A magas árak miatt eszünk egyre kevesebb cukrot
Fotó: Orbán Orsolya
Egészségesebb lett Románia? Aligha. Bár 2024-ben látványosan kevesebb cukrot fogyasztottunk, a háttérben nem tudatosabb táplálkozás, hanem a cukoradó hatása, a dráguló termékek és a hazai termelés drámai visszaesése áll.
2026. február 04., 16:262026. február 04., 16:26
A friss statisztikák szerint 2024-ben minden egyes romániai állampolgár átlagosan 5,1 kilogrammal kevesebb cukrot fogyasztott, mint egy évvel korábban. A csökkenő fogyasztás hatása közvetlenül megmutatkozott az importban is, amely visszaesett, miközben a hazai termelés – strukturális okok miatt – 2023-hoz képest mintegy 70 százalékkal csökkent.
A számok tanúsága szerint a romániaiak egyre kevesebb cukrot esznek, de érdekesség, hogy ezt nem feltétlenül egészségtudatosságból teszik. A 2024-ben bevezett cukoradó egyszerre húzta le a belföldi termelést és az importot.
– olvasható az Economica.net cikkében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint az egy főre jutó éves átlagos cukor- és cukortermék-fogyasztás – finomított cukor-egyenértékben számolva – 5,1 kilogrammal csökkent az előző évhez képest: 20,4 kilogrammra esett vissza (2023-ban a romániai fogyasztás még 800 grammal magasabb volt, mint 2022-ben).
A fogyasztás visszaesése lehetővé tette az import kordában tartását egy olyan évben, amikor a hazai termelés 70 százalékkal zuhant.
Az INS elemzése szerint Románia 2024-ben 109 ezer tonna felhasználható finomított cukrot állított elő, szemben az egy évvel korábbi 371 ezer tonnával. Ebből 83 952 tonna cukorrépából készült, a fennmaradó mennyiséget importált nyerscukorból dolgozták fel. Ugyanakkor 2024-ben a romániai gazdák 875 124 tonna cukorrépát termeltek 22 900 hektáron, ami 471 452 tonnával több, mint egy évvel korábban. 2025-ben – a november 26-i adatok szerint – 754 600 tonna cukorrépát takarítottak be.
A fogyasztás mérséklődése miatt az import nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 3 százalékkal csökkent. 2024-ben 452 ezer tonna cukor és cukortermék érkezett az országba, szemben a 2023-as 469 ezer tonnával. Ha csak a cukrot vizsgáljuk – beleértve a nyers-, a répából és a nádcukrot is –, az INS 268 447 tonna importot rögzít 2024-re, míg 2025 első tíz hónapjában 203 432 tonnát. Vagyis 2025-ben is megmaradt a csökkenő tendencia.
Románia 2024-ben 109 ezer tonna felhasználható finomított cukrot állított elő, szemben az egy évvel korábbi 371 ezer tonnával
Fotó: Haáz Vince
Az összes importból feldolgozásra körülbelül 11 400 tonna nyerscukrot (répából vagy nádból) vásároltak, szemben a 2024-es 11 700 tonnával.
A hazai és nemzetközi epidemiológiai felmérések szerint a diabétesz ma már Románia felnőtt lakosságának jelentős részét érinti, illetve a betegséghez kapcsolódó szövődmények – szív- és érrendszeri problémák, vesebetegségek, látásromlás, amputációk – komoly terhet rónak az egészségügyi rendszerre és az érintettek életminőségére is.
Romániában a cukorbetegség továbbra is az egyik legjelentősebb krónikus betegségnek számít.
A szakmai szervezetek egybehangzóan jelzik: az érintettek egy része nem diagnosztizált, vagy csak késői stádiumban kerül az ellátórendszer látókörébe.
A PREDATORR nevű országos felmérés – amely az egyik legátfogóbb romániai epidemiológiai vizsgálatnak számít, és annak ellenére, hogy adatai tíz évesek, sok szempontból még mindig irányadó – szerint
Esetükben az életmód, a táplálkozás és a testsúly alakulása döntő szerepet játszik abban, hogy a betegség kialakul-e a következő években. A számok azt jelzik, hogy Romániában minden harmadik felnőtt valamilyen formában érintett a szénhidrát-anyagcsere zavaraiban.
A diabétesz komoly problémát jelent Romániában
Fotó: Orbán Orsolya
Ugyanakkor az egészségügyi ellátási statisztikák arra is rávilágítanak, hogy a diabéteszes esetek jelentős része nincs kezelés alatt vagy nincs regisztrálva a nemzeti egészségügyi programokban:
A cukorbetegség következményei nem csupán az érintett egyének egészségét befolyásolják, hanem az egész egészségügyi rendszert is terhelik: a legfrissebb Agerpres-adatok szerint a diabéteszes betegek ellátására fordított közvetlen kiadások 2023-ban mintegy 2,6 milliárd lejre rúgtak, nagyrészt gyógyszerek és önellenőrzési eszközök költségei miatt.
miközben az egészségügyi rendszer korlátozott kapacitásai miatt a betegség gyakran késői stádiumban kerül felismerésre. Az aluldiagnosztizáltság és az egyenlőtlen hozzáférés a rendszeres szűrésekhez tovább növeli a súlyos szövődmények kockázatát, ami hosszabb távon az ellátórendszer költségeit is jelentősen emeli.
Ebben az összefüggésben a cukorfogyasztás alakulása nem pusztán táplálkozási kérdés.
Romániában a túlsúly és az elhízás aránya szintén emelkedő tendenciát mutat, különösen a városi lakosság és az alacsonyabb jövedelmű csoportok körében, ahol az olcsó, magas energiatartalmú, erősen feldolgozott élelmiszerek fogyasztása meghatározó.
A cukorfogyasztás visszaesése ebből a szempontból potenciálisan kedvező folyamat, még akkor is, ha nem tudatos életmódváltás eredményeként következett be.
Ugyanakkor a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a puszta fogyasztáscsökkenés önmagában nem elegendő a diabétesz terjedésének megfékezéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!