Külhoni és anyaországi politikusok a KMKSZ-ülésen, balról az ötödik Csomortányi István, jobbján Brenzovics László KMKSZ-elnök
Fotó: EMNP
Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel ellentétben Csomortányi István EMNP-elnököt beengedte Kárpátaljára az ukrán határőrség, így a politikus részt vehetett és felszólalhatott a KMKSZ ungvári közgyűlésén.
2019. április 07., 13:372019. április 07., 13:37
2019. április 07., 13:492019. április 07., 13:49
Mint ismert, az ugyancsak a KMKSZ ülésére tartó Kelemen Hunorral szombaton hajnalban, a Záhony–Csap-határátkelőn közölték az ukrán hatóságok, hogy kitiltották az országból. Az RMDSZ elnöke elmondta: azonnal tájékoztatta Románia külügyminiszterét a történtekről, hétfőn pedig panasszal fordul a bukaresti ukrán nagykövetséghez, és magyarázatot kér a történtekre.
Ukrajna romániai nagykövete szerint a kijevi hatóságok már 2017-ben kitiltották Kelemen Hunort az országból, és az RMDSZ elnöke azóta már próbálkozott az oda való belépéssel. A politikus úgy reagált: a diplomata valótlanságot állít.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vasárnapi közleménye szerint az alakulat élére márciusban megválasztott Csomortányi István első külhoni látogatásaként a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 30. jubileumi közgyűlésén vett részt Ungváron. Az ünnepi ülésen elmondott beszédében a néppárt elnöke hangsúlyozta: a folyamatosan változó európai politikai helyzetben még inkább felértékelődnek a szolidaritáson alapuló együttműködések, Erdély magyarsága pedig mindig is természetes szövetségeseinek és nemzettestvéreinek tekintette a kárpátaljai magyarokat.
Az elszántságnak, jól láthatóan, meglett az eredménye: minden viszontagság ellenére is sikerült megőriznünk értékeinket, s ez minden bizonnyal pozitív hatással van az anyaországra is, ahol közel egymillió honfitársunknak van erdélyi vagy kárpátaljai felmenője” – jelentette ki a KMKSZ-ülésen a nagyváradi politikus.
Csomortányi István szerint büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországnak ma nemzeti kormánya van, mely képes megvívni azt a harcot az európai fórumokon, melytől a teljes kontinens jövője függhet. Az EMNP elnöke hozzátette: zajlik a magyarság határok feletti békés újraegyesítése, s a magyar–magyar együttműködésnek megvannak a mára jól működő intézményesült formái. Úgy vélekedett: a „keleti végeken” élő magyarok félszavakból is megértik egymást, tudják, mit jelent a határátkelés okozta félelem, a letűnt kommunista örökség kísértete, iskolahálózatuk fenyegetettsége, vagy épp nyelv- és jelképhasználati jogainak folyamatos csorbítása.
„Közösek megpróbáltatásaink, miként közös a kárpátaljai és az erdélyi magyarellenesség logikája is. Egyetlen oka annak, hogy erdélyiekként némileg jobb helyzetben vagyunk kárpátaljai testvéreinkhez képes, nem más, mint az a nagyhatalmi érdek, melynek jelenleg célja Románia stabilitása – szemben Ukrajnával, ahol épp a zavarkeltésre és destabilizációra törekednek” – vélekedett Csomortányi István. Szerinte a romániai magyarság mindennapi biztonságérzete bármelyik pillanatban megsemmisülhet, s az itteni közösség tagjai is kerülhetnek – kárpátaljai testvéreikhez hasonlóan – kiszolgáltatott, veszélyes helyzetbe. „Ez is arra emlékeztet bennünket, hogy megmaradásunk egyik záloga a folytonos és kölcsönös szolidaritás, valamint a szoros, testvéri kapcsolattartás. Így, egyként, egymásra támaszkodva és a jövőben bízva kell vállalkozzunk a munkára, melyhez segítséget elsősorban az anyaországtól kaphatunk” – jelentette ki Ungváron a pártelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!