkal ezelőtt az Európai Parlamentben is felszólalt a kárókatonák ellen, és nem kis derültséget okozott, amikor megállapította: ezek a madarak annyira elszaporodtak Romániában, hogy medencékben fürdenek – esetében azonban
A bukaresti sajtó a tárcavezető ismétlődő „kormoránozása” nyomán gyanút fogott, és a miniszter által közzétett vagyonérdekeltségek alapján feltárta, hogy Elena Larisa Popescu 650 hektáros víztükröt bérel az Állami Birtokok Ügynökségétől (ADS) a Dâmbovița megyei Crevedián. Az ugyanitt bejegyzett, halkitermelésre szakosodott Piscicultorul Rt. – amelynek a miniszter lánya a főrészvényese – 2012-ben egymillió lejes uniós forráshoz is jutott. Vagyis
Mindazonáltal a kormoránkilövés ügyében az elmúlt hónapokban igen aktív mezőgazdasági miniszter kezdeményezése azért is furcsa, mert a román kormány már egyáltalán nem ilyen hatékony, amikor például a túlszaporodott medveállományról van szó. Miközben az elmúlt években számos erdélyi megyében, különösen pedig a Székelyföldön elszaporodtak a ragadozók okozta károk, sőt az ember ellen elkövetett támadások, a bukaresti hatóságok bürokratikus akadályokat gördítenek a kárigényt támasztó gazdák elé, és csak rendkívül nehezen bocsátanak ki kilövési, áthelyezési engedélyt medvére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!