
Lényegesen nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a kormánynak a szociális szolgáltatásokra ahhoz, hogy a társadalom peremén élőket valóban sikerüljön integrálni – vélik a STEA Egyesület munkatársai, akik a szatmárnémeti hajléktalanok társadalmi beilleszkedésének segítése céljából egyszerre foglalkoznak a rászoruló családok valamennyi tagjával, hogy megtörhessék a rossz családi minták folyamatos továbbadását.
2014. november 03., 17:392014. november 03., 17:39
2014. november 03., 17:402014. november 03., 17:40
A civil szervezet három hónapja megalakult mobil csapata folyamatosan járja az utcákat, hogy minden érintetthez eljussanak, illetve hogy rendszeres látogatások révén követni tudják a támogatottaik életének alakulását.
Célcsoportjuk az a körülbelül 160 fős, 85 százalékban roma származásúakból álló hajléktalan közösség, aminek egy része a Szamos parton, a régi strand területén levő, elhagyatottan álló villákban él, más részük pedig az Unió-futballstadion lelátói alatt rendezett be magának improvizált szálláshelyet.
Igazolvány, majd munkahely
„Nincs gond a fogadtatásunkkal, tulajdonképpen örülnek, hogy valaki megpróbál rajtuk érdemben segíteni” – fejtette ki a Krónika érdeklődésére Magyari Zsolt, a mobil csapat egyik tagja, aki szerint az elmúlt hetekben arra helyeztek hangsúly, hogy minden rászorulónak legyenek iratai, hisz csakis ezek birtokában kaphatják meg a nekik járó juttatásokat.
Mint elmondta, elég sokan tengették napjaikat személyi igazolvány nélkül – nekik ideiglenes, hat vagy tizenkét hónapra érvényes igazolványokat készíttettek, amiben nem szerepel állandó lakcím. Magyari Zsolt szerint ennek lassan a végére érnek, és áttérnek a munkahelykeresésre.
Elmondta: bútorgyárakban tudnak munkát találni vagy a takarítóvállalatnál, ahol többnyire igényelnek szakképesítetlen munkaerőt, a gond azonban a legtöbbször az, hogy a rendszertelen életmódjuk miatt a hajléktalanok nem képesek időben megjelenni a munkahelyeiken, ami számos konfliktus forrása.
Mint megtudtuk: ezzel párhuzamosan igyekszenek rábírni őket, hogy a gyerekeket rendszeresen járassák óvodába és iskolába, mivel ez is alapkérdés a beilleszkedésben. A szóban forgó közösség körülbelül negyven százaléka, azaz nagyjából 70 személy kiskorú.
Megtörnék a mintákat
Cristina Bala, az egyesület elnöke szerint a felzárkóztatást szolgáló szociális kezdeményezések közül igen sok azért bukik meg, mert nem képes megtörni a családban generációról generációra átadódó rossz mintákat. Hiába foglalkoznak például naponta több órát a gyerekekkel, ha azok hazatérve nem kapnak megerősítést, sőt a szülők lerombolják azokat a normákat, melyeket megpróbálnak elfogadtatni velük.
Az elnök szerint egyébként könnyebb a dolguk azokkal, akik családban élnek, mint azokkal, akik klánszerű képződményekhez csatlakoznak. Mint kifejtette, utóbbi alatt azt érti, amikor több tíz hajléktalan alkot egy-egy zárt csoportot, ilyenkor ugyanis gyakoribb, hogy elveszik a fizetését annak, aki munkához jut, illetve nagyobb az esélye annak, hogy a többiek visszahúzzák a kiutat keresőket.
Cristina Bala szerint a hajléktalanok, illetve a társadalom peremén élők jellegzetes elfoglaltságai közül a munkájukra nézve a legkárosabb a prostitúció, mivel az utcára kerülő lányokat – részint azért, mert tudják, hogy amit csinálnak, illegális – végleg elvesztik, azaz teljesen kivonják magukat az egyesület programjaiból.
Farmot terveznek
Az elnök kifejtette: iszonyatosan nehéz egy hajléktalan családot integrálni ma Romániában, mivel az állam messze nem fektet akkora hangsúlyt a szociális szolgáltatásokra, mint kellene. Cristina Bala szerint abban az esetben, ha több gyerek van, hiába sikerül elérniük azt, hogy az egyik szülő keresővé váljon, a béréből többnyire a legszükségesebbekre sem futja, nemhogy albérletet tudjanak belőle fizetni. Így mindkét felnőttnek kellene hogy legyen munkahelye ahhoz, hogy megtalálhassák a kiutat a hajléktalanságból, ami egyáltalán nem egyszerű feladat.
Kifejtette: mivel a munkaerőpiacon – elsősorban a rendszertelen életmód, a fegyelmezetlenség és sok esetben a kisebb-nagyobb mértékű fogyatékosságok miatt – a hajléktalanok nagyon nehezen tudják megállni a helyüket, azt tervezik, hogy egy szociális gazdasági rendszerben működő zöldségfarmot hoznak létre a számukra, mivel tapasztalataik szerint a mezőgazdasági munka az, melyet a legtöbbjük el tud végezni.
Cristina Bala szerint egyik projektjük keretében már folytatnak ez irányú képzést. A pályázatukból 2016-ig tudják finanszírozni a mezei munkások betanítását, és azt tervezik, hogy két év alatt létrehoznak majd egy olyan, üvegházakkal is ellátott farmot, mely – a szociális gazdaságoknak járó kedvezmények felhasználásával – megélhetést biztosíthat, ezáltal pedig esélyt adhat a társadalmi beilleszkedésre a hajléktalan roma családoknak.
Az elnök hozzátette: igen súlyos problémának számít a célcsoportjuk esetén a fogamzásgátlás hiánya is, azonban erre is van megoldásuk, és ha a kórház igazgatója tartja magát nőgyógyászati ellátásra vonatkozó kedvezményekkel kapcsolatos ígéretéhez, az emberi jogok betartásával sikerülhet a születésszabályozás meghonosítása a kedvezményezettjeik körében.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
szóljon hozzá!