
Az önnevelés és a természet felfedezése egyaránt célja a cserkészetnek
Fotó: Facebook/Romániai Magyar Cserkészszövetség
A gyerekek még ebben a digitális eszközök által uralt világban is szeretik a kihívásokat, aktívan és a természetben élni – véli Bálint Lajos Lóránt. A 35 éves születésnapját ünneplő Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke a kezdeti kihívásokról, a fiatalok neveléséről, ünnepi rendezvényeikről beszélt a Krónikának.
2025. február 01., 09:102025. február 01., 09:10
A megalakulásának 35. évfordulóját idén ünneplő Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) továbbra is arra szeretné rávezetni a fiatalokat, hogy önmaguk nevelése révén legyenek a társadalom hasznos tagjai – magyarázta a Krónika érdeklődésére Bálint Lajos Lóránt. A szövetség elnöke felelevenítette, hogy a cserkészet 1907-es alapításakor a brit Robert Baden Powell (közismert rövidítésben Bi-Pi) úgy látta, hogy
„Magyarországon ez nagyon gyorsan szárnyra kapott, hiszen már voltak egyházi kezdeményezések, ezért tudott a magyarság körében nagyon aktívan és gyorsan elterjedni a cserkészet. Mély hatással volt az akkori fiatalokra, hogy a tiltás éveiben is búvópatakként vitték tovább, és nem tudták elengedni, még akkor sem, amikor a kommunizmus idején tagadni kellett Istent. Viszont aki egyszer megtapasztalta a cserkészet fontosságát, szépségét, már nem tudott másképp élni, vállalta a veszélyt, és próbálta nevelni a fiatalokat” – részletezte az RMCSSZ-elnök.
Bálint Lajos Lóránt szerint érdeklődő fiatalokból nincs hiány, viszont a vezetők nehezen vállalják az elköteleződést
Fotó: Loránd Klárik
Hozzátette, amikor 1990-ben mindenhol újraalakult a cserkészet, a régi cserkészvezetők tudtak segíteni abban, hogy rövid idő alatt aktív legyen az egész mozgalom, és tudja betölteni szerepét. Mint kifejtette, ugyanez történt Erdélyben is, ’90 tavaszán Csíkszeredában egy országos szervezet létrehozását határozta el néhány öregcserkészekből és a cserkészetről nagyon keveset tudó, de lelkes fiatalokból és középkorúakból álló csoport. Ők összehívták Gyergyószárhegyre a Romániai Magyar Cserkészszövetség májusi, alapító közgyűlését, amelynek résztvevői cserkészfogadalmat tettek, döntöttek a szövetség megalakításáról, megfogalmazták annak működési szabályzatát, megválasztották az RMCSSZ első országos elnökségét, majd megtartották első vezetőképzőjüket.
Amikor megtapasztalták, hogy az elképzeltnél kicsit nehezebb, sokan visszaléptek, ezért jelenleg a szövetségünkben 153 cserkészcsapat van bejegyezve, viszont körülbelül 50 működik aktívan. És nem azért, mert nincs elég fiatal, hanem mert a vezetők ritkán tudják vállalni azt az elköteleződést, amivel a csapatok vezetése és a cserkészet jár” – magyarázta Bálint Lajos Lóránt, aki szerint a gyerekek még ebben a digitális eszközök által uralt világban is szeretik a kihívásokat, aktívan és a természetben élni.
Isten és ezáltal önmaguk megismerésére is lehetőségük nyílik a cserkészeknek
Fotó: Facebook/Romániai Magyar Cserkészszövetség
A Csíkmadarason élő szövetségvezetőtől azt is megkérdeztük, főként mire próbálják tanítani a fiatalokat. Mint mondta,
Isten megismeréséhez elsősorban csodálatos teremtményeit, az embereket, önmagukat kell felfedezzék a fiatalok, és a természetet, világegyetemet, amit alkotott – tette hozzá.
Azt is elmondjuk, hogy a hazánk, amelyben élünk, a társadalmunk, átalakításra, megélésre váró világ, és ennek aktív tagjai lehetünk. A magyarságunkat megélve pedig dupla kihívással találkozunk Erdélyben, hiszen állampolgárként is vannak kötelességeink, de magyarként is van feladatunk. Az embertársainkkal kapcsolatban pedig azt tanítjuk, hogy ahol csak tudunk, segítsünk” – hangsúlyozta a cserkészszövetség elnöke, hozzátéve, hogy ez elég munkás feladat, viszont az aktív vezetők példát mutathatnak a gyerekeknek.
A magyarság megélése szintén fontos része a mozgalom számára
Fotó: Facebook/Romániai Magyar Cserkészszövetség
Bálint Lajos Lóránt arról is beszélt lapunknak, hogy a 35 éves évforduló alkalmából májusban ünnepi közgyűlést tartanak Gyergyószárhegyen, amelyen elismerik a kimagasló teljesítményt nyújtó vezetőket és országos cserkésznapot rendeznek.
A Romániai Magyar Cserkészszövetség elnökétől azt is megkérdeztük, hogyan tekintenek a jövőbe a szövetség működését, fejlődését illetően. „Azt szoktam mondani, hogy a Jóisten nagyon szeret minket. Így a cserkészetünk az elmúlt évekhez hasonlóan fejlődő tendenciát mutat. Azt szeretnénk, hogy minden gyereknek legyen lehetősége megismerkedni a cserkészettel. Nem kell mindenkinek cserkésznek lennie, ez önkéntes mozgalom, és pont ez a jó benne, hogy aki el tud köteleződni, és vállalja a fogadalom szerinti életet, az lesz cserkész” – mondta Bálint Lajos Lóránt.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Csaknem 22 millió eurós élményfürdő-beruházás megvalósítására szövetkezik Marosújvár és a Fehér Megyei Tanács: a két önkormányzat partnerségi megállapodást köt a nemrég már felépített modern gyógyfürdő mellett létesítendő akvapark kialakítására.
szóljon hozzá!