2009. augusztus 20., 09:202009. augusztus 20., 09:20
Noha az Európai Unió más tagállamaiban tevékenykedő orvosokhoz képest eddig sem voltak elkényeztetve a romániai egészségügyi szakemberek, a Boc-kormány megszorító intézkedései nyomán csődközeli állapotba kerültek a magánvállalkozóként működtetett háziorvosi praxisok. A Ion Bazac miniszter vezette egészségügyi tárca több mint 40 százalékos pénzmegvonását az orvosok praxisuk létminimum alá süllyesztéseként élik meg.
„Egy kívülállónak soknak tűnhet, hogy egy háziorvosi rendelő havi 6000 lejt kap az egészségbiztosítási pénztártól, azonban tudni kell, hogy az orvos ebből fizeti ki az alkalmazásában lévő személyzetet, a rendelő fenntartási és rezsiköltségeit, fogyó anyagokat, nyomtatványokat vásárol, kifizeti a számítógépes programok díjait, illetve a különféle kezelési költségeket” – mesélte a Krónika kérdésére dr. Munzlinger Attila gyergyószárhegyi háziorvos.
Mint mondta, az összes költség kifizetése után a nyári hónapokban egy háziorvosnak mindössze ezer lej jövedelme marad, amiből még ki kell fizetnie a saját társadalom- és egészségügyi biztosítását, illetve a jövedelemadóját. Az orvos nehezményezte azt is, hogy hétről hétre változik az egészségbiztosítási pénztár „fizető kedve”, nem lehet előre tudni, hogy az intézmény milyen költségek támogatását vonja meg egyik napról a másikra.
| Bíznak a sikerben. Raed Arafat államtitkár-helyettes és Marius Petcu |
| Szeptember elsejétől a kórházban dolgozó orvosok munkaprogramja az európai kollégáikhoz hasonló lesz: hét óra helyett nyolc órát fognak dolgozni. Egyórás ebédszünettel reggel 8 órától délután 17 óráig kell bent lenniük, csak ezután tevékenykedhetnek a magánrendelőikben. „Lezárult a vita az egészségügyi tárca eme jogszabálytervezete kapcsán. Reméljük, hogy szeptember elsejétől hatályba lép a jogszabály. Az új, nyolcórás munkaprogram célja a kórházi tevékenység hatékonyabbá tétele. Az orvosok csak 17 óra után dolgozhatnak majd magánrendelőjükben. Jelenleg 13 óra után alig találni a kórházakban műtéteket végző sebészeket, altatóorvosokat. Csak az ügyeletes orvosok vannak még bent” – nyilatkozta az új jogszabály kapcsán tegnap Raed Arafat, az egészségügyi minisztérium államtitkár-helyettese, aki szerint a romániai orvosoknak ugyanolyan munkaprogramjuk kell hogy legyen, mint európai kollégáiknak. „Az EU országaiban az orvosok 8 órát dolgoznak, délben egyórás ebédszünetet tartanak. Ekkor az ügyeletes orvos biztosítja a kapcsolatot a sürgősségi osztály és a többi kórházi osztály között” – tette hozzá. Rámutatott, Romániában az orvosok jelenleg hét órát dolgoznak, amiből egy óra a felülvizsgálatnak van fenntartva, amit azonban a legtöbbször nem végeznek el. Az államtitkár-helyettes szerint jelenleg, ha egy beteg 9 óra után érkezik a kórházba, nem végezheti el az orvosi analíziseit, így egy napig csak alszik és eszik az intézményben, megterhelve annak büdzséjét. „Az új program szerint a laboratórium is 17 óráig fog működni, tehát reggel 9 óra után is el lehet végezni az analíziseket” – mondta Raed Arafat. A szakember szerint a kórházak vezetőségén áll, hogy az orvosok betartsák a munkaprogramot, az ellenőrzéshez különféle módszereket lehet bevezetni. „A páciensek előnyére válik a nyolcórás munkaprogram bevezetése a kórházban dolgozó orvosok esetében” – értékelte az új jogszabályt tegnap Marius Petcu, a Sanitas Szakszervezeti Föderáció elnöke. Hozzátette: akik magánrendelőkben akarnak dolgozni, szenteljék munkájukat teljes egészében ennek a rendszernek. „Az orvosok programját azonban kissé felborítja az intézkedés. A jelenlegi gyakorlat szerint a nap első felére tömörítik a tevékenységüket, amikor elvégzik az orvosi viziteket is. Lehet, hogy az új program bevezetésével anyagi veszteség éri őket. Mindig azt mondtam, hogy szét kell választani a két rendszert. Akik a magánszférának szentelik tevékenységüket, maradjanak ott, és megkérjük őket, ne sértődjenek meg” – fejtette ki Petcu. Mint ismeretes, Ion Bazac egészségügyi miniszter februárban jelentette be, hogy európai munkaprogramot szeretne a romániai orvosok számára, amelyben van ebédszünet, csökkentett óraszámú ügyelet, illetve egy-egy szabadnap is. A tárcavezető azt állította, hogy az új ügyeleti rendszeren keresztül jobban lehetne fizetni az orvosokat. Pap Melinda |
„Sehol sem alkalmazott a Boc-kormány ekkora mértékű pénzmegvonást, mint az egészségügyi alapellátásban” – állapította meg Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Országos Szövetségének Hargita megyei elnöke. Kifejtette, egy háziorvosi praxisban átlagosan 2000–2200 beteget látnak el az orvosok, azonban a biztosító mindössze 1500 páciens után fizet. A többi 500–700 pácienst – akiknek többsége hátrányos helyzetű – az orvosok fizetség nélkül, „emberbaráti szeretetből” látják el. „Bűn az egészségügytől megvonni a pénzt, főleg válságos időszakban, amikor statisztikailag kimutatható, hogy több az ellátásra szoruló beteg ember” – hangoztatta az elnök, aki az orvosok kilátástalan helyzetével magyarázza azt a sajnálatos tényt is, hogy Hargita megyében a meghirdetett 83 orvosi állásra mindössze egyetlen személy jelentkezett.
Ugyanakkor elítélte az egészségügyi minisztérium költekező magatartását, mint mondta, a szaktárca négymillió eurót költött „a pornográfia határát súroló szórólapok” kiadására, holott az összeget az egészségügyi alapellátásra is fordíthatta volna. A doktornő szerint más európai országokhoz hasonlóan a GDP legalább hét százalékát kellene az egészségügyre fordítani, nem pedig három százalékot, mint jelenleg.
Ellenkező esetben magánvállalkozóként az orvosoknak két lehetőségük van: csődöt jelentenek, lakatot tesznek a rendelő ajtajára, és jövedelmezőbb tevékenység után néznek, vagy engednek a csábításnak, és jobban fizető országban folytatják praxisukat. Mindkét esetben magasan képzett szakembereket veszít a romániai társadalom. „A lakosságnak nagyobb szüksége van magasan képzett szakemberekre, mint inkompetens politikusokra” – szögezte le dr. Sós Szabó Klára.
Május óta késve kapják meg fizetésüket a nagyváradi háziorvosok is. „A júniusi fizetésnek mindössze a negyven százalékát kaptam kézhez, azt is többhetes késéssel” – panaszolta a Krónikának Kóródi László háziorvos. Mint mondta, ez az összeg a rendelő fenntartására épphogy elég, ám saját jövedelem már nem származik belőle. A betegek pedig már most megsínylik a pénzhiányt, hiszen a laboratóriumi vizsgálatokat is saját zsebből kell fizetniük. „Elsorvasztják a háziorvosi rendelőket” – véli Kóródi doktor. Pedig, a szakember szerint egy ország egészségügyi rendszerének pontosan erre kell épülnie.
„Nem tesz jót a társadalomnak, ha az emberek csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már súlyossá vált a betegségük, és műtéti beavatkozásra van szükség. A háziorvosi rendelőknek éppen a megelőzés a szerepük, ráadásul ez az ellátás a legolcsóbb is” – mondja Kóródi. Az orvos szerint csupán hitegetés, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár októberig tudja majd finanszírozni az alapellátást, hiszen már most sem képes fizetni az alapszolgáltatásokat. Úgy véli, a háziorvosi rendelők ellehetetlenítése pénzkidobást jelent, hiszen ha a betegeknek át kell ugraniuk az egészségügy első lépcsőfokát, kénytelenek lesznek kórházba menni, ami sokkal több pénzbe kerül. „Az alapellátást erősíteni kellene, hiszen a megelőzésre van a legnagyobb szükség az egészségügyi rendszerben” – mondja a szakember.
„Az egészségügyben nagyon érződik a válság. Csaknem fele annyi pénzzel kell számolnunk, mint tavaly. Ahhoz, hogy normálisan tudjunk dolgozni, legalább kétszer annyira lenne szükség, mint amennyi most jut. Nem beszélve a kórházak méltánytalan alulfinanszírozásáról” – mondta lapunk kérdésére Simon Katalin Gyöngyi, aki a Szatmár megyei Börvelyben praktizál. Ráadásul a nagy mennyiségű papírmunka miatt egyre kevesebb idejük jut a betegekre – tette hozzá. A tavalyhoz képest ugyanis sokkal több jelentést, és többféle receptet kell írniuk, ami jelentősen megterheli őket. „Most még kézzel kell írnunk a recepteket, ami gyorsan megy, de ha számítógépes rendszerű adatbázisba kell majd bevezetni ezeket az adatokat is, sokkal több időt vesz majd igénybe” – véli a szakember. Mint mondta, kisegítő személyzetet sem alkalmazhatnak erre, mivel a költségvetésük nem engedi meg.
Kovászna megye szerencsés kivételnek számít a háziorvosi működés finanszírozása terén, a háromszéki orvosok eddig időben megkapták pénzüket. Ennek ellenére aggódnak, mert nem tudni, mi lesz a következő hónapokban – közölte lapunkkal Seres Lucia, a Kovászna megyei Háziorvosok Egyesületének ügyvezetője. Mint mondta, szolidaritásból csatlakoztak más megyebeli kollégáikhoz, és ők is aláírták az elmaradások rendezését sürgető beadványt.
„A háziorvos úgy működik, mint egy nagyvállalat, alkalmazottai vannak, akiket időben fizetni kell. Ha nem fizeti be napra pontosan az adókat és illetékeket, kénytelenek büntetőkamatot fizetni” – magyarázta Seres Lucia. Az orvosnő szerint a háziorvosok amúgy is nehéz helyzetbe kerültek: az elmúlt évhez képest mintegy 30 százalékkal csökkentek a bevételeik. A szolgáltatásokért számított pontszám értéke 4,6-ról 4,1-re csökkent.
Seres Lucia arról is beszámolt, hogy érdeklődtek a megyei egészségbiztosítási pénztárnál, lesznek-e fennakadások a kifizetéseket illetően, és azt a választ kapták, hogy erre a hónapra biztosított az összeg, a következő hónapokról azonban semmit nem tudni. „Reménykedünk, hogy Kovászna megyében továbbra sem lesznek fennakadások” – mondta a doktornő.
„Mi szerencsés helyen élünk” – jelentette ki félig viccesen, félig komolyan Kovács Beatrix, a Maros Megyei Háziorvosok Egyesületének titkára is. A doktornő kifejtette: Maros megyében a biztosítási pénztár pontosan és fennakadások nélkül fizet.
Kérdésünkre, hogy mivel magyarázható a rendszer működőképessége más térségekhez viszonyítva, a doktornő a jó gazdálkodást emelte ki. „Nincsenek gondok, mi mindig időben megkaptuk a járandóságunkat, a biztosítóház igyekezett betartani a szerződésben rögzített határidőket. Ráadásul a háziorvosok egyesületével korrekt, jó viszonyt ápol” – jellemezte a pénztár volt és jelenlegi vezetőségét a háziorvosok érdek-képviseleti szervezetének vezetője. Hozzátette: a Maros megyei háziorvosok az elmúlt években többször kényszerültek a tiltakozás valamilyen formáját választani, de egyetlen alkalommal sem az elmaradt kifizetések miatt nehezteltek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok