Fotó: Veres Nándor
Cáfolta a kormány azokat a sajtóhíreket, miszerint környezetvédelmi adót vetnének ki a magánlakásokban felszerelt kiskazánokra. A hírt néhány napja maga Victor Ponta kormányfő dobta be a köztudatba, de azóta már kétszer is határozottan cáfolta az új illetéket. Hasonlóképpen nyilatkozott megkeresésünkre Korodi Attila környezetvédelmi miniszter is.
2014. augusztus 27., 20:212014. augusztus 27., 20:21
2014. augusztus 27., 20:222014. augusztus 27., 20:22
Cáfolta a kormány azokat a sajtóhíreket, miszerint környezetvédelmi adót vetnének ki a magánlakásokban felszerelt kiskazánokra. Az újabb adó bevezetéséről egyébként először maga Victor Ponta miniszterelnök beszélt a hét elején Tulceán, ahol bejelentette, hogy 2016-tól a saját hőközpont után illetéket kell fizetni, mert az Európai Unió kötelezi Romániát, hogy a környezetszennyezés mértékének függvényében megadóztatja a háztartásokat.
A keddi kormányülés előtt azonban a miniszterelnök kijelentette, hogy nincs erre vonatkozó tervük, nyilatkozatát félreértették, majd tegnap újra megerősítette, hogy nem adózzák meg a kiskazánokat. Victor Ponta leszögezte, korszerűsíteni fogják a nagyvárosok távfűtését biztosító hőerőműveket, mert nagymértékben szennyezik a környezetet, és ezekkel sok hőenergiát elpazarol az ország.
Szintén cáfolta a híresztelést Korodi Attila. A környezetvédelmi miniszter szerdán a Krónika megkeresésére leszögezte, félreértés történt, ezt már a kormányülésen tisztázták, és nincs szó új illeték bevezetéséről.
„Jelenleg egyetlen tárgyalás zajlik a környezetvédelmi minisztérium és az Európai Unió intézményei, az Európai Tanács és az Európai Bizottság között, ez az új levegő- irányelvről szól. A környezeti levegő minősége kapcsán egyeztetünk, 2030-ig kell meghatározni a szennyezés kibocsátására vonatkozó célszámokat, de a határértékek meghatározása mellett nincs szó illetékek bevezetéséről” – szögezte le Korodi Attila.
Mint hangsúlyozta, az Evenimentul Zilei újságírója félreértette nyilatkozatát, ő akkor is a levegő-irányelvről beszélt, és nem arról, hogy az adó mértékéről és annak befizetési módjáról tárgyalnának az Európai Bizottsággal.
Közben a Capital.ro portál azt írta, már 2011 óta zajlanak az egyeztetések a füstadó bevezetéséről, és a kormány 2015-ig kapott haladékot annak bevezetésére. Egy évvel ezelőtt felvetették, hogy a saját kiskazán által megtermelt minden gigakalória hőenergia után 30 lej adót kell fizetnie a tulajdonosnak, ám azóta nem beszélt senki az adó mértékéről.
A tulajdonosi társulások szövetsége már az adó esetleges bevezetésének hírére tiltakozott, hangsúlyozva, hogy több európai uniós állam támogatja a saját, energiatakarékos kiskazánok beszerelését, és csak a nagy, valóban környezetszennyező hőerőműveket adózzák meg.
A kazántulajdonosok egyébként már az adó nélkül is panaszkodnak, mint mondják, elég az nekik, hogy kétévente saját költségükön el kell végeztetniük kazánjuk minőségi ellenőrzését. Ugyanakkor sokan – például a sepsiszentgyörgyi lakosok – nem maguk választották a kazánt, hanem belekényszerültek a helyzetbe, miután városukban megszűnt a távhőszolgáltatás.
„Nem volt más alternatíva, kölcsönből vásároltuk meg a kazánt. Igazságtalan lenne, hogy ezért még meg is adózzanak” – fakadt ki kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő tulajdonos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!