2007. május 17., 00:002007. május 17., 00:00
A szociális szolgáltatások terén újdonságnak számít, hogy szakértőkből álló csapatot alakítanak ki, amelynek tagjai az utcán vagy az ideiglenes szállásokon keresik fel a rászorulókat, így próbálnak meg segíteni rajtuk. „Kétségbeejtő az, hogy annak a napi átlagban 75 személynek, akik felkeresik a hajléktalanszállót, körülbelül 80 százaléka évek óta folytatja ezt az életvitelt – magyarázta Viorel Solschi alpolgármester. – A kezdeményezésünk célja az, hogy oly módon nyújtsunk segítséget számukra, hogy ne fokozzuk függőségüket.” Ebből a meggondolásból az önkormányzat szociális osztályának dolgozói úgy döntöttek, a reggeli és esti élelemosztáskor csak teát és kenyeret adnak a hajléktalanoknak, a hangsúlyt pedig a társadalmi beilleszkedés segítésére teszik majd.
Az utcán élők többségének nincsenek személyi iratai, ezért nem tudnak hivatalosan munkát vállalni, továbbá a nekik járó szociális segélyben sem részesülhetnek. Doina Vãsuþi, a szociális osztály vezetője szerint nagy részük vállal alkalmi munkákat, viszont kiszolgáltatott helyzetükből adódóan többnyire kihasználják őket. Mint elmondta, napszámoskodás mellett jó részüket koldulásra, prostitúcióra vagy rablásra is kényszerítik, az ily módon megszerzett pénzt viszont többnyire elveszik tőlük. Az önkormányzat tervei szerint minden egyes rászoruló szociális helyzetét egyenként elemzik majd, és ezt figyelembe véve próbálják a sorsukat más mederbe terelni. A fő cél az, hogy személyi igazolványt állíttassanak ki számukra, segítsék őket a hivatalos munkába állásban, majd egy albérlet megszerzésében.
A rászorulók közel 90 százaléka alkohol- vagy kábítószerfüggő, ezért a projektbe partnerként bevonták a drogellenes ügynökséget is. Ennek alkalmazottjai egyéni és csoportterápiás módszerekkel igyekszenek majd rábírni őket arra, hogy hagyjanak fel káros szenvedélyeikkel. Szatmárnémetiben az első hajléktalanszállót 1997-ben alapította a Hans Lindner Alapítvány, saját tőkéjéből. Később közösen működtették a polgármesteri hivatallal, 2005-ben pedig az önkormányzat teljesen átvette az intézményt. Tavaly összesen 300 személy vette igénybe a létesítményt.
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán sodorta el egy gyorshajtó.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.