2012. november 29., 07:452012. november 29., 07:45
Mint ismeretes, az elöljáró mintegy másfél éve építtette fel a hatalmas botrányt kavaró, közel két méter magas falat. Cherecheş elmondása szerint a kerítésre elsősorban azért volt szükség, mert a tömbházakban élők rendszerint zaklatják a környékbelieket, a legalapvetőbb higiéniai szabályokat sem hajlandók betartani, ugyanakkor a környéken magas a bűnözési arány. Az elöljáró a közeli forgalmas útszakasz miatti balesetveszélyre is hivatkozott.
A Romani Criss szervezet illetékesei úgy vélekedtek, a városvezetés szándéka és lépésének eredménye a Horea utcai cigányok diszkriminációja, elszigetelése, gettóba zárása és megalázása, a jogvédők ezért beperelték a polgármestert. „A civil szervezet számára sajnos nem a hátrányos helyzetűek segítése a cél. Az én feladatom, hogy támogassam azokat, akiknek szükségük van erre, például azokat a gyermekeket, akik a forgalom miatt nap mint nap veszélynek voltak kitéve” – reagált az ügyre Cherecheş.
A bukaresti törvényszék szintén úgy találta, a nagybányai fal nem minősül diszkriminációnak, így a Romani Criss szervezetnek ki kell fizetnie a több mint ezer lejes perköltséget. Cherecheş ráadásul úgy nyilatkozott, elképzelhetőnek tartja, hogy a közeljövőben bepereli a jogvédő szervezetet.
| Közösségi összefogást kért Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester a cigányprobléma megoldására. Hangsúlyozta, bár a nyilvántartás szerint 500–600 cigány él Gyergyószentmiklóson, számuk megközelíti a kétezret. A hétvégi, Gödrös utcai incidens kapcsán Mezei elmondta, az önkormányzat intézkedései mellett a lakosságnak is tennie kell azért, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. „A magyar lakosságnak kell ilyen esetben felelősen viselkednie, a konkrét helyzetben jelezni kell a kárt a rendőrségnek, kérni a kártérítést” – fogalmazott Mezei. Mint ismeretes, szombaton a városban, a nyílt utcán csapott össze két romacsoport, az incidens miatt 15 személyt őrizetbe vettek, és összesen 24 személy ellen indult eljárás. Mezei szerint a roma közösség miatt kialakult problémák megoldásához elengedhetetlen a megfelelő nyilvántartás. Rámutatott, rendszeres ellenőrzések zajlanak a helyi rendőrség részvételével a cigánytelepeken és gócpontokban, a nem helybéli személyeket pedig távozásra szólítják fel. Az elöljáró hangsúlyozta, folyamatosan keresik a leghatékonyabb megoldásokat, ennek ellenére a szombati valószínűleg nem az utolsó incidens volt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok