
Az elöljáró javaslata az önkormányzat fennhatósága alá tartozó Aquaserv Rt.-t ért tavalyi kár következtében született. A vízszolgáltató vállalatnak csaknem 2,5 millió lejébe került az ellopott csatornafedelek pótlása. A fémtolvajok lopási technikáit több esetben is a térfigyelő kamerák rögzítették. „Egy kivágott aljú kis szekérrel megállnak a csatornafedél fölött, és így takarva azt, felemelik. Ezt követően elmennek, leadják, és a kapott pénzből vegetálnak egy hétig, majd amikor az elfogy, mennek és ellopnak még egyet” – vázolta a tolvajok legújabb módszerét Florea. Szerinte nem megoldás, ha a rendőrség növeli a bírság értékét, mert a tolvaj az tolvaj marad. „Ha levágod az ujjait, akkor is lop a csonkjaival. Azonnal be kellene záratni azokat a begyűjtőtelepeket, ahol lopott csatornafedőt, síndarabokat találnak” – fogalmazott. Erre pedig a helyi önkormányzatok lennének a legilletékesebbek, vélekedett a marosvásárhelyi polgármester.
Jó ötletnek tartja Florea felvetését Gernyeszeg polgármestere, Kolcsár Gyula. Bár a község területén nem működik egyetlen hulladék-begyűjtő cég sem, az önkormányzat és a református egyház már szembesült a színesfémtolvajok gaztetteivel. Öt évvel ezelőtt a templom udvaráról tűnt el Bethlen István magyar miniszterelnök bronzból készült mellszobra, amit csak az adományozók jóvoltából sikerült pótolni. A színesfémtolvajok az elmúlt hetekben csatornafedeleket és telefonhuzalokat loptak. „Még át sincs adva a hálózat, az öntvényfedőket már elkezdték felfeszíteni és lopni. A Romtelecom kábeleit is leszerelték, még szerencse, hogy azokat a tolvajokat sikerült elkapni. Hibásak azok is, akik átveszik az árút, és dugdosva tartják, majd a szállítmány aljára vegyítve küldik el a beolvasztóközpontokba” – véli Kolcsár Gyula. Nagyernyei kollégája, Jánosi Ferenc csak abban az esetben örülne az önkormányzatokra ruházott újabb feladatnak, ha ez személyzetbővítéssel is járna. „Az embereink szakadnak szét, annyira túlterheltek, hisz egyre több feladatot kapnak, mondhatni semmi pénzért” – fakadt ki az ernyei elöljáró. Az elöljáró szerint a jelenlegi körülmények között nincs kit megbízni a község területén működő begyűjtő ellenőrzésével.
A szomszéd településen, Marosszentgyörgyön, ahol három központ is működik, a minap Birtalan István alpolgármester tesztelte a begyűjtőket. „Miután elkaptunk egy purdét, amint éppen ellopta a csatornafedelet, megbíztuk, hogy vigye el a begyűjtőhöz, az alpolgármester pedig az autóból figyelte. Kellemes meglepetésünkre egyik helyen sem vették át a lopott vasat” – mondta el Sófalvi Szabolcs marosszentgyörgyi polgármester. Szerinte nincs szükség törvénymódosításra, mert senki nem akadályozza az önkormányzatokat a cégek ellenőrzésében. És különben is, véli a községgazda, a prefektúra eddig sem tette tönkre magát a feladata gyakorlásában. „Kimondottan a polgármesteri hivatal érdeke, hogy ellenőrizze a begyűjtőközpontokat, hiszen ha valaki beesik egy fedél nélkül hagyott kanálisba, nem a prefektúrán fog panaszkodni, hanem a községházára jön kiönteni a bosszúságát” – fejtette ki Sófalvi.
Tischler Ferenc, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere azonban nem látja annak a lehetőségét, hogy az ócskavastelepek ellenőrzése átkerüljön az önkormányzatokhoz. Hangsúlyozta, a jelenleg rendelkezésükre álló apparátussal ezt a feladatkört nem tudják átvállalni, ugyanakkor a törvényt is úgy kellene módosítani, hogy ezek az ellenőrzések valóban hatékonyak legyenek. Kovászna megyében is gondot okoznak az ócskavastolvajok, legutóbb az öntözőberendezés egy részét lopták el és értékesítették ócskavasként. A sepsiszentgyörgyi rendőrök egy rutinellenőrzés során az ócskavastelepen fedeztek fel több 320 kilogramm összepréselt alumíniumcsövet.
A nyomozás során kiderült, hogy a fém a város tulajdonában lévő öntözőberendezés része, a rendőrök a tettest is azonosították és bűnvádi eljárást indítottak ellene. Háromszéken a felszámolt kazánházakból is lopják a vasat, a csatornafedeleket, csöveket is megpróbálják ócskavasként értékesíteni. Korábban a műemlék Lábas Ház és két belvárosi templom csatornáját is ellopták.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.