Budapesti aggályok a csertési bányaprojekt kapcsán

Magyarország 74 kérdést tartalmazó anyagot állított össze arra vonatkozóan, hogy a Hunyad megyében színesfémbányát nyitni kívánó beruházónak milyen tartalmi elemekre kell kitérnie a hatástanulmány elkészítésekor annak érdekében, hogy abból a tervezett beruházás határon átterjedő környezeti hatásai megítélhetőek legyenek.

A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) tegnapi közleménye szerint a tárca elsősorban arra hívta fel a román fél figyelmét, hogy elemezze az alkalmazni kívánt technológiai megoldásokat, törekedjen az elérhető legjobb technikára és nemzetközi tapasztalatokkal, referenciákkal alátámasztva igazolja, miért az adott technológiát választotta.

Emellett dolgozzon ki tervet a cianidkezeléssel kapcsolatban, részletesen elemezze a cianidmentesítés módját, pontosan térjen ki a betartandó határértékekre, illetve a vonatkozó uniós és más nemzetközi szabályozás előírásaira. A KvVM szerint fontos, hogy Románia bemutassa a hulladékkezelő létesítmények kiválasztásának szempontjait, és adjon részletes tájékoztatást a melléktermékek, hulladékok mennyiségéről, összetételéről, azok további kezelési és szállítási módjáról.

Magyarország arról is információt kér, hogy a szennyvizek tisztítása során, mely uniós és más nemzetközi előírásoknak felel majd meg, valamint arról, milyen módszereket kívánnak alkalmazni. Magyarország – amely az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espooi Egyezmény alapján kapcsolódott be a nemzetközi eljárásba – azt is kérte, a határon átterjedő hatások tekintetében kulcsszereppel bíró völgyzárógátak és árapasztó létesítményeik tervezett műszaki paramétereivel, hidraulikai méretezésével, a gátak állékonyságának megfigyelésére szolgáló monitoringhálózat kialakításával kapcsolatban tájékoztasson Románia.

Mint arról már beszámoltunk, az Erdélyi-szigethegység déli peremén a kanadai European Goldfields tulajdonában lévő Deva Gold Rt. nyitna ciántechnológián alapuló színesfémbányát, és a társaság már engedélyért is folyamodott a temesvári regionális környezetvédelmi igazgatóságnál. A cég – amelyben a román állam húsz százalékban birtokol részvényeket – a Dévától 20 kilométerre fekvő Felsőcsertés alatt nyugvó színesfémlelőhelyet akarja kibányászni, és mindeddig 30 millió eurót költött kutatásra és próbafúrásokra, az összesen 150 millió eurós összköltségvetésű beruházás során pedig 32 millió tonna aranyércet termelne ki 11 év alatt. A román környezetvédelmi minisztérium idén májusban küldött értesítést Magyarországnak arról, hogy megkezdődött a csertési arany- és ezüstbányászat folytatásához kapcsolódó környezeti vizsgálat, ezt követően anyaországi és erdélyi környezetvédő szervezetek aggodalmuknak adtak hangot a projekt kapcsán.