Fotó: Erdély Bálint Előd
Az elmúlt időszakban a bukaresti parlament és a román kormány körül megszaporodott magyarellenes intézkedések arra világítanak rá, hogy egy korszak véget ért az erdélyi magyar politizálásban – olvasható Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének Trianon-centenáriumi üzenetében.
2020. június 04., 15:462020. június 04., 15:46
2020. június 04., 15:482020. június 04., 15:48
Az Erdélyi Magyar Szövegség társelnöke közleményében kifejti, „az elmúlt 30 év legfontosabb kérdése már rögtön a 90-es évek elején eldőlt”. Ugyanis az akkor még egységes erdélyi magyar érdekképviselet két táborra oszlott. Az autonómiapártiakkal ellentétben a másik tábor azt mondta, hogy a gyors lépések politikája helyett apró lépésekben kell a magyar közösség dolgait irányítani, ki kell egyezni a bukaresti főhatalommal. „Nos azóta tudjuk, hogy melyik tábor győzött” – írja Csomortányi, aki szerint ma már világosan látszik: az akkori román hatalomnak időre volt szüksége, hogy egyfajta kirakatpolitikát kreálva, megerősödhessen.
Az EMSZ társelnöke hangsúlyozta, az elmúlt egy évben mindennapossá váltak a különböző magyarellenes döntések.
– olvasható a közleményben. Csomortányi szerint „világos, hogy a következő évek legfontosabb érdekvédelmi és küzdelmi tere az önkormányzatainkban lesz”. És az EMNP, illetve a Magyar Polgári Párt „hangsúlyos választ adott arra a helyzetre, amiben vagyunk” azzal, hogy létrehozta az Erdélyi Magyar Szövetséget: letették az alapjait „annak az új magyar egységnek, amelynek értékalapon és nem érdekalapon kell képviselnie az erdélyi magyarságot”.
Az új helyzetünkben egyet biztosan el tudunk mondani: nem kell semmilyen csodára várnunk, nem kell külső segítségre várunk. Az erdélyi magyar közösségnek megvannak azok az erőforrásai, vagyunk annyira erősek, vannak olyan felkészültek a szakembereink, van a közösségünk olyan életerős, hogy megoldjuk a saját problémáinkat – áll a közleményben. – Százéves a trianoni békediktátum és harmincéves a rendszerváltás, ugyanakkor egy dolog nem változott: mi itthon fogunk maradni! Mi itthon akarunk magunknak jövőt teremteni, mert mi szeretjük Erdélyt!”
Az EMSZ másik társelnöke, Mezei János MPP-elnök bő egyperces videóüzenetében úgy fogalmaz, szülőföldjén, őshonos székelyként győztesen élheti meg a hírhedt Trianon centenáriumát, mert a sok keserűség ellenére gyermekeink még mindig ismerik történelmünket, kultúránkat, tartják hagyományainkat, konfirmálnak vagy bérmálkoznak, ősi táncot ropnak az ezer székely leány találkozón. „Mert azt is tudják, mint mindig, hogy a magyar minden legyőzőjét túléli” – fogalmaz a videóban Mezei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!