
Szárnyas halvadász. Európában mintegy kétmillió kormorán él, és évente 300 ezer tonna halat fogyaszt el
Fotó: Farkas Emőd
Felmentést kért az Európai Bizottságtól a kormoránvadászat tilalma alól Petre Daea mezőgazdasági miniszter, aki szerint a kárókatonafélék mérhetetlen károkat okoznak a halászoknak. A tárcavezető lépése azért is ellentmondásos, mert halastavat működtető lánya közvetlen haszonélvezője lenne az intézkedésnek.
2019. július 12., 15:482019. július 12., 15:48
Jelentős mértékben ritkítanának az országban fészkelő kárókatona-populáción a román hatóságok, amelyek ellenben a lakosságra Erdély számos megyéjében egyre nagyobb veszélyt jelentő medveállományhoz nem mernek hozzányúlni. Petre Daea mezőgazdasági miniszter bejelentette, Románia felmentést kért a kormoránvadászat tilalma alól az Európai Bizottságtól, szerinte ugyanis
A kormoránok túlszaporodása ellen már korábban is kikelt tárcavezető a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta: az ornitológusok és egyetemi oktatók állításával ellentétben az országban nem 9500, hanem mintegy százezer példányt számlál a kárókatona-állomány, és szerinte az volna az ideális, ha a létszámuk nem haladná meg a néhány ezret. „Nem hagyhatunk védelem nélkül mintegy százezer romániai halászt, akinek a tevékenysége mintegy félmillió emberre bír kihatással. Ennek a madárnak nincs természetes ellensége, így évente 30 ezer tonna halat fal fel nálunk, közben az embereknek más munka után kell nézniük” – panaszolta Petre Daea, hozzátéve: Románia az egyetlen az EU tagállamai közül, amely egyszer sem kért még felmentést a kormoránok kilövésének tilalma alól, miközben 22 tagállam legalább egyszer.
A román mezőgazdasági miniszter emlékeztetett az Európai Parlamentben 2008-ban túlnyomó többséggel megszavazott, az európai „kárókatona-invázió” ellen sürgős intézkedések foganatosítását követelő határozatra.
Ez meghaladja Francia-, Spanyol-, Olasz-, Német-, Cseh- és Magyarország akvakultúra-ágazaton belüli együttes haltermelését. Az EP szerint kimutatható, hogy a madarak tartós károkat okoznak a vízi kultúrákban, számos vadon élő halfaj állományában és az egyes területek növényzetében is. Az uniós képviselők ezért európai szinten összehangolt kárókatonaállomány-kezelési intézkedéseket és tervet követeltek az EB-től, lehetővé téve olyan ellenintézkedések foganatosítását, amelyek nem veszélyeztetik az uniós madárvédelmi irányelvet.
Románia tehát a súlyos károkozást megállapító EP-határozatra hivatkozva kért most engedélyt Brüsszeltől a kormoránok ritkítása érdekében, ami a szárnyasoknak a halállományban és a halgazdálkodásokban okozott pusztítását tekintve akár indokolt is lehet. Petre Daea – aki hónapokkal ezelőtt az Európai Parlamentben is felszólalt a kárókatonák ellen, és nem kis derültséget okozott, amikor megállapította: ezek a madarak annyira elszaporodtak Romániában, hogy medencékben fürdenek – esetében azonban
A bukaresti sajtó a tárcavezető ismétlődő „kormoránozása” nyomán gyanút fogott, és a miniszter által közzétett vagyonérdekeltségek alapján feltárta, hogy Elena Larisa Popescu 650 hektáros víztükröt bérel az Állami Birtokok Ügynökségétől (ADS) a Dâmbovița megyei Crevedián. Az ugyanitt bejegyzett, halkitermelésre szakosodott Piscicultorul Rt. – amelynek a miniszter lánya a főrészvényese – 2012-ben egymillió lejes uniós forráshoz is jutott. Vagyis
Mindazonáltal a kormoránkilövés ügyében az elmúlt hónapokban igen aktív mezőgazdasági miniszter kezdeményezése azért is furcsa, mert a román kormány már egyáltalán nem ilyen hatékony, amikor például a túlszaporodott medveállományról van szó. Miközben az elmúlt években számos erdélyi megyében, különösen pedig a Székelyföldön elszaporodtak a ragadozók okozta károk, sőt az ember ellen elkövetett támadások, a bukaresti hatóságok bürokratikus akadályokat gördítenek a kárigényt támasztó gazdák elé, és csak rendkívül nehezen bocsátanak ki kilövési, áthelyezési engedélyt medvére.
Erős szélre és zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Közleményt adott ki szombaton a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Verbum Egyesület az egyesület átszervezési folyamatáról.
Elkezdődtek a harmadik alagút munkálatai a Nagyszebent Pitești-tel összekötő autópálya Bojca (Boița) és Cornetu közötti szakaszán - adta hírül szombaton a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
A Szeben megyei Muzsna (Moșna) erődtemplomának kerítőfalából egy szakasz leomlott szombatra virradóra – közölte a kulturális minisztérium.
Egy elektromos roller okozhatta azt a robbanást és tüzet, amely szombat kora reggel egy temesvári tömbház földszinti lakásában történt. A temesvári balesetben három személy könnyebben megsérült, az épületből 43 lakót kellett kimenekíteni.
Nyomtatott és online kiadványainak valamennyi munkatársától megválik a római katolikus egyház, amely átszervezéssel magyarázza a döntést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) méltánytalannak tartja az újságírókkal szembeni bánásmódot.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség.
Nagykalota és Kalotaszentkirály között kirajzolódtak a Kalota-patakon épülő víztározónak a körvonalai. A gátnak elsősorban árvízvédelmi szerepe lesz, de a majdani víztükör turisztikai vonzerejére is számítanak Kalotaszentkirályon.
Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
szóljon hozzá!