Csökken a kormány elvárása a Bechtellel szemben

Tăriceanu szerint az autópálya építése a megfelelő ütemben halad, annak ellenére, hogy a földkisajátítás nem mindenütt haladt megfelelő ütemben. Ám a miniszterelnöki kijelentések tükrében úgy tűnik, hogy csökkentek a kormány elvárásai a Bechtellel szemben: tavaly Ludovic Orban szállítási miniszter még úgy nyilatkozott, 2008 októberéig már meg lehet nyitni a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres közötti 42 kilométeres szakaszt.

Késnek a kifizetések, késnek a kisajátítások

Tăriceanu látogatásának fő oka különben az volt, hogy az elmúlt időszakban a Bechtel illetékesei arra panaszkodtak, hogy gondok vannak a kifizetésekkel. „Áprilisban még biztos nem áll le az észak-erdélyi autópálya építése, májustól azonban még nem tudni, hogy tudjuk-e folytatni a munkálatokat a pénz hiánya miatt” – nyilatkozta szerdán az MTI-nek Bogdan Sgârcitu, a Bechtel kommunikációs igazgatója. Az autópályák, országutak kezelésével és építésével megbízott állami vállalat (CNADNR) vezetősége már február végén jelezte, hogy elfogyott az észak-erdélyi autópályára fordítható pénz. Költségvetés-kiegészítést kértek a kormánytól, hogy az eddig folyósított 140 millió eurós előleg után maradéktalanul kifizethessék az idénre tervezett 440 millió eurót.

Sgârcitu úgy nyilatkozott: jelenleg olyan ütemben dolgoznak, amilyent a rendelkezésükre bocsátott felület lehetővé tesz. Hangsúlyozta: nagy lemaradások vannak a telekkisajátításokban, Bihar megyében például eddig a szükséges terület csupán egyharmadán dolgozhatnak. A kommunikációs igazgató ugyanakkor leszögezte, a kisajátítások vontatottsága is a pénzhiánnyal magyarázható. Emlékeztetett arra, hogy a kormánnyal megkötött szerződés értelmében a jelenleg építés alatt álló Kolozs és Bihar megyei szakaszokat 2010 február végéig kell átadniuk. „A CNADNR azonban azt kérte, hogy az Aranyosgyéres és Gyalu közötti szakasz 25 kilométerét már az idén fejezzük be” – hangoztatta Sgârcitu. Hozzátette: igyekeznek eleget tenni a kérésnek, de a kormánynak is meg kell találnia a finanszírozáshoz szükséges pénzt.

Egyre növekvő költségek

„Idén 400 millió eurót különített el a kormány a Brassót Borssal összekötő, 415 kilométeresre tervezett autópálya megépítésére, ebből 136 milliót, az összeg 30 százalékát már átutaltuk a Bechtelnek” – jelentette ki bihari látogatásán Călin Popescu-Tăriceanu. Az első félévben összesen 200 millió eurót fizetnek ki a vállalatnak, erről már a szállítási minisztériummal is egyeztettek – tájékoztatott, emlékeztetve, 2006-ban 40 millió eurót, tavaly pedig 126 milliót utaltak át.

A miniszterelnök ugyanakkor bejelentette, a munkálatok ütemének felgyorsítása érdekében figyelembe veszi a Bechtel javaslatát, és létrehozzák az autópályák, országutak kezelésével és építésével megbízott állami vállalat helyi fiókját, amely a Kolozsvár–Nagyvárad közötti szakaszért felel majd. Tăriceanu szerint ez a lépés azért szükséges, mert – mint mondta – nagyon nehéz 500 kilométerről irányítani a munkálatokat.

Amint arról lapunkban beszámoltunk, az észak-erdélyi autópálya története 2004-ig nyúlik vissza. Ekkor a szociáldemokrata kormány 2,2 milliárd eurós szerződést kötött az amerikai Bechtel céggel. A munkálatokat azonban a vállalat 2005-ben leállította, mivel a Tăriceanu-kormány a szerződés újratárgyalását kérte. Ezt követően ismét munkához láthattak a Bechtel alkalmazottai, ám a munkálatok nem haladnak a tervezett ütemben. Az eredeti szerződésben leszögezett 2012-es határidőt 2013-ra kellett módosítani, s egyes szakértők szerint még ilyen körülmények között is kétséges, hogy a sztráda időben elkészül.

Ugyanakkor várhatóan a költségek is a tervezettnél jóval nagyobbak lesznek. Az „optimista” forgatókönyv szerint 5 milliárd euróból sikerül megépíteni a sztrádát, miközben a Bechtel berkeiből kiszivárgott információk már 7 milliárdról szólnak.

A Cotidianul országos napilap úgy tudja, a Bechtel gyakran módosít az eredeti terveken, anélkül hogy kikérné a CNADNR engedélyét, továbbá fölösleges, ám igen költséges technikai megoldásokat használnak. A napilap szombati cikke arra is rámutat, hogy a már elvégzett munkálatok minősége sem felel meg a várakozásoknak.