Hirdetés

Egyre kevesebb cukrot eszünk, de nem feltétlenül az egészségünk érdekében

cukor, cukrot

A magas árak miatt eszünk egyre kevesebb cukrot

Fotó: Orbán Orsolya

Egészségesebb lett Románia? Aligha. Bár 2024-ben látványosan kevesebb cukrot fogyasztottunk, a háttérben nem tudatosabb táplálkozás, hanem a cukoradó hatása, a dráguló termékek és a hazai termelés drámai visszaesése áll.

Krónika

2026. február 04., 16:262026. február 04., 16:26

A friss statisztikák szerint 2024-ben minden egyes romániai állampolgár átlagosan 5,1 kilogrammal kevesebb cukrot fogyasztott, mint egy évvel korábban. A csökkenő fogyasztás hatása közvetlenül megmutatkozott az importban is, amely visszaesett, miközben a hazai termelés – strukturális okok miatt – 2023-hoz képest mintegy 70 százalékkal csökkent.

Új adó, átrendeződött piac

A számok tanúsága szerint a romániaiak egyre kevesebb cukrot esznek, de érdekesség, hogy ezt nem feltétlenül egészségtudatosságból teszik. A 2024-ben bevezett cukoradó egyszerre húzta le a belföldi termelést és az importot.

Hirdetés

Az intézkedés egy olyan piacon hozott átrendeződést, amely az elmúlt években már eleve zaklatott volt: a Tereos cukoripari óriás 2022-es kivonulása, a folyamatosan gyengülő hazai termelés és az ukrajnai import egyaránt nyomást gyakorolt az ágazatra

– olvasható az Economica.net cikkében.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint az egy főre jutó éves átlagos cukor- és cukortermék-fogyasztás – finomított cukor-egyenértékben számolva – 5,1 kilogrammal csökkent az előző évhez képest: 20,4 kilogrammra esett vissza (2023-ban a romániai fogyasztás még 800 grammal magasabb volt, mint 2022-ben).

Fontos megjegyezni, hogy ez azt jelenti, hogy a cukorból és cukortermékekből származó napi átlagos kalóriabevitel 50 kalóriával mérséklődött, míg ezek aránya a teljes napi kalóriabevitelben 1,4 százalékponttal csökkent.

A fogyasztás visszaesése lehetővé tette az import kordában tartását egy olyan évben, amikor a hazai termelés 70 százalékkal zuhant.

Jelentős visszaesés mutatkozott a termelésben is

Az INS elemzése szerint Románia 2024-ben 109 ezer tonna felhasználható finomított cukrot állított elő, szemben az egy évvel korábbi 371 ezer tonnával. Ebből 83 952 tonna cukorrépából készült, a fennmaradó mennyiséget importált nyerscukorból dolgozták fel. Ugyanakkor 2024-ben a romániai gazdák 875 124 tonna cukorrépát termeltek 22 900 hektáron, ami 471 452 tonnával több, mint egy évvel korábban. 2025-ben – a november 26-i adatok szerint – 754 600 tonna cukorrépát takarítottak be.

Románia így már csak a belföldi fogyasztás 26 százalékát volt képes fedezni (ellátottsági szint), szemben az egy évvel korábbi 69,3 százalékkal.

A fogyasztás mérséklődése miatt az import nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 3 százalékkal csökkent. 2024-ben 452 ezer tonna cukor és cukortermék érkezett az országba, szemben a 2023-as 469 ezer tonnával. Ha csak a cukrot vizsgáljuk – beleértve a nyers-, a répából és a nádcukrot is –, az INS 268 447 tonna importot rögzít 2024-re, míg 2025 első tíz hónapjában 203 432 tonnát. Vagyis 2025-ben is megmaradt a csökkenő tendencia.

cukor, cukrot Galéria

Románia 2024-ben 109 ezer tonna felhasználható finomított cukrot állított elő, szemben az egy évvel korábbi 371 ezer tonnával

Fotó: Haáz Vince

Az összes importból feldolgozásra körülbelül 11 400 tonna nyerscukrot (répából vagy nádból) vásároltak, szemben a 2024-es 11 700 tonnával.

A cukorfogyasztás csökkenése egészségügyi szempontból sem közömbös

A hazai és nemzetközi epidemiológiai felmérések szerint a diabétesz ma már Románia felnőtt lakosságának jelentős részét érinti, illetve a betegséghez kapcsolódó szövődmények – szív- és érrendszeri problémák, vesebetegségek, látásromlás, amputációk – komoly terhet rónak az egészségügyi rendszerre és az érintettek életminőségére is.

Romániában a cukorbetegség továbbra is az egyik legjelentősebb krónikus betegségnek számít.

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) adatai szerint a 20–79 éves korosztályban a diabétesz prevalenciája 8–9 százalék körül alakul, ami azt jelenti, hogy több mint 1,3–1,5 millió felnőtt él cukorbetegséggel az országban.

A szakmai szervezetek egybehangzóan jelzik: az érintettek egy része nem diagnosztizált, vagy csak késői stádiumban kerül az ellátórendszer látókörébe.

A PREDATORR nevű országos felmérés – amely az egyik legátfogóbb romániai epidemiológiai vizsgálatnak számít, és annak ellenére, hogy adatai tíz évesek, sok szempontból még mindig irányadó – szerint

a felnőtt lakosság mintegy 15–17 százalék prediabetikus állapotban van.

Esetükben az életmód, a táplálkozás és a testsúly alakulása döntő szerepet játszik abban, hogy a betegség kialakul-e a következő években. A számok azt jelzik, hogy Romániában minden harmadik felnőtt valamilyen formában érintett a szénhidrát-anyagcsere zavaraiban.

cukor, cukrot Galéria

A diabétesz komoly problémát jelent Romániában

Fotó: Orbán Orsolya

Ugyanakkor az egészségügyi ellátási statisztikák arra is rávilágítanak, hogy a diabéteszes esetek jelentős része nincs kezelés alatt vagy nincs regisztrálva a nemzeti egészségügyi programokban:

az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) adatai szerint körülbelül 1,3 millió diagnosztizált cukorbeteg van nyilvántartva, ami csak valamivel több mint a felét fedezi a PREDATORR-becsült 11,6 százaléknak. Ez azt mutatja, hogy sok eset nediagnosztizált vagy nem részesül aktív kezelésben.

A cukorbetegség következményei nem csupán az érintett egyének egészségét befolyásolják, hanem az egész egészségügyi rendszert is terhelik: a legfrissebb Agerpres-adatok szerint a diabéteszes betegek ellátására fordított közvetlen kiadások 2023-ban mintegy 2,6 milliárd lejre rúgtak, nagyrészt gyógyszerek és önellenőrzési eszközök költségei miatt.

Nemzetközi összevetésben Románia nem számít kivételnek, de nem is áll jól. A 20–79 éves korosztályban mért diabétesz-előfordulás az európai átlag körül vagy kissé afölött mozog,

miközben az egészségügyi rendszer korlátozott kapacitásai miatt a betegség gyakran késői stádiumban kerül felismerésre. Az aluldiagnosztizáltság és az egyenlőtlen hozzáférés a rendszeres szűrésekhez tovább növeli a súlyos szövődmények kockázatát, ami hosszabb távon az ellátórendszer költségeit is jelentősen emeli.

Nem elég kevesebb cukrot enni

Ebben az összefüggésben a cukorfogyasztás alakulása nem pusztán táplálkozási kérdés.

A magas hozzáadottcukor-tartalmú élelmiszerek és italok fogyasztását számos nemzetközi kutatás hozza összefüggésbe:

  • az elhízás
  • az inzulinrezisztencia
  • a 2-es típusú diabétesz

kialakulásának kockázatával.

Romániában a túlsúly és az elhízás aránya szintén emelkedő tendenciát mutat, különösen a városi lakosság és az alacsonyabb jövedelmű csoportok körében, ahol az olcsó, magas energiatartalmú, erősen feldolgozott élelmiszerek fogyasztása meghatározó.

A cukorfogyasztás visszaesése ebből a szempontból potenciálisan kedvező folyamat, még akkor is, ha nem tudatos életmódváltás eredményeként következett be.

A közegészségügyi szakirodalom ugyanis egyre inkább arra mutat rá, hogy a fogyasztói magatartásra ható fiszkális eszközök – például az adóemelések vagy az árnövekedés – rövid és középtávon mérhető változásokat idézhetnek elő az étrendben, különösen az üdítőitalok és az édességek esetében.

Ugyanakkor a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a puszta fogyasztáscsökkenés önmagában nem elegendő a diabétesz terjedésének megfékezéséhez.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 19., vasárnap

25 éve ünneplik Kalotaszentkirályon a Föld napját

A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.

25 éve ünneplik Kalotaszentkirályon a Föld napját
Hirdetés
2026. április 19., vasárnap

Itt az igazi tavasz, már lehet csónakázni, vízibiciklizni a kolozsvári tavakon

Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.

Itt az igazi tavasz, már lehet csónakázni, vízibiciklizni a kolozsvári tavakon
2026. április 18., szombat

Ételmérgezés miatt került kórházba 27 személy Aradon (FRISSÍTVE)

Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.

Ételmérgezés miatt került kórházba 27 személy Aradon (FRISSÍTVE)
2026. április 18., szombat

Tömeges szabálysértések az erdészeti ágazatban, naponta bírságol a rendőrség

Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.

Tömeges szabálysértések az erdészeti ágazatban, naponta bírságol a rendőrség
Hirdetés
2026. április 18., szombat

Alig tudott elmenekülni a medve elől egy motoros az egyik erdélyi megyében

Motoros fiatalembert üldözött a medve Beszterce-Naszód megyében, a férfire sokkos állapotban találtak rá, kórházba szállították.

Alig tudott elmenekülni a medve elől egy motoros az egyik erdélyi megyében
2026. április 18., szombat

A Magyar Polgári Erő a Magyarországon ellenzékbe került pártok mellett marad

Az erdélyi Magyar Polgári Erő a választói akarat maradéktalan érvényesüléseként értékeli és tudomásul veszi az április 12-i országgyűlési választások eredményét, ugyanakkor a Magyarországon ,,ellenzékbe kényszerült nemzeti pártok” mellett marad.

A Magyar Polgári Erő a Magyarországon ellenzékbe került pártok mellett marad
2026. április 18., szombat

Premontrei-ügy: Böcskei tiltakozik a megosztottság, az erőszak látszatát keltő megnyilvánulások ellen

Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.

Premontrei-ügy: Böcskei tiltakozik a megosztottság, az erőszak látszatát keltő megnyilvánulások ellen
Hirdetés
2026. április 18., szombat

Emberi maradványokra bukkantak egy erdélyi város egykori kórházának elhagyatott épületében

Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.

Emberi maradványokra bukkantak egy erdélyi város egykori kórházának elhagyatott épületében
2026. április 18., szombat

Traktorprogram-botrány: a vállalkozók léptek, az állam visszalépett

Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.

Traktorprogram-botrány: a vállalkozók léptek, az állam visszalépett
2026. április 18., szombat

Márton Áron 130: az emlékévről is egyeztetett a gyulafehérvári érsek Kolozsvár polgármesterével

A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.

Márton Áron 130: az emlékévről is egyeztetett a gyulafehérvári érsek Kolozsvár polgármesterével
Hirdetés
Hirdetés