A magas árak miatt eszünk egyre kevesebb cukrot
Fotó: Orbán Orsolya
Egészségesebb lett Románia? Aligha. Bár 2024-ben látványosan kevesebb cukrot fogyasztottunk, a háttérben nem tudatosabb táplálkozás, hanem a cukoradó hatása, a dráguló termékek és a hazai termelés drámai visszaesése áll.
2026. február 04., 16:262026. február 04., 16:26
A friss statisztikák szerint 2024-ben minden egyes romániai állampolgár átlagosan 5,1 kilogrammal kevesebb cukrot fogyasztott, mint egy évvel korábban. A csökkenő fogyasztás hatása közvetlenül megmutatkozott az importban is, amely visszaesett, miközben a hazai termelés – strukturális okok miatt – 2023-hoz képest mintegy 70 százalékkal csökkent.
A számok tanúsága szerint a romániaiak egyre kevesebb cukrot esznek, de érdekesség, hogy ezt nem feltétlenül egészségtudatosságból teszik. A 2024-ben bevezett cukoradó egyszerre húzta le a belföldi termelést és az importot.
– olvasható az Economica.net cikkében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint az egy főre jutó éves átlagos cukor- és cukortermék-fogyasztás – finomított cukor-egyenértékben számolva – 5,1 kilogrammal csökkent az előző évhez képest: 20,4 kilogrammra esett vissza (2023-ban a romániai fogyasztás még 800 grammal magasabb volt, mint 2022-ben).
A fogyasztás visszaesése lehetővé tette az import kordában tartását egy olyan évben, amikor a hazai termelés 70 százalékkal zuhant.
Az INS elemzése szerint Románia 2024-ben 109 ezer tonna felhasználható finomított cukrot állított elő, szemben az egy évvel korábbi 371 ezer tonnával. Ebből 83 952 tonna cukorrépából készült, a fennmaradó mennyiséget importált nyerscukorból dolgozták fel. Ugyanakkor 2024-ben a romániai gazdák 875 124 tonna cukorrépát termeltek 22 900 hektáron, ami 471 452 tonnával több, mint egy évvel korábban. 2025-ben – a november 26-i adatok szerint – 754 600 tonna cukorrépát takarítottak be.
A fogyasztás mérséklődése miatt az import nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 3 százalékkal csökkent. 2024-ben 452 ezer tonna cukor és cukortermék érkezett az országba, szemben a 2023-as 469 ezer tonnával. Ha csak a cukrot vizsgáljuk – beleértve a nyers-, a répából és a nádcukrot is –, az INS 268 447 tonna importot rögzít 2024-re, míg 2025 első tíz hónapjában 203 432 tonnát. Vagyis 2025-ben is megmaradt a csökkenő tendencia.
Románia 2024-ben 109 ezer tonna felhasználható finomított cukrot állított elő, szemben az egy évvel korábbi 371 ezer tonnával
Fotó: Haáz Vince
Az összes importból feldolgozásra körülbelül 11 400 tonna nyerscukrot (répából vagy nádból) vásároltak, szemben a 2024-es 11 700 tonnával.
A hazai és nemzetközi epidemiológiai felmérések szerint a diabétesz ma már Románia felnőtt lakosságának jelentős részét érinti, illetve a betegséghez kapcsolódó szövődmények – szív- és érrendszeri problémák, vesebetegségek, látásromlás, amputációk – komoly terhet rónak az egészségügyi rendszerre és az érintettek életminőségére is.
Romániában a cukorbetegség továbbra is az egyik legjelentősebb krónikus betegségnek számít.
A szakmai szervezetek egybehangzóan jelzik: az érintettek egy része nem diagnosztizált, vagy csak késői stádiumban kerül az ellátórendszer látókörébe.
A PREDATORR nevű országos felmérés – amely az egyik legátfogóbb romániai epidemiológiai vizsgálatnak számít, és annak ellenére, hogy adatai tíz évesek, sok szempontból még mindig irányadó – szerint
Esetükben az életmód, a táplálkozás és a testsúly alakulása döntő szerepet játszik abban, hogy a betegség kialakul-e a következő években. A számok azt jelzik, hogy Romániában minden harmadik felnőtt valamilyen formában érintett a szénhidrát-anyagcsere zavaraiban.
A diabétesz komoly problémát jelent Romániában
Fotó: Orbán Orsolya
Ugyanakkor az egészségügyi ellátási statisztikák arra is rávilágítanak, hogy a diabéteszes esetek jelentős része nincs kezelés alatt vagy nincs regisztrálva a nemzeti egészségügyi programokban:
A cukorbetegség következményei nem csupán az érintett egyének egészségét befolyásolják, hanem az egész egészségügyi rendszert is terhelik: a legfrissebb Agerpres-adatok szerint a diabéteszes betegek ellátására fordított közvetlen kiadások 2023-ban mintegy 2,6 milliárd lejre rúgtak, nagyrészt gyógyszerek és önellenőrzési eszközök költségei miatt.
miközben az egészségügyi rendszer korlátozott kapacitásai miatt a betegség gyakran késői stádiumban kerül felismerésre. Az aluldiagnosztizáltság és az egyenlőtlen hozzáférés a rendszeres szűrésekhez tovább növeli a súlyos szövődmények kockázatát, ami hosszabb távon az ellátórendszer költségeit is jelentősen emeli.
Ebben az összefüggésben a cukorfogyasztás alakulása nem pusztán táplálkozási kérdés.
Romániában a túlsúly és az elhízás aránya szintén emelkedő tendenciát mutat, különösen a városi lakosság és az alacsonyabb jövedelmű csoportok körében, ahol az olcsó, magas energiatartalmú, erősen feldolgozott élelmiszerek fogyasztása meghatározó.
A cukorfogyasztás visszaesése ebből a szempontból potenciálisan kedvező folyamat, még akkor is, ha nem tudatos életmódváltás eredményeként következett be.
Ugyanakkor a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a puszta fogyasztáscsökkenés önmagában nem elegendő a diabétesz terjedésének megfékezéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!