„Üvegházeffektus” Marosvásárhely főterén: a beruházó ígéretei ellenére tájidegen elemet építettek a műemlékegyüttes utcafrontján

Az épített örökséghez ragaszkodó marosvásárhelyiekben már a főtéri épület bontásának híre aggodalmat váltott ki. Két évvel ezelőtt az RMDSZ és az önkormányzati képviselők azzal próbálták csillapítani a kedélyeket, hogy megígértették az egyébként minden jóváhagyást beszerző Petrică Salával, hogy a Rózsák terére nyíló homlokzaton nem változtat. Ehhez képest egy hónappal ezelőtt, amikor a munkások lebontották az állványokat és az épületrészt takaró ponyvát, kiderült, hogy egy egészen más utcafront köszön a járókelőkre.

Szerinte a kommunista rendszer – bár részlegesen átrajzolta a főteret, és két templomot is lebontott – nem okozott annyi kárt, mint a nemrég felhúzott „üvegház”. „Nem lenne szabad megbontanunk azt az építészeti egységet, amely bő száz évvel ezelőtt, Bernády György polgármestersége alatt kialakult. A város főterét úgy kellene megőriznünk az utókornak, ahogyan van, nekünk csak a forgalmi gondot kellene orvosolnunk” – vélekedett a Krónika által megkeresett szakember.

A Vertical Plus Kft. által készített tervek alapján a hátranyúló, 7000 négyzetméteres felületen 25 apartman, illetve étterem, kávézó, üzletek, irodák kapnak helyet. Ugyanakkor egy 39 férőhelyes mélygarázst is kialakítanak. Adriana Raus nem érti, hogy mindennek megvalósításéért miért volt szükség az ingatlan homlokzatának a megváltoztatására. Sajnálatosnak nevezte, hogy mindehhez a Maros Megyei Múzeum által elkészített szaktanulmány is hozzásegítette. „Bár az üvegfalat ne helyezték volna az épület elé, úgy kevésbé »kiabált« volna” – tette hozzá.

Az UAR vezetőjéhez hasonlóan Furó Judit is károsnak tartja a múzeum szakembereinek a jelentését, amelynek alapján az ingatlant felvásárló személy előtt megnyílt a rombolás lehetősége. A jelentést készítők ugyanis nem sorolták az értékes ingatlanok közé a főtér 24. száma alatti ingatlant. A műépítész azonban a városháza urbanisztikai osztályát is felelőssé teszi azért, ami történt. Akárcsak Raus, Furó is azt vallja, hogy az 1960-as években felhúzott főtéri tömbházak, mint például az úgynevezett Gulliver-blokk vagy az Arta mozi is sokkal jobban illenek a környezetbe, mint a Rózsák tere legújabb épülete.

– adott hangot nemtetszésének a műépítész.

Csak az engedély megszerzéséig betartott ígéret 

Két évvel ezelőtt az akkor még városi tanácsosként tevékenykedő Furó Judit derűlátónak mutatkozott. Az urbanisztikai szakbizottság elnökeként 2019 februárjában arról számolt be a Népújságnak, hogy a műemlékvédelmi bizottság azzal a feltétellel hagyhatja jóvá az építkezést, ha a beruházó a homlokzat korábbi, szecessziós arculatát alakítja ki.

– ez a Maros Megyei Múzeum tanulmányából is kiderül. Csakhogy a főtéri utcafront műemlékként van nyilvántartva. Egészen pontosan a Maros megyei műemlék épületek jegyzékében a 245. sorszámnál országos fontosságú műemléképület-együttesként (Rózsák tere 1–32. szám) szerepel.

Valamikor a múlt század első felében valóban egy egyszerű, egyemeletes lakóház volt, amire később építettek még egy szintet. A kommunizmus alatt az épület szecessziós frontját leegyszerűsítették, majd, ráébredve a szakmai hibára, az 1980-as években visszaállították.

A lapunk által megkeresett Soós Zoltán polgármester szerint a Sala Construct és az Astor Com azt épített, amit a városi önkormányzat annak idején jóváhagyott. Az elöljáró arra is emlékszik, hogy több vásárhelyi műépítész is támogatta a már akkoriban heves vitát szülő elképzelést. „Engem személy szerint nem zavar ez az épület, de ha nekem kellett volna döntenem, ilyen formában egészen biztosan nem hagytam volna jóvá” – szögezte le Soós, aki szerint megengedhetetlen, hogy műemlékvédelmi övezetben ekkora változtatást hajtsanak végre egy homlokzaton.