
Külhoni és anyaországi politikusok a KMKSZ-ülésen, balról az ötödik Csomortányi István, jobbján Brenzovics László KMKSZ-elnök
Fotó: EMNP
Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel ellentétben Csomortányi István EMNP-elnököt beengedte Kárpátaljára az ukrán határőrség, így a politikus részt vehetett és felszólalhatott a KMKSZ ungvári közgyűlésén.
2019. április 07., 13:372019. április 07., 13:37
2019. április 07., 13:492019. április 07., 13:49
Mint ismert, az ugyancsak a KMKSZ ülésére tartó Kelemen Hunorral szombaton hajnalban, a Záhony–Csap-határátkelőn közölték az ukrán hatóságok, hogy kitiltották az országból. Az RMDSZ elnöke elmondta: azonnal tájékoztatta Románia külügyminiszterét a történtekről, hétfőn pedig panasszal fordul a bukaresti ukrán nagykövetséghez, és magyarázatot kér a történtekre.

Ukrajna romániai nagykövete szerint a kijevi hatóságok már 2017-ben kitiltották Kelemen Hunort az országból, és az RMDSZ elnöke azóta már próbálkozott az oda való belépéssel. A politikus úgy reagált: a diplomata valótlanságot állít.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vasárnapi közleménye szerint az alakulat élére márciusban megválasztott Csomortányi István első külhoni látogatásaként a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 30. jubileumi közgyűlésén vett részt Ungváron. Az ünnepi ülésen elmondott beszédében a néppárt elnöke hangsúlyozta: a folyamatosan változó európai politikai helyzetben még inkább felértékelődnek a szolidaritáson alapuló együttműködések, Erdély magyarsága pedig mindig is természetes szövetségeseinek és nemzettestvéreinek tekintette a kárpátaljai magyarokat.
Az elszántságnak, jól láthatóan, meglett az eredménye: minden viszontagság ellenére is sikerült megőriznünk értékeinket, s ez minden bizonnyal pozitív hatással van az anyaországra is, ahol közel egymillió honfitársunknak van erdélyi vagy kárpátaljai felmenője” – jelentette ki a KMKSZ-ülésen a nagyváradi politikus.
Csomortányi István szerint büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországnak ma nemzeti kormánya van, mely képes megvívni azt a harcot az európai fórumokon, melytől a teljes kontinens jövője függhet. Az EMNP elnöke hozzátette: zajlik a magyarság határok feletti békés újraegyesítése, s a magyar–magyar együttműködésnek megvannak a mára jól működő intézményesült formái. Úgy vélekedett: a „keleti végeken” élő magyarok félszavakból is megértik egymást, tudják, mit jelent a határátkelés okozta félelem, a letűnt kommunista örökség kísértete, iskolahálózatuk fenyegetettsége, vagy épp nyelv- és jelképhasználati jogainak folyamatos csorbítása.
„Közösek megpróbáltatásaink, miként közös a kárpátaljai és az erdélyi magyarellenesség logikája is. Egyetlen oka annak, hogy erdélyiekként némileg jobb helyzetben vagyunk kárpátaljai testvéreinkhez képes, nem más, mint az a nagyhatalmi érdek, melynek jelenleg célja Románia stabilitása – szemben Ukrajnával, ahol épp a zavarkeltésre és destabilizációra törekednek” – vélekedett Csomortányi István. Szerinte a romániai magyarság mindennapi biztonságérzete bármelyik pillanatban megsemmisülhet, s az itteni közösség tagjai is kerülhetnek – kárpátaljai testvéreikhez hasonlóan – kiszolgáltatott, veszélyes helyzetbe. „Ez is arra emlékeztet bennünket, hogy megmaradásunk egyik záloga a folytonos és kölcsönös szolidaritás, valamint a szoros, testvéri kapcsolattartás. Így, egyként, egymásra támaszkodva és a jövőben bízva kell vállalkozzunk a munkára, melyhez segítséget elsősorban az anyaországtól kaphatunk” – jelentette ki Ungváron a pártelnök.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!