Csak papíron működőképes a hulladékgazdálkodási terv

A vonatkozó 2011-es jogszabályt módosító 2016/68-as számú sürgősségi rendelet ugyan már hétvégén hatályba lép, alkalmazási módszertan hiányában viszont még az ötlet kivitelezésével megbízott helyi hivatalok sem tudják, pontosan hogyan fog működni a valóságban a papíron igencsak jól mutató elképzelés. A rendelet ráadásul azt is szabályozza, hogy a szemétbegyűjtő cégeknek szelektíven kell összeszedniük a kijelölt helyekről a hulladékot, ám Romániában még mindig gyerekcipőben jár a környezetbarát eljárás – sőt, mint megtudtuk, egyes városokban az elindított projektet is felfüggesztették, azaz meghatározatlan ideig eltávolították az utcáról a szelektív konténereket.

A legnagyobb akadály talán az, hogy az illetékes megyei és helyi önkormányzatoknak nem igazán sikerül összehangolniuk a természetbarát hulladékgyűjtéshez szükséges tevékenységeket. A szelektáláshoz ugyanis – a polgárok környezettudatosságra való nevelése mellett – előbb nyilvános liciten ki kell választani a begyűjtőcégeket, és a különválogatott szemét feldolgozására, illetve tárolására is alkalmas, modern szeméttelepre is szükség van.

Messze áll a megvalósítástól Maros megye

Az illetékesek szerint Maros megye például még messze áll az elképzelés ideális megvalósításától. A megyei önkormányzat ugyan kidolgozott egy hulladékgazdálkodási tervet, amelynek gyakorlatba ültetését – valamennyi helyi tanács jóváhagyásával – az Ecolect egyesületre bízták. Tóth Andrea, a szervezet vezetője viszont lapcsaládunknak arról számolt be: hiába látták el uniós támogatás révén szelektív gyűjtésre alkalmas konténerekkel a polgármesteri hivatalokat, ezeket csak akkor lehet használni, ha az egyesület kiválasztja a megye hét régiójának szolgáltatóját, illetve azokat a cégeket, amelyek működtetni fogják többek között a székelykakasdi telepet.

A licitet azonban egyelőre nem tudják meghirdetni, mert nem végleges az alkalmazási módszertan – remélik, hogy ezt a hiányosságot napokon belül megoldják. Az Ecolect egyébként nem rendelkezik összesítéssel arra vonatkozóan, hogy az egyes településeken hogyan oldják meg a szelektív hulladékgyűjtést, a megbízott cégek mikor és hová szállítják az ilyen szemetet. Tóth Andrea szerint erről a Környezetvédelmi Ügynökségnek (APM) van kimutatása, mert a polgármesteri hivataloknak havonta jelentést kell küldeniük.

Ezt Dănuţ Ştefănescu, az ügynökség Maros megyei igazgatója pontosította, aki rámutatott: nem az önkormányzatoknak, hanem a szemétbegyűjtő cégeknek kell rendszeresen jelentést küldeniük arról, hogy mekkora mennyiségű hulladékot szedtek össze, és ennek mekkora részét szelektíven. Ştefănescu nem tudott pontos adatokat közölni – elmondása szerint a témában egy kolléganője jártas, aki viszont nem tartózkodott az irodában –, abban azonban biztos, hogy megyeszinten elenyésző a szelektíven begyűjtött mennyiség. Hozzátette: minden bizonnyal előrelépést fog eredményezni a székelykakasdi és s kerelőszentpáli tároló beüzemelése.

Nem teszik vissza a szelektív konténereket

A megyeszékhelyen sem jobb a helyzet: Marosvásárhelyen nyáron távolították el a lakótelepekről a színes szelektív konténereket, ezt azzal indokolták, hogy a tárolókat rendszeresen megrongálták. A városházán több tulajdonosi társulás is jelezte: állandóan felfeszítik a tartályokat, hogy kiszedjék az értékesíthető pillepalackokat. Florin Moldovan szakigazgató júliusban számolt be arról, hogy a harang alakú tárolókat megjavították, de nem teszik vissza ezeket az utcákra, amíg el nem készül a székelykakasdi és a kerelőszentpáli hulladékgyűjtő.

Kedden ismét érdeklődtünk az ügyben a városházán, Cosmina Paşcan szóvivőnek azonban nem sikerült kiderítenie a szakigazgatóság hivatalos álláspontját, így későbbre ígért választ. A bukaresti Közpolitikai Intézet (IPP) civil szervezet adatai szerint Marosvásárhelyen tavaly több mint 52 ezer tonna szemetet gyűjtöttek be, ennek pedig 34 százalékát, mintegy 17 ezer tonnát szelektálva. A tárolók visszahelyezéséig egyébként Marosvásárhelyen megoldást jelenthet a Tudor lakótelepi Auchan bevásárlóközpont parkolójában található szelektív hulladékbegyűjtő, amelybe tízféle újrahasznosítható szemetet lehet bedobni, ráadásul fizetnek is érte, cserébe ugyanis levásárolható értékjegyet ad az automata. A begyűjtött hulladékot a berendezést működtető cég bákói üzemeibe szállítják.

Óriási beruházásra lenne szükség

A jelenlegi körülmények között kivitelezhetetlennek tartja az „annyit fizet, amennyit gyűjt\" alapelv gyakorlatba ültetését Máthé László. A sepsiszentgyörgyi Tega köztisztasági vállalat igazgatója rámutatott: a megvalósításhoz jelentős anyagi erőforrásra és világos előírásokra van szükség. A szakember a Krónikának kifejtette: mindenekelőtt a hulladékgyűjtő gépkocsikra mérésre alkalmas műszert kell szerelni, lehetővé kell tenni, hogy a tárolóedényeket leolvasó rendszer, illetve chip alapján lehessen azonosítani, ez pedig óriási beruházás.

Máthé arra is kitért: folyamatosan javítják a szolgáltatás minőségét, és a törvényeknek megfelelően támogatják a környezetvédelmi mutatók javítását. A sepsiszentgyörgyi hulladékudvarban folyamatosan le lehet adni a szelektív szemetet, a magánházaknál zsákokban gyűjthetik külön-külön a hulladékot a lakók, akik így a számlából is spórolhatnak. Sepsiszentgyörgyön kívül ugyanakkor már Vargyason, Bereckben, Ozsdolán és Baróton is létesítettek átvevőközpontot, a szolgáltatást pedig további falvakban szeretnék kiterjeszteni. Rendszeresen megszervezik a hulladékkaravánt, amelynek keretében a leadott, értékesíthető hulladék ellenértékét levonják a szemételszállítási számlából.

A Tega által begyűjtött hulladéknak egyébként mintegy 10 százaléka szelektált – a szolgáltató idén 546 tonna papírt, 196 tonna műanyag hulladékot, 242 tonna üveget, 120 tonna elektromos és 7,5 tonna fémhulladékot értékesített, ezeket szakcégeknek adta el. Nagyjából ugyanez az arány Székelyudvarhelyen is: az RDE Hargita hulladékgazdálkodási vállalat által összeszedett hulladék 7–10 százaléka különválogatott. Koszta Attila igazgató elmondta: motivációs kampányt is szerveznek, amelynek részeként szelektív szemétgyűjtési akcióba vonják be az iskolásokat.

Külföldön sikeres a rendszer

A kormánynak az „annyit fizet, amennyit gyűjt\" elvre épülő rendeletét korábban hevesen bírálta a Zöld Erdély Egyesület, amely szerint a szabályzat ebben a formában csak tovább súlyosbíthatja a hulladékkezeléssel kapcsolatos gondokat. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy számos térségben most is rendszeresen a patakmederhez vagy az erdőbe hordják a szemetet az emberek, ezentúl pedig „anyagi motiváció\" is bátorítja őket az illegális szemétlerakásra – inkább eltüntetik a hulladékot, minthogy többet fizessenek.

A Zöld Erdély Egyesület úgy látja: az elképzelés papíron jól mutat, de a gyakorlatban visszájára fordulhat. A rendelet szerint a hulladékmennyiség függvényében történő fizetési rendszer célja, hogy az emberek fokozatosan áttérjenek a szelektálásra, ezzel pedig csökkenjen a kidobott szemét. A megbízott cég így a kijelölt napokon külön gyűjtené be a fém-, papír-, üveg- és a háztartási hulladékot, és családonként kiállítaná a számlát. A feltételeket az önkormányzatoknak és a velük szerződésben álló cégeknek kell megteremteniük úgy, hogy 2020-ig a hulladéknak legalább felét ily módon kell begyűjteni és kiszámlázni. Külföldön a rendszer már több évtizedes múltra tekint vissza, és rendkívül eredményes: Drezdában például felére csökkent a begyűjtendő hulladékmennyiség, amióta odafigyelnek a szelektálásra.