Csábító tóparti kínálat pecásoknak

Hétvégén megtelnek a tópartok

„A napsugaras ősz kiváló alkalom a horgászásra. Nekem nemcsak szenvedély ez a sport, hanem kikapcsolódás és megnyugvás a heti robotmunka után – vallja egy nevét elhallgatni kívánó horgász. – Régebb inkább vadvizekre jártunk a barátaimmal, hiszen akkor igazi horgászparadicsom volt a Szatmár megyei vízgazdálkodási csatornarendszer, de ma már nem éri meg, túl magas a horgászengedély ára, és viszonylag kevés a zsákmány. A régi, jól bevált helyeken kevés a hal, nagyon elszaporodtak a ragadozók, a csuka, harcsa, ezek megeszik a többi halat, a legtöbb víz pedig elposványosodott, nem tartják karban.” A vadvízi horgászhelyeket felváltották a telepített halastavak, a tenyésztett halakat viszonylag könnyebb kifogni, ám ennek a műfajnak is vannak hátulütői. „A legnagyobb gond az, hogy nem lehet minden kifogott halat hazavinni, komoly szabályok szerint pecázhatunk, a napidíj ellenében csak néhány hal kifogása engedélyezett” – panaszolja a tóparton egy másik horgász.

Ésszerű halgazdálkodás

Az összes kifogott halat nem vihetik haza a horgászok, súly és mennyiség alapján szabályozzák a kifogható maximumot. „Csupán három nemes halat vihet haza minden horgász. A kifogott amurnak, busának, pontynak minimum egykilósnak kell lennie, de nem haladhatja meg a három kilót. A többi halból pedig összesen három kilót zsákmányolhatnak fejenként a horgászok – sorolja a szabályokat Gózner István, a kaplonyi halastó tulajdonosa. – Muszáj meggondoltan gazdálkodnunk a halállományunkkal, ha jövőre is fenn szeretnénk tartani a tavat. A nagy halak szaporítanak, a kicsiket értelmetlen kifogni. Nem engedhetjük meg, hogy hetek alatt lehalásszák a tavat, meg kell őrizni a halállomány reproduktív jellegét. A bedobható etetőanyagok mennyiségét is mérsékeltük, nem jó, ha a halak túlságosan elhíznak, lustábbak lesznek, és nem harapnak a horogra .” A tulajdonos sérelmezi, hogy a kliensei sok esetben kijátsszák a szabályokat, és a megengedettnél több halat visznek el. Ez veszélyezteti a többi horgász eredményességét és az üzlet hatékonyságát. „Nem térül meg a befektetés, csak úgy érdemes halastavat működtetni, ha saját telken van, bérelt tavon teljes ráfizetés” – mondja Gózner.

A halak nem alszanak

Az éjszakai horgászat közkedvelt minden tavon. „Kalandosabb, ugyanakkor nehezebb is, mint nappal, mert nem lehet látni, mekkora fogással van dolgunk, az utolsó centimétereken is okozhatnak meglepetést a nagyobb halak” – számol be egy tapasztalt horgász. Télen is megengedett a tavi horgászat. Ilyenkor inkább a ragadozóknak érdemes csalit dobni. „Amennyiben enyhe lesz a tél, komoly esély van rá, hogy néhány növényevő halat is lehet majd fogni nálunk. Kemény fagyok idején pedig ajánlanám a lékes horgászatot, ilyenkor a ragadozókat érdemes megcélozni” – véli Bodó László, a magyarországi Vállajról. Az ottani horgásztó tulajdonosa leszögezi: télen szigorúbb feltételek mellett horgászni, minden horgász egyetlen halat vihet majd haza, és a különböző csalifajtákat is korlátozni fogják, hiszen télen különösen oda kell figyelni a halgazdaságra.

Sport- és vendéglátóipar

Egy halastó fenntartása komoly beruházást igényel, és egyre nagyobb a verseny is ezen a piacágon. A történelmi Szatmár területén többen foglalkoznak ilyenfajta vendéglátással. A horgászat mellett kiegészítő szolgáltatások is megjelentek, a magyarországi részen például egész hétvégés, családi programokat szerveznek. A határmenti Vállajon a tágas park különleges látnivalót nyújt az oda látogatóknak, kirándulni, nézelődni ingyen lehet, csak a horgászat és a komplexum egyéb kínálatának díját kell megtéríteni. „A család azon tagjai, akik nem szeretnek horgászni, vagy unnak a vízparton kuporogni, lovagolhatnak, lovaskocsit hajthatnak, a gyerekeket pedig állatsimogató és játszótér várja. Az a célunk, hogy mindenki jól érezze magát, aki ide látogat. Az ügyfeleink nyolcvan százaléka romániai, sokan például a lovaglóiskolába hozzák gyerekeiket” – teszi hozzá Barna László vállaji alkalmazott. „A szomszédos megyéken kívül járnak ide a Szilágyságból, sőt még Kolozs és Szeben megyéből is. Panziónkban szállást tudunk biztosítani, egy közeli, romániai cég pedig igény szerint meleg ételt is szállít a vendégeknek” – meséli Bodó László.

Itthon olcsóbb, odaát jobb

A magyarországiak jelentősen kevesebben jönnek Romániába horgászni, mert nálunk még nincsenek megfelelő szinten a tavak és a környezetükben lévő kiszolgálóegységek. „Jövőre fejleszteném a parkolót, a tó körüli zöldövezetet és a sátorozóknak külön parcellát alakítok ki” – részletezi terveit a kaplonyi tulajdonos. Sokan hajlandók távolabb utazni, hogy minőségibb szolgáltatást kaphassanak. „Jobban szeretek Magyarországon horgászni, mert tisztább a víz és a tó környezete. Picit drágább, de megéri eddig utazni – véli egy bihari horgász. – Életemben először itt fogtam kilenckilós halat, ami nagy sikerélmény a számomra, nálunk talán nincsenek is ekkora állatok.” A horgászok nagy része a halak méretére panaszkodik. Szerintük túl nagyok, és nem lehet őket kifogni, ha mégis sikerül, nem vihetik haza, és előfordul, hogy a nagy fogás megörökítését szolgáló fényképezőgép is otthon marad.