Munkába két keréken. A biciklizés egészséges, pénztárcakímélő, a környezetre és a gazdaságra is jó hatást gyakorol
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
„Mert fitt leszel, független a dugóktól. Fillérekből megoldod az ingázást. Nem kell eztán a parkolással foglalkoznod. Barátságosabbá változtatod a várost. És a klíma-lelkifurdalásodat is csökkentheted, miközben feltárul előtted lakhelyed mosolygós, nyitott, bringás arca” – egy frappáns összefoglalója mindannak, mennyire hasznos kerékpárra cserélni az autót munkába menet. Ami a tavasz lassú, de biztos megérkeztével még élvezetesebb lehet. Bár eleve rengeteg előnnyel jár, Nyugaton még pénzt is lehet keresni a bringás közlekedéssel. Eközben nálunk már az is nagy szó, ha valahol valóban használható bicikliút-hálózatot építenek.
2023. március 12., 18:512023. március 12., 18:51
Messze kell menni, korábban kell kelni, sokat tart az út, melegben leizzaszt, hidegben megfagyaszt, nincs kondim hozzá, veszélyes a nagy forgalomban: néhány sokat hangoztatott magyarázat arra, legtöbbünk miért nem jár kerékpárral munkába. Ám bizonyára „van az a pénz”, amiért sokunk felülne egy kétkerekűre – és ez nem csak egy közismert szófordulat, hanem tényleg van.
Ugyanis a civilizált(abb) világban régóta felismerték, hosszú távon mennyi-mennyi egyéni, közösségi, gazdasági előnnyel jár, mennyire kifizetődő a biciklizés támogatása.
Fotó: Haáz Vince
Nem nehéz kitalálni, hol a legnépszerűbb a biciklizés Európában. Hollandiában egy lakos átlagosan napi 2,6 kilométert bringázik – ha ezt a világ valamennyi polgára megtenné, számítások szerint egy Nagy-Britanniánál is méretesebb ország károsanyag-kibocsátásától lehetne megkímélni a környezetet. Amint a Euronews hírportál összeállításából kiderül, Hollandiában 2006 óta támogatják adókedvezménnyel az autó helyett bringát választó ingázókat: kezdetben 0,19 eurót „fizettek” kilométerenként, mégpedig úgy, hogy az összeget leírhatták adójukból.
Fotó: Pinti Attila
Belgiumban is hasonló módon díjazzák a környezetbarát közlekedést: 0,24 eurós támogatást adnak kilométerenként. A tavalyi év elején a kis- és közepes vállalkozások alkalmazottai közül minden ötödik munkavállaló igényelte a támogatást. Franciaországban 25 eurócent jár egy megtett kilométerért, évente legtöbb 200 euróra lehet így szert tenni. A projekt kísérleti szakaszában 50 százalékkal megnőtt a bringázók száma a részt vevő 18 vállalkozás alkalmazottai körében.
Ugyanakkor több nyugati államban – például Nagy-Britanniában, Luxemburgban, Olaszországban – biciklivásárlásra adnak kedvezményt a hatóságok. Spanyolországban most készítik elő a lakosságot kerékpározásra ösztönző országos támogatási stratégiát.
Fotó: Haáz Vince
Mindezt olyan körülmények között, hogy a biciklizés eleve óriási előnyökkel jár.
– olvasható a mozgalmat népszerűsítő Bringázzamunkába.hu magyarországi internetes oldalon. Emellett a számos haszon közé sorolható az is, hogy minél többen két kerékre pattannak, annál inkább növekedik a bringás közlekedés biztonsága – hiszen annyival kevesebb autó jár, így pedig szintén annyival kisebb az esély autós-biciklis baleset bekövetkeztére.
Fotó: Haáz Vince
a legfontosabb, hogy nem kell üzemanyagot vásárolni, ugyanakkor egy kétkerekű fenntartása mintegy 30-szor kerül kevesebbe, mint egy személygépkocsié. Közben nem kell konditeremre sem költeni: az autót a garázsban hagyók az első bringás évben átlagosan öt kilogrammot fogynak, miközben erősítik szív- és érrendszerüket.
Egy kimutatás szerint az amerikai sofőrök átlagosan 25 percet töltenek autóban, és sokat dugóban: több száz dollárt költenek csak az álló helyzetben elfogyasztott üzemanyagért.
Fotó: Haáz Vince
Szintén sokat nyerhet a kerékpáros közlekedés elterjedésével, bővülésével az állam, illetve a munkáltatók is.
Nem csak szív-érrendszeri problémák előzhetők így meg, hanem tüdőbajok is, hiszen a sofőrök jóval több kifugógázt szívnak be. Ugyanakkor érdekesség, hogy a biciklivel munkába járás fontos előnnyel rendelkezik a buszozással szemben is: brit kutatók kimutatása szerint a tömegközlekedést választók hatszor jobban kitettek a légúti betegségeknek, mint a kerékpározók; az arány ennél is magasabb azok körében, akik nem buszoznak rendszeresen. Eközben a munkáltatók azzal nyernek, hogy az egészségesebb bringás alkalmazottak kevesebbszer betegednek meg, tehát többet tudnak dolgozni-termelni.
Számos erdélyi városban, így Marosvásárhelyen is rendszeresen szerveznek kerékpárpárti megmozdulásokat
Fotó: Haáz Vince
A számtalan előny ellenére nem mindenki hajlandó pluszenergiát beleadni a sok haszon élvezetéért, ezért szükséges az anyagi motiváció. Főleg az olyan, az egészségre vajmi keveset adó társadalmakban, mint amilyen a romániai. Nálunk nemrég még az is nagy szó volt, ha egy-egy városban bicikliutat építettek. Ugyanakkor természetesen itt is vannak már jelentősebb próbálkozások a biciklizés népszerűsítésére, nem csak civil vonalon.
Tavaly újabb ötezer Cluj Bike-kártyát bocsátottak ki, amivel 30 ezerre bővült a programot élvezők köre. A 2015-ben európai uniós forrásokból beindított projekt révén 50 bicikliállomást hoztak létre, ahol a kártyatulajdonosok önkiszolgáló módon bérelhetnek biciklit, és egy másik, a célhoz közeli állomáson hagyhatják a járgányt; egy óra használat ingyenes. Közben csaknem 50 kilométernyi bicikliutat is építettek a kincses városban, miközben a kerékpárosok használhatják a mintegy 10 kilométeres buszsávot is.
Fotó: Haáz Vince
Ugyanakkor a programra számos panasz is érkezett: a kerékpárok sok esetben használhatatlanok, télen szünetel a szolgáltatás. A bicikliutak pedig sok esetben a semmiből a semmibe vezetnek, tehát (egyelőre) nem összefüggők, nagyrészt nem segítik igazán a közlekedést a negyedekből a belvárosba és vissza – visszatérő probléma ez más erdélyi városokban is, ahol (látszólag) léteznek bicikliutak. De idén újabb kerékpárutak építését tervezik Kolozsváron, illetve a jövőben elektromos bringákkal bővítenék a biciklimegosztó programot.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Eközben a román állam is jelentős összegeket fordít uniós alapokból kerékpárút-építési projektekre. Cseke Attila fejlesztési miniszter nemrég úgy fogalmazott,
„azért, hogy a turisztikai látványosságokat elérhetővé tegyük, Románia csatlakozzon az európai nagy bicikliút-hálózathoz, és a családoknak lehetőséget nyújtsunk a kerékpáros, környezetbarát kikapcsolódásra”.
Öt erdélyi megyében épülnek bicikliutak töltéseken és gátakon, miután Cseke Attila fejlesztési és Tánczos Barna közlekedési miniszter szerdán 426 kilométernyi kerékpárút megépítésére írt alá a finanszírozási szerződéseket.
Négy romániai megyén halad át, 1729 kilométer hosszú lesz, 142,6 millió euróból épül meg az a kerékpársáv, amely az ország eddigi legnagyobb bicikliút-beruházása. A Kerékpárral nyugaton nevet viselő projekt Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyét, a régió turisztikai-kulturális látványosságait érinti, illetve népszerűsíti.
Négy romániai megyén halad át, 1729 kilométer hosszú lesz, 142,6 millió euróból épül meg az a kerékpársáv, amely az ország eddigi legnagyobb bicikliút-beruházása.
A világ leginkább kerékpárosbarát városai
A Luko, egy párizsi székhelyű online biztosítótársaság közzétette a 2022-es Global Bicycle Indexet, amelyben 90 várost rangsorolt abból a szempontból, hogy mennyire alkalmasak a kerékpáros közlekedésre. A cég hat kategória mentén elemezte a városokat – közölte a Travelo.hu. Megvizsgálták az időjárás feltételeit, a mindennapi életben kerékpárral közlekedők százalékos arányát, a bűnözés és a biztonság dimenzióit, azaz hogy hány haláleset, baleset és kerékpárlopás jut 100 ezer bringásra. Megnézték az infrastrukturális feltételeket, a bicikliutak számát és minőségét, valamint a kerékpármegosztó és -kölcsönző állomások számát, szintén 100 ezer bringásra vetítve. Utolsó adatként az autómentes napok meglétét vagy hiányát is értékelte.
A világ legjobb biciklis települése 2022-ben egy holland város, Utrecht lett. Ami nem meglepő, hiszen Hollandiában a legmagasabb a kerékpározás aránya a világon, ami 51 %. Ebben a 330 ezer fős holland városban található a világ legnagyobb kerékpártárolója is, amely 22 ezer bicikli parkolására alkalmas. A második helyezett német Münster a világ egyik legjobb kerékpáros városa, ahol kimagasló a kerékpárral közlekedők száma. A jó minőségű kerékpárutaknak, valamint a kerékpározást népszerűsítő eseményeknek köszönhetően a lakosság mintegy 39 százaléka naponta kerékpározik. A harmadik Antwerpen, a belga kikötőváros, amely ugyan a macskaköves utcái miatt nem szerzett erős pontszámokat a kerékpárutak minőségét tekintve, a kerékpármegosztó rendszere és a kerékpárosok aránya azonban kimagasló. A város rendszeresen szervez autómentes vasárnapokat is a kerékpáros közlekedés népszerűsítésére. A Top 10-es listán sorrendben még Koppenhága (Dánia), Amszterdam (Hollandia), Malmö (Svédország), Hangcsou (Kína), Bern (Svájc), Bréma és Hannover (egyaránt Németország) szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!