Az önnevelés és a természet felfedezése egyaránt célja a cserkészetnek
Fotó: Facebook/Romániai Magyar Cserkészszövetség
A gyerekek még ebben a digitális eszközök által uralt világban is szeretik a kihívásokat, aktívan és a természetben élni – véli Bálint Lajos Lóránt. A 35 éves születésnapját ünneplő Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke a kezdeti kihívásokról, a fiatalok neveléséről, ünnepi rendezvényeikről beszélt a Krónikának.
2025. február 01., 09:102025. február 01., 09:10
A megalakulásának 35. évfordulóját idén ünneplő Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) továbbra is arra szeretné rávezetni a fiatalokat, hogy önmaguk nevelése révén legyenek a társadalom hasznos tagjai – magyarázta a Krónika érdeklődésére Bálint Lajos Lóránt. A szövetség elnöke felelevenítette, hogy a cserkészet 1907-es alapításakor a brit Robert Baden Powell (közismert rövidítésben Bi-Pi) úgy látta, hogy
„Magyarországon ez nagyon gyorsan szárnyra kapott, hiszen már voltak egyházi kezdeményezések, ezért tudott a magyarság körében nagyon aktívan és gyorsan elterjedni a cserkészet. Mély hatással volt az akkori fiatalokra, hogy a tiltás éveiben is búvópatakként vitték tovább, és nem tudták elengedni, még akkor sem, amikor a kommunizmus idején tagadni kellett Istent. Viszont aki egyszer megtapasztalta a cserkészet fontosságát, szépségét, már nem tudott másképp élni, vállalta a veszélyt, és próbálta nevelni a fiatalokat” – részletezte az RMCSSZ-elnök.
Bálint Lajos Lóránt szerint érdeklődő fiatalokból nincs hiány, viszont a vezetők nehezen vállalják az elköteleződést
Fotó: Loránd Klárik
Hozzátette, amikor 1990-ben mindenhol újraalakult a cserkészet, a régi cserkészvezetők tudtak segíteni abban, hogy rövid idő alatt aktív legyen az egész mozgalom, és tudja betölteni szerepét. Mint kifejtette, ugyanez történt Erdélyben is, ’90 tavaszán Csíkszeredában egy országos szervezet létrehozását határozta el néhány öregcserkészekből és a cserkészetről nagyon keveset tudó, de lelkes fiatalokból és középkorúakból álló csoport. Ők összehívták Gyergyószárhegyre a Romániai Magyar Cserkészszövetség májusi, alapító közgyűlését, amelynek résztvevői cserkészfogadalmat tettek, döntöttek a szövetség megalakításáról, megfogalmazták annak működési szabályzatát, megválasztották az RMCSSZ első országos elnökségét, majd megtartották első vezetőképzőjüket.
Amikor megtapasztalták, hogy az elképzeltnél kicsit nehezebb, sokan visszaléptek, ezért jelenleg a szövetségünkben 153 cserkészcsapat van bejegyezve, viszont körülbelül 50 működik aktívan. És nem azért, mert nincs elég fiatal, hanem mert a vezetők ritkán tudják vállalni azt az elköteleződést, amivel a csapatok vezetése és a cserkészet jár” – magyarázta Bálint Lajos Lóránt, aki szerint a gyerekek még ebben a digitális eszközök által uralt világban is szeretik a kihívásokat, aktívan és a természetben élni.
Isten és ezáltal önmaguk megismerésére is lehetőségük nyílik a cserkészeknek
Fotó: Facebook/Romániai Magyar Cserkészszövetség
A Csíkmadarason élő szövetségvezetőtől azt is megkérdeztük, főként mire próbálják tanítani a fiatalokat. Mint mondta,
Isten megismeréséhez elsősorban csodálatos teremtményeit, az embereket, önmagukat kell felfedezzék a fiatalok, és a természetet, világegyetemet, amit alkotott – tette hozzá.
Azt is elmondjuk, hogy a hazánk, amelyben élünk, a társadalmunk, átalakításra, megélésre váró világ, és ennek aktív tagjai lehetünk. A magyarságunkat megélve pedig dupla kihívással találkozunk Erdélyben, hiszen állampolgárként is vannak kötelességeink, de magyarként is van feladatunk. Az embertársainkkal kapcsolatban pedig azt tanítjuk, hogy ahol csak tudunk, segítsünk” – hangsúlyozta a cserkészszövetség elnöke, hozzátéve, hogy ez elég munkás feladat, viszont az aktív vezetők példát mutathatnak a gyerekeknek.
A magyarság megélése szintén fontos része a mozgalom számára
Fotó: Facebook/Romániai Magyar Cserkészszövetség
Bálint Lajos Lóránt arról is beszélt lapunknak, hogy a 35 éves évforduló alkalmából májusban ünnepi közgyűlést tartanak Gyergyószárhegyen, amelyen elismerik a kimagasló teljesítményt nyújtó vezetőket és országos cserkésznapot rendeznek.
A Romániai Magyar Cserkészszövetség elnökétől azt is megkérdeztük, hogyan tekintenek a jövőbe a szövetség működését, fejlődését illetően. „Azt szoktam mondani, hogy a Jóisten nagyon szeret minket. Így a cserkészetünk az elmúlt évekhez hasonlóan fejlődő tendenciát mutat. Azt szeretnénk, hogy minden gyereknek legyen lehetősége megismerkedni a cserkészettel. Nem kell mindenkinek cserkésznek lennie, ez önkéntes mozgalom, és pont ez a jó benne, hogy aki el tud köteleződni, és vállalja a fogadalom szerinti életet, az lesz cserkész” – mondta Bálint Lajos Lóránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!