Hirdetés

Egyre kevesebb cukrot eszünk, de nem feltétlenül az egészségünk érdekében

cukor, cukrot

A magas árak miatt eszünk egyre kevesebb cukrot

Fotó: Orbán Orsolya

Egészségesebb lett Románia? Aligha. Bár 2024-ben látványosan kevesebb cukrot fogyasztottunk, a háttérben nem tudatosabb táplálkozás, hanem a cukoradó hatása, a dráguló termékek és a hazai termelés drámai visszaesése áll.

Krónika

2026. február 04., 16:262026. február 04., 16:26

A friss statisztikák szerint 2024-ben minden egyes romániai állampolgár átlagosan 5,1 kilogrammal kevesebb cukrot fogyasztott, mint egy évvel korábban. A csökkenő fogyasztás hatása közvetlenül megmutatkozott az importban is, amely visszaesett, miközben a hazai termelés – strukturális okok miatt – 2023-hoz képest mintegy 70 százalékkal csökkent.

Új adó, átrendeződött piac

A számok tanúsága szerint a romániaiak egyre kevesebb cukrot esznek, de érdekesség, hogy ezt nem feltétlenül egészségtudatosságból teszik. A 2024-ben bevezett cukoradó egyszerre húzta le a belföldi termelést és az importot.

Hirdetés

Az intézkedés egy olyan piacon hozott átrendeződést, amely az elmúlt években már eleve zaklatott volt: a Tereos cukoripari óriás 2022-es kivonulása, a folyamatosan gyengülő hazai termelés és az ukrajnai import egyaránt nyomást gyakorolt az ágazatra

– olvasható az Economica.net cikkében.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint az egy főre jutó éves átlagos cukor- és cukortermék-fogyasztás – finomított cukor-egyenértékben számolva – 5,1 kilogrammal csökkent az előző évhez képest: 20,4 kilogrammra esett vissza (2023-ban a romániai fogyasztás még 800 grammal magasabb volt, mint 2022-ben).

Fontos megjegyezni, hogy ez azt jelenti, hogy a cukorból és cukortermékekből származó napi átlagos kalóriabevitel 50 kalóriával mérséklődött, míg ezek aránya a teljes napi kalóriabevitelben 1,4 százalékponttal csökkent.

A fogyasztás visszaesése lehetővé tette az import kordában tartását egy olyan évben, amikor a hazai termelés 70 százalékkal zuhant.

Jelentős visszaesés mutatkozott a termelésben is

Az INS elemzése szerint Románia 2024-ben 109 ezer tonna felhasználható finomított cukrot állított elő, szemben az egy évvel korábbi 371 ezer tonnával. Ebből 83 952 tonna cukorrépából készült, a fennmaradó mennyiséget importált nyerscukorból dolgozták fel. Ugyanakkor 2024-ben a romániai gazdák 875 124 tonna cukorrépát termeltek 22 900 hektáron, ami 471 452 tonnával több, mint egy évvel korábban. 2025-ben – a november 26-i adatok szerint – 754 600 tonna cukorrépát takarítottak be.

Románia így már csak a belföldi fogyasztás 26 százalékát volt képes fedezni (ellátottsági szint), szemben az egy évvel korábbi 69,3 százalékkal.

A fogyasztás mérséklődése miatt az import nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 3 százalékkal csökkent. 2024-ben 452 ezer tonna cukor és cukortermék érkezett az országba, szemben a 2023-as 469 ezer tonnával. Ha csak a cukrot vizsgáljuk – beleértve a nyers-, a répából és a nádcukrot is –, az INS 268 447 tonna importot rögzít 2024-re, míg 2025 első tíz hónapjában 203 432 tonnát. Vagyis 2025-ben is megmaradt a csökkenő tendencia.

cukor, cukrot Galéria

Románia 2024-ben 109 ezer tonna felhasználható finomított cukrot állított elő, szemben az egy évvel korábbi 371 ezer tonnával

Fotó: Haáz Vince

Az összes importból feldolgozásra körülbelül 11 400 tonna nyerscukrot (répából vagy nádból) vásároltak, szemben a 2024-es 11 700 tonnával.

A cukorfogyasztás csökkenése egészségügyi szempontból sem közömbös

A hazai és nemzetközi epidemiológiai felmérések szerint a diabétesz ma már Románia felnőtt lakosságának jelentős részét érinti, illetve a betegséghez kapcsolódó szövődmények – szív- és érrendszeri problémák, vesebetegségek, látásromlás, amputációk – komoly terhet rónak az egészségügyi rendszerre és az érintettek életminőségére is.

Romániában a cukorbetegség továbbra is az egyik legjelentősebb krónikus betegségnek számít.

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) adatai szerint a 20–79 éves korosztályban a diabétesz prevalenciája 8–9 százalék körül alakul, ami azt jelenti, hogy több mint 1,3–1,5 millió felnőtt él cukorbetegséggel az országban.

A szakmai szervezetek egybehangzóan jelzik: az érintettek egy része nem diagnosztizált, vagy csak késői stádiumban kerül az ellátórendszer látókörébe.

A PREDATORR nevű országos felmérés – amely az egyik legátfogóbb romániai epidemiológiai vizsgálatnak számít, és annak ellenére, hogy adatai tíz évesek, sok szempontból még mindig irányadó – szerint

a felnőtt lakosság mintegy 15–17 százalék prediabetikus állapotban van.

Esetükben az életmód, a táplálkozás és a testsúly alakulása döntő szerepet játszik abban, hogy a betegség kialakul-e a következő években. A számok azt jelzik, hogy Romániában minden harmadik felnőtt valamilyen formában érintett a szénhidrát-anyagcsere zavaraiban.

cukor, cukrot Galéria

A diabétesz komoly problémát jelent Romániában

Fotó: Orbán Orsolya

Ugyanakkor az egészségügyi ellátási statisztikák arra is rávilágítanak, hogy a diabéteszes esetek jelentős része nincs kezelés alatt vagy nincs regisztrálva a nemzeti egészségügyi programokban:

az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) adatai szerint körülbelül 1,3 millió diagnosztizált cukorbeteg van nyilvántartva, ami csak valamivel több mint a felét fedezi a PREDATORR-becsült 11,6 százaléknak. Ez azt mutatja, hogy sok eset nediagnosztizált vagy nem részesül aktív kezelésben.

A cukorbetegség következményei nem csupán az érintett egyének egészségét befolyásolják, hanem az egész egészségügyi rendszert is terhelik: a legfrissebb Agerpres-adatok szerint a diabéteszes betegek ellátására fordított közvetlen kiadások 2023-ban mintegy 2,6 milliárd lejre rúgtak, nagyrészt gyógyszerek és önellenőrzési eszközök költségei miatt.

Nemzetközi összevetésben Románia nem számít kivételnek, de nem is áll jól. A 20–79 éves korosztályban mért diabétesz-előfordulás az európai átlag körül vagy kissé afölött mozog,

miközben az egészségügyi rendszer korlátozott kapacitásai miatt a betegség gyakran késői stádiumban kerül felismerésre. Az aluldiagnosztizáltság és az egyenlőtlen hozzáférés a rendszeres szűrésekhez tovább növeli a súlyos szövődmények kockázatát, ami hosszabb távon az ellátórendszer költségeit is jelentősen emeli.

Nem elég kevesebb cukrot enni

Ebben az összefüggésben a cukorfogyasztás alakulása nem pusztán táplálkozási kérdés.

A magas hozzáadottcukor-tartalmú élelmiszerek és italok fogyasztását számos nemzetközi kutatás hozza összefüggésbe:

  • az elhízás
  • az inzulinrezisztencia
  • a 2-es típusú diabétesz

kialakulásának kockázatával.

Romániában a túlsúly és az elhízás aránya szintén emelkedő tendenciát mutat, különösen a városi lakosság és az alacsonyabb jövedelmű csoportok körében, ahol az olcsó, magas energiatartalmú, erősen feldolgozott élelmiszerek fogyasztása meghatározó.

A cukorfogyasztás visszaesése ebből a szempontból potenciálisan kedvező folyamat, még akkor is, ha nem tudatos életmódváltás eredményeként következett be.

A közegészségügyi szakirodalom ugyanis egyre inkább arra mutat rá, hogy a fogyasztói magatartásra ható fiszkális eszközök – például az adóemelések vagy az árnövekedés – rövid és középtávon mérhető változásokat idézhetnek elő az étrendben, különösen az üdítőitalok és az édességek esetében.

Ugyanakkor a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a puszta fogyasztáscsökkenés önmagában nem elegendő a diabétesz terjedésének megfékezéséhez.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 15., csütörtök

„Megalázó, bojkottálni kell”. Magyar iskolaigazgató a vitatott versenyvizsgákról

A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.

„Megalázó, bojkottálni kell”. Magyar iskolaigazgató a vitatott versenyvizsgákról
Hirdetés
2026. október 15., csütörtök

Feltérképezik az igényeket: székelyföldi roma vezetőkkel is találkoznak, a Madarasi-Hargitára is ellátogatnak a Tisza-kormány képviselői

Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.

Feltérképezik az igényeket: székelyföldi roma vezetőkkel is találkoznak, a Madarasi-Hargitára is ellátogatnak a Tisza-kormány képviselői
2026. október 15., csütörtök

Vádalku keretében menekülhet meg a börtöntől a kenőpénz átvételekor tetten ért érbogyoszlói polgármester

Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.

Vádalku keretében menekülhet meg a börtöntől a kenőpénz átvételekor tetten ért érbogyoszlói polgármester
2026. október 15., csütörtök

Kolozsvári metró: nem is olyan tuti az új finanszírozás

A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.

Kolozsvári metró: nem is olyan tuti az új finanszírozás
Hirdetés
2026. október 15., csütörtök

Helikopterről vadásznak a szabálytalankodó autósokra: Erdély több megyéjében lecsaptak a rendőrök

Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.

Helikopterről vadásznak a szabálytalankodó autósokra: Erdély több megyéjében lecsaptak a rendőrök
2026. október 15., csütörtök

A bányászati hatóság szerint csak kőzetkitermelésre kapott engedélyt a Szeben megyei vitatott beruházás

Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.

A bányászati hatóság szerint csak kőzetkitermelésre kapott engedélyt a Szeben megyei vitatott beruházás
2026. október 15., csütörtök

Magyar iskola a látássérült gyermekeknek: több mint százéves hiányt pótolnának Székelyudvarhelyen

Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.

Magyar iskola a látássérült gyermekeknek: több mint százéves hiányt pótolnának Székelyudvarhelyen
Hirdetés
2026. október 15., csütörtök

Újabb öt gyanúsítottat, köztük két magyar vámtisztviselőt is őrizetbe vettek a halmi korrupciós ügyben

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.

Újabb öt gyanúsítottat, köztük két magyar vámtisztviselőt is őrizetbe vettek a halmi korrupciós ügyben
2026. október 15., csütörtök

Őrizetbe vették Temesváron a tornatanárt bántalmazó családot

Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.

Őrizetbe vették Temesváron a tornatanárt bántalmazó családot
2026. október 15., csütörtök

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter

Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter
Hirdetés
Hirdetés