2007. december 20., 00:002007. december 20., 00:00
Sabin Cãlinic, az önkormányzat jogi bizottságának elnöke arra hívta fel a tanácsosok figyelmét, hogy a megye jelképeirõl nem kell határozatot hozni, vagyis nem kell „törvénybe foglalni\" a zászló és a címer használatát, mivel nincs olyan jogszabály, amely ezt elõírná, de olyan sincs, amely tiltaná. Sztakics István, az önkormányzat jogásza azonban arra hivatkozott, hogy a közigazgatási törvény 19-ik cikkelye értelmében „a megyei tanácsoknak jogukban áll határozatokat hozni\". Cãlinic válaszában kifejtette: „ilyen alapon akár arról is szavazhatnánk, hogy Kovászna megye hadat üzen Amerikának\". Végül a többségben lévõ magyar önkormányzati képviselõk megszavazták a megye lobogójáról és címerérõl szóló határozattervezetet, míg a hat román tanácsos ellene voksolt. Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány hosszas politikai huzavona után augusztusban jóváhagyta Kovászna megye címertervét, de a megye vezetõi még a hivatalos elfogadtatás elõtt elhelyezték azt a megyeháza homlokzatán. A háromszéki román politikusok kifogásolták, hogy a címerben nem találhatók meg a románság szimbólumai. Demeter János tanácselnök szerint a címerek nem etnikumokat, hanem emberi és közösségi jellemvonásokat jelenítenek meg. „Ilyen a hazaszeretet és a szülõföldszeretet, amelyek magyarokra és románokra egyaránt érvényesek\" – hangsúlyozta az elnök. Szekeres Attila címertervezõ korábban a Krónikának elmondta: a címerképben a kardot tartó páncélos kar a szülõföld védelmében tanúsított hõsiességet jelképezi. A szív az áldozatkészség szimbóluma, de az úgynevezett „régi székely címer\" eleme is. Az arany nap és a növekvõ ezüst félhold alkotja az „új székely címert\", a székely nemzet jelképei. A három csillag eredetileg a székely rendeket szimbolizálta, de a Háromszéket alkotó székek számára is utal, magyarázta a címer tervezõje.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.