2013. március 01., 08:132013. március 01., 08:13
Az RMDSZ-es képviselő statisztikai adatokkal mutatta be a régiók közötti különbségeket. Kiderült, ha a jelenlegi nyolc fejlesztési régióban hasonlítjuk össze a vásárló erő paritás és a nemzeti össztermék egy főre lebontott adatait, akkor azt láthatjuk, hogy 1995-ben a nyolc fejlesztési régióból négy (központi, délkeleti, Bukarest és a nyugati régiók), 2011-re viszont csak kettő (Bukarest és a nyugati régió) haladta meg Románia átlagát. „Ezek az adatok ékes bizonyítékai annak, hogy a mai fejlesztési régiók nem életképesek. Sokkal kisebb és több fejlesztési régióra van szükség, ahogyan az RMDSZ javasolja” – szögezte le.
Egy nappal korábban Traian Băsescu államfő ismételten leszögezte, hogy nem jöhetnek létre etnikai alapú régiók. „Garantálom, hogy Romániában nem fog működni az etnikai alapú közigazgatási átszervezés. Elsősorban ez a felvetés nem is megengedett. Románia egységes állam. Meggyőződésem, hogy még az RMDSZ sem hiszi, hogy ez lehetséges” – mondta az elnök. Megszólalt az ügyben Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is, aki közölte: levélben fordul az autonómiát szorgalmazó magyarokhoz és románokhoz, amelyben kéri, küzdjenek azért, hogy Vásárhely legyen régióközpont, mivel a Székelyföld elismerése csakis a gazdasági fejlettségtől függ, nem „a szeparatizmustól és az autonómiától.”
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.