Szárnyas halvadász. Európában mintegy kétmillió kormorán él, és évente 300 ezer tonna halat fogyaszt el
Fotó: Farkas Emőd
Felmentést kért az Európai Bizottságtól a kormoránvadászat tilalma alól Petre Daea mezőgazdasági miniszter, aki szerint a kárókatonafélék mérhetetlen károkat okoznak a halászoknak. A tárcavezető lépése azért is ellentmondásos, mert halastavat működtető lánya közvetlen haszonélvezője lenne az intézkedésnek.
2019. július 12., 15:482019. július 12., 15:48
Jelentős mértékben ritkítanának az országban fészkelő kárókatona-populáción a román hatóságok, amelyek ellenben a lakosságra Erdély számos megyéjében egyre nagyobb veszélyt jelentő medveállományhoz nem mernek hozzányúlni. Petre Daea mezőgazdasági miniszter bejelentette, Románia felmentést kért a kormoránvadászat tilalma alól az Európai Bizottságtól, szerinte ugyanis
A kormoránok túlszaporodása ellen már korábban is kikelt tárcavezető a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta: az ornitológusok és egyetemi oktatók állításával ellentétben az országban nem 9500, hanem mintegy százezer példányt számlál a kárókatona-állomány, és szerinte az volna az ideális, ha a létszámuk nem haladná meg a néhány ezret. „Nem hagyhatunk védelem nélkül mintegy százezer romániai halászt, akinek a tevékenysége mintegy félmillió emberre bír kihatással. Ennek a madárnak nincs természetes ellensége, így évente 30 ezer tonna halat fal fel nálunk, közben az embereknek más munka után kell nézniük” – panaszolta Petre Daea, hozzátéve: Románia az egyetlen az EU tagállamai közül, amely egyszer sem kért még felmentést a kormoránok kilövésének tilalma alól, miközben 22 tagállam legalább egyszer.
A román mezőgazdasági miniszter emlékeztetett az Európai Parlamentben 2008-ban túlnyomó többséggel megszavazott, az európai „kárókatona-invázió” ellen sürgős intézkedések foganatosítását követelő határozatra.
Ez meghaladja Francia-, Spanyol-, Olasz-, Német-, Cseh- és Magyarország akvakultúra-ágazaton belüli együttes haltermelését. Az EP szerint kimutatható, hogy a madarak tartós károkat okoznak a vízi kultúrákban, számos vadon élő halfaj állományában és az egyes területek növényzetében is. Az uniós képviselők ezért európai szinten összehangolt kárókatonaállomány-kezelési intézkedéseket és tervet követeltek az EB-től, lehetővé téve olyan ellenintézkedések foganatosítását, amelyek nem veszélyeztetik az uniós madárvédelmi irányelvet.
Románia tehát a súlyos károkozást megállapító EP-határozatra hivatkozva kért most engedélyt Brüsszeltől a kormoránok ritkítása érdekében, ami a szárnyasoknak a halállományban és a halgazdálkodásokban okozott pusztítását tekintve akár indokolt is lehet. Petre Daea – aki hónapokkal ezelőtt az Európai Parlamentben is felszólalt a kárókatonák ellen, és nem kis derültséget okozott, amikor megállapította: ezek a madarak annyira elszaporodtak Romániában, hogy medencékben fürdenek – esetében azonban
A bukaresti sajtó a tárcavezető ismétlődő „kormoránozása” nyomán gyanút fogott, és a miniszter által közzétett vagyonérdekeltségek alapján feltárta, hogy Elena Larisa Popescu 650 hektáros víztükröt bérel az Állami Birtokok Ügynökségétől (ADS) a Dâmbovița megyei Crevedián. Az ugyanitt bejegyzett, halkitermelésre szakosodott Piscicultorul Rt. – amelynek a miniszter lánya a főrészvényese – 2012-ben egymillió lejes uniós forráshoz is jutott. Vagyis
Mindazonáltal a kormoránkilövés ügyében az elmúlt hónapokban igen aktív mezőgazdasági miniszter kezdeményezése azért is furcsa, mert a román kormány már egyáltalán nem ilyen hatékony, amikor például a túlszaporodott medveállományról van szó. Miközben az elmúlt években számos erdélyi megyében, különösen pedig a Székelyföldön elszaporodtak a ragadozók okozta károk, sőt az ember ellen elkövetett támadások, a bukaresti hatóságok bürokratikus akadályokat gördítenek a kárigényt támasztó gazdák elé, és csak rendkívül nehezen bocsátanak ki kilövési, áthelyezési engedélyt medvére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!